Több mint 40 százalékkal nőtt a háztartások vagyona

Elemzések2019. ápr 11.Harsányi Péter

Az Alföldön és Közép-Magyarországon gazdagodtak a legjobban, és érdekes módon a 66-75 év korosztályban leginkább. A gazdagodás jellemző oka, hogy az ingatlanok értéke jelentősen nőtt.

A háztartások nettó vagyona az MNB legfrissebb adatai alapján 44 százalékkal bővült 2014 és 2017 között.

A vagyonnövekedés leginkább az ingatlanok értéknövekedésének köszönhető, de számottevően emelkedett a pénzügyi eszközök értéke is, miközben az adósság csökkent.

Az infláció ezen időszak alatt csupán összesen 5 százalék körül alakult, azaz reálértelemben is jelentős vagyonnövekedésről beszélhetünk. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon 48 százalékkal lett magasabb.

A vagyonnövekedés minden csoportban jellemző volt, de különösen:

  • Közép-Magyarországon és az Alföldön
  • 66-75 éves korcsoportban
  • legfelső és a legalsó decilisben, azaz tizedrészben.

Az egy háztartásra jutó nettó vagyon átlagos nagysága 27 millió forint, a medián érték 12 millió forint volt 2017 végén.

A háztatások vagyonának összetevői

A háztartások vagyonának összetevőit a háztartások vagyonmérlege mutatja. A háztartások eszközei reáleszközökből és pénzügyi eszközökből állnak.

A következő ábrán jól megfigyelhető, hogy minél vagyonosabb egy háztartás, annál nagyobb súllyal rendelkezik pénzügyi eszközökkel, úgymint részvényekkel és egyéb részesedésekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (például kötvényekkel), valamint készpénzzel és bankbetétekkel. Ezzel szemben a reáleszközök eloszlása lényegesen egyenletesebb az egyes csoportok között.

A lenti táblázatban láthatók a még részletesebb számok. Érdekesség, hogy a legalsó decilis nettó vagyona negatív, mivel ebben az esetben a tartozások összességében meghaladják az eszközök értékét.

A háztartások nettó vagyona három év alatt összesen 44 százalékkal nőtt. A vagyonnövekedési ütem a reáleszközök esetében szintén 44 százalék volt, a pénzügyi eszközök 29 százalékkal nőttek, míg a kötelezettségek 12 százalékkal csökkentek.

A háztartások nettó vagyonának változása tehát leginkább a nem pénzügyi eszközökhöz, azon belül is az ingatlanok áremelkedéséhez kötődött. A kötelezettségek kis mértékben csökkentek a vizsgált időszakban.

Régiós megoszlás

Az egy háztartásra eső nettó vagyon esetében 2017 végén az átlag Közép-Magyarországon volt a legmagasabb. Emellett még Nyugat-Dunántúlon haladta meg az átlag az országos értéket, míg a többi régió lemaradó volt. 2014 és 2017 között az egy háztartásra eső nettó vagyon legnagyobb mértékben az alföldi régiókban és Közép-Magyarországon nőtt.

Számottevő szakadék figyelhető meg Budapest és az országos átlag között, a budapesti háztartások vagyona közel kétszer akkora volt, mint az országos átlag.

Korcsoportok szerinti összetétel

2014 és 2017 között minden korcsoportban jelentősen emelkedett az átlagos nettó vagyon. A legnagyobb növekedés a 66-75 éves korosztálynál, a legkisebb pedig 36 év alattiaknál figyelhető meg.

A háztartások nettó vagyonából a 46-55 éves korcsoport rendelkezik a legnagyobb részaránnyal, míg a legidősebb korcsoportba tartozó háztartások alkotják a legszegényebb csoportot.

Háztartások csoportjai nettó vagyon szerint

Tovább nőtt a vagyoni egyenlőtlenség a társadalom szegényebb és gazdagabb rétegei között, 2017 végén a felső 10 százalék a nettó vagyon 56,4 százalékát birtokolta, míg 2014 végén ez a szám „csupán” 53 százalék volt. A növekvő különbség többek között a felső 10 százalék birtokában nagyobb súllyal jelen lévő pénzügyi eszközök felértékelődésének az eredménye.

Emellett megállapítható, hogy a felső 50 százalék rendelkezik a nettó vagyon 91 százalékával, mely állapot érdemben nem változott 2014-hez képest. A legalsó tized vagyona negatív (mínusz 476 milliárd forint), amely a kategória magasabb eladósodottságára vezethető vissza.