Trump megenyhülhet Németországgal szemben? A Magyar Külügyi Intézet kutatójával beszéltünk

Merz német kancellár ma fog találkozni Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, ahol vélhetően az ukrajnai, a közel-keleti konfliktus, valamint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok megromlása lesz napirenden. Milyen eredmények várhatóak?

A kérdést nagyon sok oldalról meg lehet közelíteni. Elsődleges cél Merz kancellár részéről az lesz, hogy kialakuljon egy konstruktív párbeszéd, egy normális kapcsolat Trump elnökkel. Merz külpolitikájának az egyik legfontosabb eleme az, hogy az amerikaiakat továbbra is az európai érdekek mellett tartsa. Már az is eredménynek tekinthető, ha nem fut bele egy Zelenszkij-féle Fehér-házi „tárgyalásba”.

Stefán Csaba, MKI kutató Fotó: MKI

A vámokkal kapcsolatban most Donald Trump 50 százalékos tarifákkal riogat, ami általánosságban is nagy probléma, de a legnagyobb probléma Németország számára, hiszen az összes német export 10 százaléka az Amerikai Egyesült Államokba megy. Ezen belül jelentős az autó vagy éppen az acélexport is. Ez utóbbi az EU-n kívüli export 20 százaléka. Szóval nagyon nem mindegy, hogy meg tudja-e puhítani Donald Trumpot, hogy engedjen ezekből a vámtételekből vagy adjon több időt a megegyezésre.

A Trump követeléseivel és ijesztgetéseivel kapcsolatban azt gondolom, hogy ezeket az 50 százalékos vámokat talán ő sem gondolja komolyan, mert ez az Amerikai Egyesült Államok számára is hatalmas gazdasági károkat jelentene. Ez inkább egy tárgyalási stratégia, hogy arra ösztönözze az EU-t, hogy minél gyorsabban meg tudjanak egyezni.

Valódi „dealt” aláírni egy viszonylag hosszú folyamat. Ha azt nézzük, hogy mindezt július elsejéig kellene tető alá hozni, akkor egyértelmű, hogy sikerként lehet elkönyvelni, hogy ha Merz úgy tudja megpuhítani a Trumpot, hogy kitolja a határidőt. Az is jó eredmény lenne, ha egy olyan átmenetinek tekinthető megegyezést sikerülne aláírni az EU-val, mint amilyet Kínával kötöttek.Amennyiben viszont maradnak a vámok, akkor - német gazdasági szakértők számolása szerint - a német GDP akár 0,8 százalékkal csökkenhetne, ami egy elég katasztrofális szám. 

A német kancellár a NATO védelmi kiadásainak 5%-ra emelését javasolta. Milyen konkrét lépéseket tervez Németország ennek elérésére, és hogyan kívánja meggyőzni a koalíciós partnereit és a közvéleményt erről a jelentős növelésről?

Maga Merz ugyan még nem mondta azt, hogy ezt az 5 százalékos követelést elfogadnák, de külügyminisztere, Johann Wadephul, már támogatta ezt a felvetést abban a formában, amit Mark Rutte NATO-főtitkár vetett fel. Eszerint az 5 százalék igazából úgy nézne ki, hogy GDP arányosan 3,5 százalék menne szigorúan védelmi kiadásokra, míg plusz 1,5 százalék releváns infrastrukturális fejlesztésekre, ami egyébként a hadsereget is szolgálhatja. Boris Pistorious szociáldemokrata védelmi miniszter is támogatja ezt, tehát úgy tűnik, hogy a koalícióban ebben valamekkora egyetértés van.

Pistorius terve szerint 7 éven keresztül 0,2 százalékkal lehetne növelni GDP arányosan a védelmi kiadásokat. Ha gyors fejszámolást végzünk, akkor ez 1,4% lenne. Ha azt nézzük, hogy most olyan 2 -2,1 százalék körüli összeget költenek védelemre GDP arányosan a németek akkor pont kijön a 3,5% százalék.

Az 1,5% infrastrukturális fejlesztést, pedig meg majd az ötszázmilliós alapból megoldják. Tehát van konkrét terv, ezt már elég komolyan veszik. Nem hiszem, hogy túl nagy vita lenne erről a koalícióban, hiszen a Szociáldemokraták erős emberei - Lars Klingbeil, Boris Pistorius - mindketten pro NATO, pro Ukrajna, atlantista beállítottságú német politikusok.A közvéleményt illetően, statisztikák szerint, az 5 százalékos NATO célt a német társadalom több mint 50 százaléka támogatja, ami az ukrajnai háború előtt elképzelhetetlen lett volna. A centrum pártoknál ez az arány még magasabb, körülbelül 2/3. Általánosságban is igaz, hogy a német választók 2/3-a támogatja, hogy több pénzt költenek védelemre meg a Bundeswehr-re.

Hatalmas adósságokkal fog járni a német kormány számára az, hogy ennyit költene védelemre. Már most csak úgy tudják csak a 2 százalékos költést teljesíteni, hogy abból a 100 milliárd eurós alapból, amit még Olaf Scholz hirdetett meg, évente körülbelül 20 milliárdokat költenek, de nyilván az is adósság. Alapvetően körülbelül 40 milliárd az éves büdzséből a védelemre szánt pénz és ehhez kell még körülbelül 20 milliárd, ahhoz, hogy a 2%-ot teljesíteni tudják.

Ahhoz, hogy 3,5 százalékot költsenek védelemre, brutális hiteleket kell majd felvenniük.

Németországnak a mai napig nincs 2025-ös költségvetése. Az előző koalíció azért bukott meg, mert nem tudták elfogadni.

Merz kancellár beiktatásakor ezt nyilatkozta: „Pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy történelmi kötelességünk ezt a koalíciót sikerre vinni, és mindnyájan eltökéltek vagyunk abban, hogy így is legyen.” Mit gondol erről, mennyire látja stabilnak a koalíciót?

Németországgal foglalkozó kutatók és szakértők között egyáltalán nincs egyetértés abban, hogy ez a kormány stabil-e vagy nem. Én azon a párton vagyok, hogy stabil, méghozzá pont a fenti idézet miatt. Olyan szintű az egymásrautaltság a jelenlegi kormányon belül és a koalíciós partnerek között, akkora nyomás van rajtuk, hogy a vitás kérdések ellenére kénytelenek alkalmazkodni egymáshoz. Tíz éve még azt mondtuk volna egy ilyen helyzetben, hogy nem stabil a koalíció. Politikai öngyilkosság lenne a számukra, ha kisstílű politikai viták miatt kudarcba fulladna a koalíció. Én ennek ellenére optimista vagyok.

Milyen gazdaságélénkítő programokat terveznek bevezetni, lehet már látni valamit?

Van egy-két dolog, amit már ebben az évben meg akarnak valósítani. Most egy úgynevezett „sofort” (azonnal) programot indítanak.

• a vendéglátóiparban a szolgáltatások áfáját 19-ről 7%-ra csökkentik
• az áram árakat az EU-s minimumra akarják leszorítani, úgy, hogy a gazdasági szereplőknek a minimum árat kell fizetniük, és a különbözetet pedig az állam állja
• egyszerűbb könyvelési szabályokat vezetnek be.
• hosszabb távon a társasági adót 15 százalékról, 10%-ra akarják csökkenteni 2028-tól.

Zárógondolatként visszautalnék arra, hogy mivel még nincs elfogadott költségvetése Németországnak – június végre tervezik – most kezdődik az a folyamat, amiben meghatározzák, hogy mire költenének, és mire vesznek fel hiteleket. Általánosságban elmondható, hogy mivel az EU és így Németország is a szabadkereskedelemre alapozza a gazdaságát, ezért a tárgyalási stratégia szerintem, hogy nem fog konfliktusba keveredni Trump-pal. Míg Trump-nak „olcsó” fenyegetőzni, az Európai Unió számára „drága”, tehát nem várható, hogy Merz keményvonalas követeléseket tenne, úgyhogy bízunk abban, hogy Merz követi a „barátkozás” stratégáját és nem hagyja cserben a diplomáciai érzéke.