"Több olcsó élelmiszert vesznek a magyarok, ezért is nőtt az import"

Elemzések2023. máj. 18.Sz.A.

Az ársapka bevezetése kereskedelmi bizalomvesztéshez vezetett. Az olcsóbb termékek körében inkább az import erősödik, mivel a magyar termékek a jobb minőséghez tartoznak. A vásárlások visszaesése után konszolidáció várható - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai rendezvényén.

Az elmúlt nyolc évben az ipari és az élelmiszeripari termelés volumene nagyságrendileg együtt változott, a 2020-as évet leszámítva, amikor az ipar nagyobb mértékben esett vissza. 

Az élelmiszeripari export 2021-2022-ben is növekedett, a belföldi fogyasztás viszont visszaesett - mondta Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai fórumán.

Kiemelte: 2021-2022-ben a mezőgazdasági alapanyagok költsége robbanásszerűen emelkedett 2015-2021 években az élelmiszerek fogyasztói árindexe 4,1%-al, a mezőgazdasági termékeké 19,3 százalékkal nőtt. 2022-re az élelmiszer infláció 26% lett, a mezőgazdasági termékeké meg 50%.

A jövedelmezőség változásáról szólva elmondta: 2017- 2021 között az

  • az élelmiszeriparban hozzávetőleg 150 – 200 milliárd forintra
  • a mezőgazdaságban pedig 500 – 700 milliárd forintra tehető.

Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója

Az élelmiszeripar előtt a következő rövidtávú kihívások állnak:

  • nagy a bizonytalanság a gazdaság minden szintjén
  • a gyártáshoz szükséges eszközök ára drasztikusan növekedtek
  • az energiahordozók ára szintén drasztikusan emelkedett és tervezhetetlenné vált
  • jelentős és folyamatos a bérnövekedés
  • munkaerőhiány van a képzett és a képzetlen munkaerőből
  • a háború és az aszály miatt alapanyag hiány van/volt
  • a külső erőforrások bevonása megdrágult
  • a forint árfolyama erősen hullámzó
  • a kormányzati intézkedések nehezítik a helyzetet (NETA emelése/termékkör bővítése, a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása)
  • az ársapka fenntartása kereskedelmi bizalomvesztést eredményezett
  • a fogyasztói kereslet jelentős mértékben csökkent
  • időnként nehezen érthető a kormányzati kommunikáció (GVH vizsgálat, árfigyelési rendszer)

A lakosság részéről egy alkalmazkodási folyamat zajlik, melynek része:

  • a fogyasztás csökkenése, az olcsóbb árúk keresése
  • diszkontosodás
  • minőség gyengítési folyamatok indultak be, egyre több utánzat kerül a piacra
  • az olcsóbb termékek körében az import erősödik, mivel a magyar termékek a jobb minőséghez tartoznak
  • az élelmiszeripar jövedelmezősége csökken, elmaradnak a beruházások
  • a konfliktusok a termékpályán erősödnek
  • minden szinten a fejlesztések elmaradnak

- A visszaesés után konszolidáció kell hogy jöjjön - tette hozzá Éder Tamás.

- A vevőknek és a kereskedőknek azzal kell szembenézniük, hogy a termelési önköltség emelkedett, ezért az ágazat szempontjából a terhek csökkentése lenne indokolt, mert csak így van esély, hogy 5-10 év múlva prosperáljon újra az élelmiszeripar - húzta alá.

A teljes előadást és az MKT szakmai fórumát ezen a linken nézheti meg.