Nagy lépést tett a digitalizáció felé az ELMŰ-ÉMÁSZ – Interjú Marie-Theres Thiell-lel

Interjú2019. ápr 11.Szabó Anna

Az energiaszolgáltatók lehetnek a digitalizáció motorjai Magyarországon is – hangsúlyozta Marie-Theres Thiell, az ELMŰ-ÉMÁSZ Igazgatóságának elnöke a Növekedés.hu-nak.

Nagy változások előtt állnak az iparágak a 3D trendek, vagyis a dekarbonizáció, decentralizáció és digitalizáció következtében. Hogyan mutatkozik meg ez a hatás az energiaiparban?

A 3D-nek nevezett trendek révén jelentős fejlődésen megy keresztül az energiaipar is Európában éppúgy, mint Magyarországon. Az első elem a dekarbonizáció vagyis a kibocsátás-csökkentés, amely közös, európai uniós célkitűzésnek számít. Úgy látom,

Magyarország a helyes úton halad, amikor a dekarbonizált gazdaság felé történő átmenetben a megújulók – mint a nap-, a szél- és a geotermikus energia – mellett a nukleáris energiának is fontos szerepet szán a Paks 2 beruházás keretében.

A megújuló energia révén jelent meg a decentralizáció is a villamosenergia-termelésben: immár kisebb méretekben, több helyen, a felhasználóhoz közel, vagy akár a felhasználónál is folyhat a termelés, egyre fontosabb szerepet játszanak a termelő-fogyasztók. A harmadik fontos trend pedig a digitalizáció, amely az ELMŰ-ÉMÁSZ tevékenységét is alapvetően meghatározza.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) alelnökeként kezdeményezte a digitális fejlesztéseket szorgalmazó “Netzwerk Digital" programot. Milyen célokat kívánnak elérni?

A DUIHK partnerei – mint például a Német Üzleti Tanács, az Osztrák-Magyar Üzleti Tanács, a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara valamint az Német-Magyar Kereskedelmi Kamara– a Hálózat a Digitalizációért kezdeményezés keretében egyesítik erőiket Magyarország versenyképessége növelése érdekében. A jövőben évente több rendezvényen oszthatjuk meg egymással az információkat és tapasztalatokat.

Nem csupán a nagy, hanem a közepes és kisebb vállalatok is részt vehetnek a Hálózatban a kamarákon keresztül, amely a kormányzat partnere kíván lenni a fontos célok elérésében.

Fontos számunkra, hogy többek között az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatását is bírjuk, hiszen hosszú távú folyamatról van szó. Ugyanakkor mindenki látja, hogy a digitalizáció nagymértékben hozzájárul a cégek, valamint Magyarország, mint befektetési helyszín versenyképességének erősödéséhez.


Dr.Marie-Theres Thiell, az ELMŰ-ÉMÁSZ Igazgatóságának elnöke 

A nemrég megjelent kormányzati és jegybanki (330 pontos) versenyképességi programok is a digitalizációt említik az egyik kitörési pontként. Hogyan tudnak ebbe bekapcsolódni?

Úgy gondolom, hogy az energiaszolgáltatók – noha sokan kissé régimódi vállalatoknak tartják őket – lehetnek más cégek mellett a digitalizáció motorjai.

Energiaszolgáltatóként mi is kihasználhatjuk az ebből adódó lehetőségeket, így például gyorsíthatjuk a hálózatcsatlakozási vagy teljesítménybővítési ügyek intézését.

Egy beruházást megvalósító fogyasztó számára nem mindegy, milyen hosszú idő a csatlakozási idő, ami befolyásolja az adott ország – így Magyarország – befektetési célpontként történő megítélését is.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ arra törekszik, hogy csökkentse ezt az időt. Ennek érdekében végig elemeztük a teljes hálózatcsatlakozási folyamatot, amely természetesen eltér a háztartások vagy a nagyobb ipari fogyasztók esetében.

A folyamat egyes elemeit magunk tudjuk befolyásolni, de más elemek a szabályozó hatóságok vagy a terveket készítő mérnökök kezében vannak. Komplex kérdésről van tehát szó, ezért szorosan együttműködünk az illetékes innovációs minisztériummal és a Versenyképességi Tanáccsal. Több konkrét javaslatot is tettünk már a szabályozás megváltoztatására.

A folyamat egyre részei digitalizálhatók, így ha a szabályozó hatóságok és a törvényhozók bizonyos meglévő jogszabályokat módosítanának, akkor a hálózatcsatlakozás ideje rövidülhet.

Bízom abban, hogy sikerül dűlőre jutnunk ez ügyben, hiszen fontos versenyképességi tényezőről van szó. Magyarországon jelenleg hosszadalmas a folyamat, és a globális versenyképességi indexet összeállító Világgazdasági Fórum is többek között ebben látott jelentős lemaradást hazánk esetében.

Miért különösen fontos a digitalizáció a Visegrádi Csoport országaiban működő energiaszolgáltatók számára? 

A magyarországi, de más közép-kelet-európai vállalatokra is igaz, hogy a szabályozó hatóságok – politikai okokból – maximálják a végfelhasználói árat. Ez hatékonyságnövelésre kényszeríti a cégeket. A folyamatok fokozatos digitalizálásával csökkenthetjük a költségeinket. Véleményem szerint az érintett energiaszolgáltatók menedzsmentje és a munkavállalók készen állnak a változásra.

A régiószerte jellemző munkaerőhiány is arra ösztönzi a cégeket, hogy vizsgálják felül a folyamatokat, és ahol lehet, használják ki a digitalizáció, a robotizáció lehetőségeit.

A digitalizáció határozza meg a közép-kelet-európai régió jövőjét is.

Miképpen érzékelhetik a ügyfelek a digitalizáció előnyös hatásait a mindennapokban?

Az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál ma már a mérőóra-leolvasástól kezdve a fizetésig, gyakorlatilag mindent el lehet intézni az online ügyfélszolgálati rendszerünkön keresztül. Az EnergiApp mobilapplikáció segítségével pedig fényképet készíthetünk a mérőóráról, és magunk jelenthetjük be a mérőállást, amely alapján automatikusan elkészül a számla, és választhatjuk az online fizetést is. Ez nagyon pontos és megbízható munkát követel tőlünk is. De a fogyasztói panaszok kezelésében is jó szolgálatot tesz a digitalizáció, amely minden téren gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé.

Sokan hirdetik, hogy “az adat az új valuta”. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-hoz hasonló szolgáltatók rengeteg adathoz jutnak az ügyfeleiktől. Jelent-e ez bármilyen előnyt?

Nem hiszek az adatot, mint üzleti lehetőséget kihasználó modellekben. Természetesen óriási adatmennyiséget kezelünk, de én se szeretném, ha a szolgáltatóm másra is felhasználná ezeket, mint amire felhatalmazást adtam. Az új szabályozás, a GDPR előírásait is komolyan kell vennük, nem kockáztathatjuk az előírások megsértését.  

Az új világban még fontosabbá válik az ellátásbiztonság, a megbízhatóság. Mennyire sikerült ezen javítani?

Ebben az új digitalizálttá, elektrifikálttá váló világban különösen fontossá válik a nagyobb ellátásbiztonság, az áramkimaradások és -ingadozások kiküszöbölése. Az elosztó hálózat műszaki állapotát – vagyis az üzemzavarok átlagos időtartamát és gyakoriságát – a SAIDI és SAIFI mutatók mérik. Hozzá kell tennem, hogy az áramkimaradások hossza és gyakorisága egyben az ország versenyképességét meghatározó tényezők közé is tartozik. E tekintetben valamivel Magyarország előtt járnak a nyugat-európai államok, de a magyarországi szolgáltatási mutatók fokozatosan javulnak. A magyar hatóságok a mutatószámokkal és az okos hálózati elemek kiépítésének támogatásával is nagyobb biztonságra ösztönöznek.

Mi is óriási összegeket fektettünk a hálózat fejlesztésébe, így történelmi mélységbe, évente 60 perc alá zuhant az egy ügyfélre jutó, nem tervezett áramkimaradás ideje.

Ez úgy lehetséges, hogy okos hálózatot építünk ki: a hálózati infrastruktúra egyes elemeit automatizáljuk, így áramkimaradás esetén nem kell a helyszínre sietni, hanem egy kapcsolóval távolról is irányítható a folyamat.

Hogyan tudnak hozzájárulni az okos városok építéséhez?

A digitalizáció révén adatok keletkeznek, amelyek szállítása optikai hálózatokon keresztül valósulhat meg. Az energiaszolgáltatók számára az a leghatékonyabb módszer, ha az elektromos mellett optikai hálózattal is rendelkeznek.

A távközlési szolgáltatókkal együttműködve új üzleti modellekben gondolkodunk, ahol mi építjük ki számukra is az optikai hálózatot.

Ha az energiaszolgáltató a meglévő – például közvilágítási és optikai – infrastruktúrájához olyan eszközöket is csatlakoztat, mint kamerák, reklámfelületek, nagysebességű wifi, vagy környezeti érzékelők, akkor akkor már a digitalizáció új területére léptünk. Az új üzleti modellben akár biztonsági vagy hirdetési szolgáltatásokat is kínálhatunk.

Milyen követelményeket támaszt mindez a munkavállalóikkal szemben?

Kétség sem férhet ahhoz, hogy mindinkább dolgozóink digitális képzésére kell koncentrálnunk. A fent említett új üzleti modellek és munkamódszerek megvalósításához másfajta mentalitásra, képességekre van szükség, így a képzésnek is meg kell újulnia. A jövőben valószínűleg kevesebb, de magasabb képzettségű alkalmazottra lesz szükség. evégett kell képeznünk a dolgozóinkat.

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.