Történelmi találkozóra készül a német kancellár

A kínai-német kapcsolatok erős próbatétele volt a hamburgi kikötő konténertermináljának ügye, amely hatalmas botrányt és kormányon belüli feszültségeket is okozott. A világ harmadik legnagyobb hajózási vállalata, a kínai állami COSCO a hamburgi kikötő konténerrészlegének 24,9 százalékát vásárolta meg, így a Hamburger Hafen und Logistik Tollerort terminál gyakorlatilag lesz kínai kézen.

Újabb európai kikötő kínai kézen

A COSCO térnyerése szimbolikus értékű: Hamburg az egyik legrégebbi és legforgalmasabb európai kikötő, a kínai óriásvállalat pedig már az athéni Pireusz kikötőjébe is bevásárolta magát, a 2009-ben kötött ügylet is nagy port kavart.

Ráadásul a kínai terjeszkedés bejelentése a legrosszabbkor jött a német kormánynak az orosz-kínai kapcsolatok javulása és az orosz-ukrán háború kapcsán.

Harmadrészt a kínai terjeszkedés Hamburgban egyértelműen a kínai Új Selyemút, az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés jól felépített része. Ennek keretében kínai vállalatok egy sor európai kikötőben szereztek már tulajdonrészt vagy egyéb érdekeltségeket többek között Athén, Genova, Le Havre, Valencia, Thesszaloniki, Antwerpen és Rotterdam kikötőiben.

Épül a kínai Selyemút keleten és nyugaton

Mindez kiegészül az Európai Unió felé irányuló másik kínai Új kezdeményezéssel, az Új Selyemút projekthez kapcsolódó úgynevezett 16+1-es megállapodással, melynek célja a volt szocialista blokk 16 országa és Kína (+1) között egy szorosabb kapcsolat kialakítása. Ennek a kezdeményezésnek része Magyarország is, Ukrajna lerohanása utáni hónapokban pedig kilépett az egyezményből a három balti ország, jelenleg tehát 13+1-es megállapodás van már csak érvényben.

Hamburgban a kínai terjeszkedést sokan fenyegetőnek élik meg, annál is inkább, mert a sanghaji tőzsdén jegyzett COSCO egy tízezer hajót üzemeltető álló hatalmas vállalat, amely több mint ezer kikötőben tevékenykedik világszerte. A világelső tengeri szállítmányozó vállalat továbbra is a dán Maersk, míg a második helyen a svájci Mediterranean Shipping Company (MSC).

Függés a kínai importtól

A németek számára a kínai kapcsolat a jelenlegi stagnáló növekedés és energiaválság miatt azonban különösen felértékelődött. Németország a harmadik legnagyobb exportőr állam Kína és az Egyesült Államok után, és a legnagyobb külkereskedelmi hiányt a kínai relációban halmozta fel. Idén augusztusban a megnövekedett import és a lassabban bővülő export között tovább nyílt az olló, és a német külkereskedelmi többlet már csak 600 millió dollárt tett ki szemben az egy évvel ezelőtti 11 milliárd dolláros többlettel.

A kínai-német külkereskedelmi kapcsolat két fontos pilléren nyugszik: egyrészt több mint 5000 német vállalat települt Kínába, másrészt a Kínába irányuló német exporttól közvetlenül is kétmillió német munkahely függ, a közvetett hatásokat, vagyis a beszállítói kört nézve a kínai kiviteltől függő munkavállalók száma még nagyobb.

Németország elsősorban autókat, műszaki berendezéseket, gépeket, elektronikai termékeket és gyógyszeripari árukat exportál Kínába, amely az EU-n kívül a legfontosabb külföldi piacává vált.

Stratégiai vállalatfelvásárlások

Másrészt Kína már eddig is több száz stratégiai fontosságú német vállalatban szerzett tulajdonrészt, a terjeszkedés ellen pedig törvény is született, miszerint a stratégiai fontosságú, úgynevezett kritikus infrastruktúrához kapcsolódó ágazatokban (pl. megújuló energiaforrások, telekommunikáció, egészségipar, mesterséges intelligencia, stb.) ne lehessen egy bizonyos tulajdonosi arány fölé kerülni állami jóváhagyás nélkül.

Mindenesetre a túlzott kínai függéstől tartó német hangok nem győzik hangsúlyozni, hogy a járvány miatti leállások során kialakult áruellátási hiányosságok rámutattak arra, hogy a német termelés milyen nagy mértékben van ráutalva a kínai beszállítói láncra. 

A német koalíción belül is újabb repedések keletkeztek a hamburgi kikötőrészesedés kínai kézbe kerülése miatt, melyet hat minisztéium is ellenzett. Scholz kancellár mindenesetre számos üzletemberrel vág neki a pekingi útjának, majd Vietnamba is ellátogat, mielőtt Bali szigetére látogat a G20 csúcstalálkozóra.