SPAR-vezér: nőnek a veszteségeink az árstopos termékeken, egyre kevesebb terméket vásárolnak 

Mekkora problémát jelent az áruhiány?

Régebben rendszerint a rendeléseinknek a 95 százalékát kaptuk meg. Ha az átlagot nézzük akkor ez az arány úgy 90-re esett le.

Vannak termékek, amelyek jobban fogynak a szokottnál, ezért nehezebb őket pótolni. Tipikusan ilyenek az árstoppos termékek.

Viszont általános áruhiány nem lépett fel. Nincsenek üres polcok az üzletekben. Ha egy árucikk éppen nem kapható, akkor is ki tudunk tenni a helyére egy helyettesítő terméket.

Mi az oka annak, hogy cukrot néha nehéz vásárolni?

Egyik oldalról azt látjuk, hogy az emberek most a szokottnál is jobban rászoktak a cukorvásárlásra.

Másrészt egy panziósnak, egy büfésnek vagy egy éttermesnek jobban megéri, ha a cukrot a kiskereskedelmi üzletekben veszi, mintha egyenesen a gyártónál vagy egy nagykernél intézné a beszerzést, hála a roppant alacsony fogyasztói árnak.

Nekünk viszont kötött volumenjeink vannak éves szinten.

Emiatt is kellett mennyiségi korlátozást bevezetni, nem csak nálunk, hanem más piaci szereplőknél is.

Az árstoppos termékek értékesítése veszteséges?

Igen, ráadásul a veszteségeink ezeknél a termékeknél hétről hétre nőnek, ahogy emelkedik az infláció és nőnek a beszállítói árak.

Az utóbbi időben az árnövekedés arányaiban mely termékkategóriáknál volt a legnagyobb?

Az infláció miatt az árak szinte mindenhol jelentősen meglódultak. Az kétségtelen, hogy a tejtermékeknél és a papíráruknál különösen nagy a növekedés mértéke. Ugyanakkor például a déli gyümölcsöknél nem olyan vészes a helyzet.

Hogyan változtak meg a vásárlási szokások a válság miatt?

Beindult egy mennyiségi csökkenés, igaz nem nagy mértékben. Néhány százalékos visszaesést láttunk. Ami látványosabb, hogy mindenből keresik az olcsóbbat a vásárlóink. Most már ott tartunk, hogy a forgalmunknak közel az egyharmadát a saját márkás termékek teszik ki.

Pedig egy-két éve ez az arány még egynegyednél állt. Az egészségtudatos táplálkozást biztosító „mentes termékek” viszont jól tartják magukat és a prémium kategóriás áruknál se látni drasztikus esést.

Most főleg a közepes árkategóriájú cikkeknél csappant meg a kereslet.

A jelenlegi válságban mi történt a munkaerő-hiánnyal?

A hiány stagnál. Ahogy tavasszal, most is néhány száz fő hiányzik a létszámból. Ami szembetűnő, hogy a regionális különbségek még nagyobbak lettek.

A nyugati határszélen és Budapesten kifejezetten nehéz munkaerőt találni.

Miért?

A fővárosban a szolgáltató cégek még mindig talpon vannak, márpedig hozzánk főleg a szolgáltatószektorból érkeznek a dolgozók. Ritkán fordul elő, hogy valaki mondjuk egy termelőüzemből jön át hozzánk bolti eladónak.

Bár sokan rettegtek tőle, hogy a válság miatt egymás után fognak majd bedőlni a cégek, szerencsére egyelőre Budapesten a szolgáltatószektorban erre nem került sor.

Mire számítanak: az árbevétel és a profit miként fog alakulni az idén a SPAR-nál?

Nyilván pontos számok még nincsenek, de előreláthatólag tartani tudjuk a pozíciónkat és továbbra is mi leszünk a második legnagyobb szereplő a piacunkon.

A profiton viszont óriási a nyomás.

Eleve be kell fizetnünk több mint 10 milliárd forintnyi különadót, az árstoppos cikkeken folyamatosan termeljük a veszteséget, ráadásul óriási az árfolyam-kitettségünk, így nagyon sok múlik azon, hogy milyen árfolyammal zárjuk majd az évet. Komoly nyereségre nem lehet számítani. Lehet, hogy közel nullszaldósak leszünk.

Ami a kiskereskedelmet érinti: mi az, amin változtatni kéne idehaza az Ön meglátása szerint? Akár jogszabályi szinten, akár azon túl?

Jó lenne, ha a kereskedők nem úgy lennének kezelve, mint egy szükséges rossz. Én azt gondolom, hogy mi és minden piaci szereplő nagyon sokat teszünk azért, hogy a magyar mezőgazdasági termékek eljussanak a hazai és a külföldi vevőkhöz.

Az ország élelmiszerellátása nyilván roppant fontos.

Erre a tényre pedig a szokottnál is jobban rávilágított a COVID időszak. Jó lenne, ha ennek megfelelően fair partnerekként tekintetének ránk.

Ha jogszabályokról beszélünk, akkor jó lenne magunk mögött tudni az árstoppot és a különadót. De vannak kisebb horderejű ügyek is, amelyekre ráférne a finomhangolás. Ott van például az Élelmiszermentő Központ, amely mögött az ötlet remek, hisz az élelmiszerpazarlást igyekszik felszámolni.

Szerintem ez tipikusan lokális feladat kéne legyen.

Komoly energiánkba telik a változó szabályok lekövetése is. Például a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény is változik még hamarosan, ami miatt a beszállítói szerződéseket minden bizonnyal megint át kell tárgyalni egy olyan gazdasági helyzetben, amikor lenne még feladat bőven.

Rengeteg szó esik arról, hogy mikor kezdődik majd igazán a válság. Sokan arra tippelnek, hogy a legnehezebb időszak majd jövő januárban indul. Önök mire számítanak?

Nagyon remélem, hogy lesz egy normális karácsonyunk. Ha optimistán közelítem meg a kérdést akkor nézhetem úgy is, hogy már a nyáron is arról beszéltünk, hogy az igazi válság majd szeptemberben indul, hisz az iskolakezdés után látják majd az emberek igazán, hogy mennyire elszálltak az árak.

Mégse ütött be akkora krízis, mint amire lehetett számítani. Ahogy említettem, nálunk is alig pár százalékos volt a visszaesés.

Biztosat most sem tudni. De a jelek most mindenképp arra utalnak, hogy januárban, amikor már túl leszünk a karácsonyon és a gázszámlák az egekben lesznek, a gazdasági helyzet jelentősen rosszabb lesz, mint most. 

A fizetéseknél mire lehet számítani? Lesz emelés?

Egy ilyen inflációs környezetben biztosan lesz. De hogy melyik cég mennyit tud emelni, az sok mindenen múlik: ehhez látni kell majd azt is, hogy a válság, amelynek most még csak az előszobájában vagyunk hogyan hat az egyes vállalatokra.

Az energiaárakat mennyire nehéz kigazdálkodni a SPAR-nál?

Ha a jövőbe tekintek nem vagyok teljesen nyugodt. Arra számítunk, hogy jövőre a bérek után az energiakiadásaink jelentik majd a második legnagyobb költséget. Vagyis többet költünk majd energiára, mint mondjuk bérleti díjakra.

Számolnak azzal, hogy esetleg szükség lesz üzlet-bezárásokra?

Annak örülök, hogy a tulajdonosunk hosszútávra tervez Magyarországgal. Több mint 600 üzletünk van az országban. Amellett, hogy folyamatosan új áruházakat nyitunk, évente 4-5 üzletet be is kell zárnunk.

Ez elkerülhetetlen, hisz előfordul például, hogy egy-egy településnek megváltozik a városszerkezete, és akár mondjuk egy új körforgalom vagy egy elkerülő út bevezetése miatt a korábban még jó fekvésű boltunk elhelyezkedése már nem lesz olyan szerencsés.

Arra számítunk, hogy az idei évben és jövőre nem fogunk a szokottnál több üzletet bezárni.

Az online bolti eladások így a járvány után hogyan alakulnak?

Bár a teljes forgalmon belül az online részaránya továbbra is alacsony - alig egy százalékos - ám egy modern kereskedő nem engedheti meg magának, hogy ne működtessen online shopot.

Mi is folyamatosan fejlesztünk: nemrég nyitottunk Szentendrén egy raktárat, ahonnan a GLS szállítja ki azokat a termékeket, amelyek nem szorulnak hűtésre. Egyelőre még nem éri meg az ország egész területén kiépíteni az élelmiszer-kiszállítást, viszont áruátvételi pontokat egyre több helyen működtetünk.