Új világrend kopogtat az ajtónkon - Kína szerepe is megváltozik

Trump politikája és az új világrend

Donald Trump második elnöksége radikális változásokat hozott az Egyesült Államok kül- és kereskedelempolitikájában, amelyek túlmutatnak pillanatnyi diplomáciai feszültségeken, és mély nyomot hagyhatnak a formálódó új világrendben. Három lépése – a globális vámok drasztikus emelése, az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépés, valamint a Közel-Keletet érintő új politikai irány – világosan mutatja, hogy az Egyesült Államok egyre inkább elszigetelődő, unilaterális stratégiát követ. Ez a megközelítés destabilizáló hatású, és gyorsítja a nemzetközi erőviszonyok átrendeződését.

Vámemelés

Trump újabb vámemelési hulláma, amely több tucat országot, köztük Kínát és az EU tagállamait érinti, súlyos csapást mér a globális kereskedelmi rendszerre. A korábbi világrend egyik alappillére – a viszonylag szabad és szabályozott nemzetközi kereskedelem – meginogni látszik. Ezek a fejlemények a kereskedelmi háborúk új szakaszát jelenthetik.A protekcionista politika rövid távon ugyan segítheti az amerikai ipart, hosszú távon viszont a globális ellátási láncok széttöredezéséhez, új szövetségek kialakulásához vezethet. Kína és más feltörekvő hatalmak, mint India vagy Brazília, várhatóan felgyorsítják az alternatív gazdasági és politikai blokkok – például a BRICS+ vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezet – megerősítését. Az USA egyre inkább kívülállóként vesz részt a globális döntéshozatalban.

Kilépés a WHO-ból

A WHO-ból való kilépés nagy horderejű lépés, amely megerősíti Trump izolacionista irányvonalát. Bár az elnök a szervezet működését „bürokratikusnak és Kína-orientáltnak” nevezte, a kilépés valójában az USA globális egészségpolitikai vezető szerepének feladását jelenti. Ezzel nemcsak saját soft power-jét gyengíti, hanem megnehezíti a nemzetközi válságok – világjárványok, gyógyszerelosztás, járványmegelőzés – hatékony kezelését is.

E döntés tükrében az új világrend kevésbé koordinált, kevésbé multilaterális és sokkal inkább versengő lesz. A nemzetközi intézmények legitimitása meginoghat, ha a legerősebb államok hátat fordítanak nekik.

Az USA változó Közel-Kelet politikája

A Közel-Keleten Trump politikája erősen egyoldalú. A palesztin kérdés kapcsán javasolt „Gáza-tervét” az arab világ túlnyomó többsége elutasította, míg az Iránnal szembeni ultimátum egy újabb fegyveres konfliktus veszélyét hordozza magában. Az USA e térségben is egyre inkább a kemény hatalmi nyomásgyakorlás eszközeit használja, miközben elveszti korábbi közvetítői szerepét.

Ez amellett, hogy a békefolyamatok lelassulását okozza, teret enged más hatalmak, például Kína vagy Oroszország befolyásának növekedéséhez. A regionális instabilitás növekedése szoros összefüggésben állhat egy új, többpólusú, ám bizonytalan világrend kialakulásával.

Az új világrend forgatókönyvei

Trump irányvonalával a világrend fokozatosan három fő irányban alakulhat: az USA dominanciája csökken, és Kína, Oroszország, valamint más feltörekvő hatalmak egyre nagyobb szerepet kapnak. A nemzetközi szervezetek, mint a WHO vagy WTO, legitimitása és hatékonysága meggyengül, mivel a nagyhatalmak kivonulnak vagy figyelmen kívül hagyják őket. A hosszú távú együttműködés helyét egyre inkább az ad hoc szövetségek, fenyegetések és gazdasági zsarolás veszi át.

A Trump-jelenség egy korszakhatár is lehet a világrend történetében – egyfajta visszatérés a nyers geopolitika korszakához, ahol az együttműködést a konfrontáció váltja fel.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.