MNB alelnök: Elkerülhető a recesszió, de tartósan nagy az inflációs nyomás

Ahhoz, hogy lejjebb menjen az infláció, a geopolitikai kockázatok csökkenése, egy megfelelő gazdaságpolitikai mix, és fegyelmezett fiskális politika kell - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. szakmai rendezvényén.

Mint mondta,

az infláció megtörésének nincs alternatívája, ezért továbbra is szigorú kamatkondíciókra van szükség.

Kiemelte, hogy a növekedési kilátások jelentősen romlottak, és ez a lassuló tendencia a világgazdaságban minden régiót egyformán jellemez, gyakorlatilag félévről félévre romlanak a gazdasági várakozások.

Ennek ellenére a harmadik negyedéves adatok pozitív meglepetést mutatnak: bár egy technikai recesszió jön velünk szembe, de nem lesz olyan mély, mint korábban gondolták.

Magyarországon idén 4-4,5 százalékos növekedés várható, jövőre pedig egy százalék körüli bővüléssel számolhatunk, vagyis elkerülhető a recesszió

- tette hozzá.

A jövő év második felében jelentősen csökkenhet itthon az infláció, de tartósan magas az inflációs nyomás, így 2023 végén lehet egyszámjegyű az infláció.

- Októberben több mint 50 országban volt kétszámjegyű infláció, ennek legfontosabb oka maga a háború - mondta.

Hazai kockázatok

A régió kockázati megítélését különösen érzékenyen érintette a háború, a földrajzi elhelyezkedés és a magas orosz energiakitettség is, ami az inflációt és a folyó fizetési mérleget is érinti - fogalmazott Virág Barnabás.

A hazai folyó fizetési mérlegről szólva kiemelte: a háborút megelőző években évi 4-5 milliárd euró volt az energiaimportunk számlája, idén ez 14-15 milliárd euró lehet.

A hazai gazdasági kilátásokkal kapcsolatban kiemelte:

- a munkaerőpiacunk viszonylag jól reagált a kialakult helyzetre, és a munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szinten maradtak,

- a bérdinamika erős, a reálbérek alakulását egyre érzékenyebben érinti az emelkedő infláció,

- 15 százalékos a béremelkedés, de szeptembertől elkezdtek csökkenni a reálbérek,

- ennek hatására csökkenni kezdett a belső kereslet, a kiskereskedelemben már látszódik a forgalom csökkenése,

- idén még emelkedik az infláció, ebben meghatározó az élelmiszerek drágulása,

- az infláció várhatóan jövő év közepétől csökken jelentősen, 2023 őszi hónapoktól,

- 2024-re kerülhetünk vissza a 3-4 százalékos inflációs szintre.

Kulcskérdés lesz, hogyan alkalmazkodik a német ipar a magas gázárakhoz. Eddig a német ipar jól alkalmazkodott, és a magyar ipari termelés is töretlen növekedési pályán halad

- tette hozzá az MNB alelnöke.

Mint mondta,

a folyó fizetési mérleg mélypontján túl vagyunk,

részben annak köszönhetően, hogy fennmaradt az exportértékesítésünk dinamikája. A folyó fizetési mérlegben a mélypont szeptember-október környékén lehetett. Aláhúzta:

a hazai GDP növekedés 4-4,5 százalék lehet idén, jövőre pedig egy százalék körüli növekedés jöhet, így sikerül elkerülni a recessziót, és az EU feletti növekedési többletünket is sikerül megtartanunk.

- Az alapkamat Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben, a fundamentális inflációs folyamatot ez a kamatszint kezelheti, mert pozitív reálkamatot biztosít - fogalmazott.

Kiemelte, hogy

a 13 százalékos alapkamat tartósan velünk maradhat, mert 20 százalék feletti az infláció, amely a következő hónapokban még emelkedni fog.

Új világba lépünk

Az 1980-as évtizedtől a 2010-es évek végéig a költségtényezők és az élelmiszerek ára relatív alacsonyan tudott alakulni, a globalizáció kiszélesedett, és alacsony bérekkel lehetett iparcikkeket előállítani. Ebből a világból haladunk egy új világba, ehhez adódik a háború hatása. Az új időszak ismertetőjegyei:

• szűkülni fog a munkaerő kínálat, és a béreknek emelkednie kell, hogy meg tudják őrizni az alkalmazottakat,
• emellett nem fog visszasüllyedni az energiahordozók ára a korábbi szintre, sőt, még emelkedhet is,
• ehhez adódik hozzá az élelmiszerek drágulása, így
• tartósabb inflációs nyomás alakulhat ki a gazdaságokban,
• a magas energiaár tartós növekedési és versenyképességi problémát jelent Európa számára az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest.

- Rövid távon meg kell állítani az inflációs emelkedést, középtávon pedig a termelékenységen kell javítani és az energiamixen változtatni - fogalmazott az alelnök.

Közeledik az inflációs fordulat

Az európai infláció kétharmadát az élelmiszerek és az energia drágulása adja, ezek világpiaci ára csökken, így az infláció tetőzése közeledik, sőt,

több mint 30 országban erre a tetőzésre már sor is került.

Ennek fő okai:

- Az európai gázár piacán megnyugvás látszódik 100-120 euró környékén, mert a gáztárolókat feltöltötték, másrészt alkalmazkodtak a gazdaságok az ipar és a háztartások is.

Ám a korábbi 20-30 eurós szinthez képest a jelenlegi ár még így is ötszörös.

- Az ellátási láncok megroppanása után elindult egy normalizálódási folyamat, de még nem érkeztünk vissza a járvány előtti szintre.

- A szállítási költségek közelítik a járvány előtti szintet.

- Az élelmiszerárak is korrekciót mutatnak: az április-májusi csúcs után elindult egy lassú csökkenés.

Európa hatszoros áron veszi a gázt Amerikához képest, ami az európai gazdaság számára óriási kihívást jelent. Európában technikai recesszió lesz, de nem olyan mély, mint amire korábban számítottak

- húzta alá az alelnök.