Továbbra is kivár az MNB

Elemzések2019. máj. 28.Harsányi Péter

  • Nem emelt kamatot a Magyar Nemzeti Bank
  • Az őszi hónapoktól ismét süllyedni kezdhet az indirekt adóktól szűrt maginfláció
  • Az Európai Központi Bank első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások későbbre tolódtak
  • 2019 július 1-től indul a Növekedési Kötvényprogram 300 milliárd forintos keretösszeggel

A piaci konszenzusnak megfelelően változatlan szinten hagyta a Magyar Nemzeti Bank a 0,90 százalékon álló irányadó rátát, valamint a -0,05 százalékos egynapos betéti és a 0,90 százalékos egynapos hitel kamatlábakat. Nem változott emellett az egyhetes fedezett hitel 0,90 százalékos szintje sem.

A döntést követő jegybanki közlemény nem tartalmaz túl sok újdonságot. Az MNB adatvezérelt üzemmódban működik, ezáltal nagyobb mértékben támaszkodik a jegybank a negyedéves inflációs jelentésekre, amiben elérhetőek a legfrissebb gazdasági és inflációs prognózisok, így várhatóan negyedéves gyakorisággal módosíthat a monetáris tanács szükség esetén a pénzpolitikán.

Miként alakult az infláció az elmúlt időszakban?

A várakozásokkal összhangban 3,9 százalékkal emelkedett áprilisban az infláció Magyarországon, miután a kétszámjegyű béremelkedés, a robosztus lakossági fogyasztás és a felfutó beruházások egyaránt az árak emelkedésének irányába hatnak. Az inflációs mutató esetében mindazonáltal nagyobb változékonyság várható az elkövetkezendő hónapokban az MNB előrejelzései szerint.

Fontos fejlemény ugyanakkor, hogy megtört a jegybank által leginkább figyelt, kevésbé ciklikus indirekt adóktól szűrt maginfláció emelkedő trendje, miután a mutató a márciusi 3,5 százalékos emelkedést követően áprilisban már csak 3,4 százalékkal növekedett.

Az MNB előrejelzései alapján 2019 őszétől a gyengébb külső konjunktúra mérsékelheti a hazai inflációs mutatókat a visszafogottabb importált infláción keresztül.

Ezenfelül az olajárakhoz kapcsolt bázishatások is lassíthatják a fogyasztói árindex növekedési ütemét az őszi hónapok tájékán.

Az inflációs várakozások is visszafogottan alakulnak, ami egyébként a süllyedő 10 éves magyar hozamokon is látszik, melyek visszaereszkedtek 3 százalék közelébe az elmúlt hónapokban. Az általános hozamsüllyedés másik oka, hogy a német hozamok is lefelé vették az irányt az elmúlt időszakban a gyengébb nemzetközi makrogazdasági adatok és a globális protekcionista intézkedések okozta bizonytalanság miatt.

Hogyan változott a külső környezet?

Az Eurozónában, illetve Németországban továbbra is lagymatag makrogazdasági adatok látnak napvilágot, aminek fényében nagy valószínűséggel a korábbi kommunikációjának megfelelően nem szigorít a monetáris kondíciókon az Európai Központi Bank az idei évben,

sőt még későbbre tolódtak a kamatemelésekkel kapcsolatos várakozások, ami alapvetően növeli az MNB mozgásterét is.

Mit lépett eddig az MNB és mi várható?

Az MNB tavasszal 0,10 százalékponttal megemelte az egynapos betéti kamatlábakat, illetve fokozatosan elkezdte szűkíteni a bankközi likviditást a deviza-swap állomány csökkentésén keresztül.

A jelenlegi környezetben nem számítunk nagymértékű szigorításra, legfeljebb kisebb kiigazításokat tapasztalhatunk a negyedéves inflációs előrejelzésektől függően.

A frissen közzétett jegybanki közlemény sem tartalmaz túl sok újdonságot, ez alapján sem várható tehát a monetáris politika jelentősebb eltolódása.

Az eszköztár tekintetében az egynapos betéti kamatlábak további 0,10 százalékpontos emelése, valamint a deviza-swap állomány pár száz milliárdos újabb szűkítése lehet a következő lépés.

Történelmi mélypontok közelében a kamatok

Most van történelmi mélyponton a kamatkörnyezet és a BUBOR, következésképpen most éri meg fix kamatozású hitelt felvenni, avagy átváltani változóról fix kamatozású hitelre.

A három hónapos BUBOR 0,15-0,20 százalék körül fluktuál.

Az egynapos betéti kamatlábak lassú és fokozatos emelkedésével a BUBOR is szépen lassan elkezdhet emelkedni. A BUBOR effektív alsó korlátja hozzávetőlegesen az egynapos betéti kamatláb.

Növekedési Kötvényprogram

2019 július 1-től elindítja a jegybank a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) 300 milliárd forintos keretösszeggel, aminek tükrében a jegybank jó minősítésű nem pénzügyi vállalati kötvényeket vásárol

a monetáris transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében. A program növeli a versenyhelyzetet a pénzintézetek körében, így a vállalatok számára kedvezőbb hitelkondíciók alakulhatnak ki.

A program további előnye, hogy esetleges pénzpiaci sokkok idején ezt a csatornát aktívabban használhatja a jegybank a hitelezés támogatása céljából. Az NKP alapvetően a közepes és nagyobb méretű vállalatokat célozza és kiegészíti a 2019 elején indult Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót.

Mi is az a BUBOR?

Budapesti bankközi forint hitelkamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga. A BUBOR a változó kamatozású betétek és hitelek árazásánál jelent referenciaszintet.