Trükkök százai - mindent bevetnek a boltok, hogy kicselezzék a hatósági árat

- Sajnálom, biztosan leszedték a gyerekek - mentegetőzik a kis, vidéki élelmiszerbolt árufeltöltője, amikor a 2,8 százalékos, hatósági áras tej áráról kérdezzük, azt ugyanis sehol sem látjuk feltüntetve. Sebaj, elviszik a tejet, a kasszánál gyorsan megnézik az árát, és megmondják.

Ahogy sejteni lehetett, lényegesen olcsóbb a többi terméknél, örömmel tesszük hát a kosárba. De rafinált gyerek lehetett, az biztos, az egymás hegyén hátán álló UHT-tejek közül mindegyiken rajta hagyta az árcédulát, talán a hatósági áras élénk piros színe tetszhetett meg neki.

Csakhogy jelen sorok írója nagyjából kétnaponta vásárol tejet abban az említett boltban, és még egyszer sem találkozott árcédulával, az előbbi dialógus pedig már legalább ötször lezajlott. Deja vu.

Adja magát a kérdés, hogy az árcédulagyűjtő gyerekek voltak frissebbek a későn kelő újságírónál, vagy inkább a boltvezető okoskodta ki, hogy a vásárló nem szívesen választ olyan terméket, aminek nem tudja a pontos árát, és aki rohan, gyorsan le akarja tudni a bevásárlást, az inkább nem kérdez utána, megveszi a drágábbat és siet a kasszához. 

Minden szinten megy a trükközés

Az biztos, hogy országszerte sok a gyanús eset, például hogy, hogy nem, éppen az árstopos termék fogyott ki, amivel egyébként komoly büntetést is kockáztat az eladó.

Persze ha a vevő elég karakán, és az árufeltöltőhöz fordul, gyakran kiderül, hogy a raktárban még akad a keresett termékből, csak még “nem jutottak oda”, hogy kitegyék a polcra. Nyilvánvaló, hogy sem a kicsi, sem a nagy élelmiszerüzleteknek nem érdekük az, hogy minél gyorsabban pörögjenek a hatósági áras termékek.

Ha nem tartanak belőle, azzal viszont szabályt szegnek, és a fogyasztóvédők járják a boltokat,

napirenden vannak a helyszíni ellenőrzések, és olyan nagyágyúknak is ment már a bírság, mint az Aldi a Lidl, vagy legutóbb a Tesco, mivel egyik áruházukban valamelyik árstopos termékből nem tartottak készletet. 

Megkérdeztük a Gazdasági Versenyhivatalt, kapnak-e fogyasztói bejelentéseket arról, hogy egyes üzletekben nem a szabályoknak megfelelően forgalmazzák az ársapkás termékeket, ha voltak ilyen megkeresések, milyen jellegű panaszokkal éltek a vásárlók?

A jogszabályok alapján a hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén nem a GVH, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Időnként a GVH-hoz is érkeznek fogyasztói panaszok az ársapkás termékekkel kapcsolatban, elsősorban készlethiányra, illetve a hatósági ár feletti árusításra vonatkozóan. Ezek a jelzések áttételre kerülnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fogyasztóvédelmi hatósághoz

- tudta meg a Növekedés.hu a GVH-tól.

A fogyasztóvédelmi hatóság teszi is a dolgát, ahogy az Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, február óta folyamatosan ellenőrzi a jogszabály betartását, február elseje és augusztus elseje között a kormányhivatalok összesen 2797 hagyományos boltot és 31 ­online üzletet ellenőriztek. 

Ebből a hatóság 410 esetben bukkant jogsértésre, 280 esetben a hatósági árakat nem tartották be a rajtakapott boltok,

158 üzletben pedig a hatósági áras termékek mennyiségét nem találták megfelelőnek az ellenőrök. Végül 50 esetben az árstoppal kapcsolatos tájékoztatás hiányzott. 

Alattomos, de legális trükkök

Az, hogy a fogyasztóvédelem közel háromezer vizsgálatból alig több mint négyszáz esetben talált valódi szabálysértést, azt mutatja, hogy az üzletek többsége nem kockáztat meg illegális lépéseket, még akkor sem, ha egyébként az árstopos termékek forgalmazásával vesztesége keletkezik.

Vannak ugyanakkor olyan megoldások, amelyekkel a vásárlót könnyen be tudják húzni a csőbe, és még csak nem is törvényellenes.

Ilyen az, amikor megtévesztően közel raknak ki a hatósági áras tej mellé más piros dobozos, nagyon hasonló tejtermékeket,

amely mondjuk laktózmentes, vagy más a zsírtartalma, így a rohanó vásárló szinte gépiesen teszi a kosarába abban a hiszemben, hogy az árstoposat vette meg. A tévedésre legtöbbször csak otthon derül fény, és ilyenkor már némi elégedetlenkedést leszámítva nincs mit tenni, ez egy macska-egér játék a boltok és a fogyasztók között. Az persze már minimum etikátlan, amikor a kifogyott hatósági áras termék hűlt helyére kerül a megtévesztően hasonló.

De bármennyire is alattomos húzások ezek, tény, hogy jogszabályba nem ütköznek, ezért élnek is velük a boltok.

Sőt, ahogy arra Rigó Csaba Balázs a napokban egy Magyar Nemzetnek adott interjúban kitért, az sem jogellenes, ha egy áruház megemeli egyes termékeinek árát, hogy kompenzálja azt a kiesést, amit az ársapkás árucikkek forgalmazása okoz a számára. 

“Az áremelésnek itt lényegében két korlátja van: a vásárlók fizetőképessége és türelme. Az már más kérdés, hogy etikus és korrekt-e például, ha egy külföldi tulajdonú multinacionális boltlánc nem vállal arányos terhet a közös bajban: előbb kesereg a médiában a profitcsökkenés miatt, majd szép csendben 40-50 százalékkal emeli bizonyos, nem ársapkás termékek árát, hogy ugyanúgy elérje azt a profitszintet, mint a korábbi években.” - fogalmazott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. 

Előfordul, hogy tényleg kifogy

Egyébként önmagában az, hogy egy adott hatósági áras termékből éppen nincs a felkeresett boltban, még nem jelenti törvényszerűen azt, hogy trükközés áll a háttérben, tény ugyanis, hogy annyira elszálltak az élelmiszerárak, hogy ma már azok is tudatosan keresik az ársapkás termékeket, akik tavasszal még nem foglalkoztak vele, emiatt a kereslet is jelentősen megugrott irántuk.  A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács piaci helyzetelemzéséből kiderül, hogy

a hatósági áras tej eladott mennyisége több mint 80 százalékkal emelkedett az előző évi adatokhoz képest.

Márpedig a boltokat semmi nem kötelezi, hogy korlátlan mennyiségben adjanak el ezekből, ha kifogyott az előírt mennyiség, akkor bizony maradnak a jóval drágább helyettesítő termékek.

Ez is az oka annak, hogy már szinte sehol nem lehet korlátlan mennyiségben vásárolni a hatósági ára termékekből, legutóbb az Aldi jelentette be, hogy mennyiségkorlátozást vezetet be, burgonyából például egy kiló vagy egy csomag, olajlajból és tejből egy liter, kristálycukorból egy kió, tojásból pedig egy doboz vagy tálca vihető el egy vásárlás alkamával.

De ez az eset nem egyedi, a CBA üzletekben már régóta élnek ilyen jellegű korlátozások, és még a kisebb vidéki üzletekben is zokszó nélkül visszaviszi a polcra az eladó a vevő által becsempészett plusz egy olajat, vagy cukrot.