Tudásberuházásokkal a jelenben a jövőt építjük

A World Intellectual Property Organization (WIPO, Szellemi Tulajdon Világszervezete) egyik jelentős tanulmánya szerint – amely 26 ország adatait elemezte – a gyorsan változó, szerkezeti átrendeződést megélő világgazdaság nyertesei azok az országok lesznek, amelyekben a cégek és az állam egyaránt sokat ruház be GDP arányosan a tudásba, képességekbe, innovációba. (World Intangible Investment Highlights. WIPO, 2024. június 25.) A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok az országok, amelyekben a tudásberuházások jelentősek, már most is sikeresebben kezelik a változásokat és ellenállóbbak a váratlan eseményekkel szemben.

Az élen a svédek és a dánok

A 26 országos mintában a GDP arányos tudásberuházást tekintve Svédország és az USA állnak a rangsor élén. Magyarország a 22. helyen van, megelőzve a 23. helyen lévő Lengyelországot, de lemaradva Csehország és Szlovákia mögött. Figyelemre érdemes Csehország 10-dik helye. Szlovákia viszont csupán egy hellyel előzi meg Magyarországot. Ezt látjuk az ábrán két év adatai, 1995 és 2023 alapján.

Tudásberuházások a GDP százalékában, 1995, 2023

Forrás: WIPO 2024

Az ábra arra is rávilágít, hogy 1995-ről 2023-ra a legjelentősebb tudásberuházás bővülés Luxemburgban, Svédországban, Dániában, Lettországban és Litvániában zajlott le. A magyar érték javulása minimális. Érdekes a csupán a 13. helyre elegendő német adat is, amelynek javulása szintén kicsi.

A Covid sem volt akadály

Érdemes mélyebben is megvilágítani, hogy mit is értünk tudásberuházáson. Ez a kifejezés angol nyelven az „intangible”, amelynek nincs még igazán jó magyar megfelelője. A fizikai, megfogható, „tangible” – elsősorban gépi és infrastrukturális - beruházásokkal szemben az ingatible mindazokat a nem-fizikai, „nem-megfogható” beruházásokat jelenti, amelyek célja a tudás bővítése, az innovációs és a kreativitási szint emelése. Ezért is nevezhetjük ezeket összefoglalóan tudásberuházásoknak. Beleértjük ebbe a körbe a kutatás-fejlesztési, képzési, szoftver-fejlesztési, adatfeldolgozási, tervezési, reputáció-, és márkaépítési, szervezeti és vezetés-fejlesztési ráfordításokat egyaránt.

Ezek azok a képességek, amelyek korunk változó körülményei közepette leginkább segítik a versenyképesség javítását. Mérésük azonban nem könnyű, hiszen a jelenlegi számviteli rendszerben általában mai költségként jelennek meg annak ellenére, hogy valójában hosszú távú, értékteremtő beruházások.

A tanulmányra visszatérve, a kutatók arra is felfigyeltek, hogy amíg a Covid idején jelentős volt a fizikai beruházások csökkenése, a tudásberuházások a legtöbb országban folytatódtak. Sajnos Magyarország a kivételek között található. Szlovákia, Szlovénia és Horvátország után nálunk volt a negyedik legnagyobb a GDP arányos tudásberuházás-csökkenés.

A növekedés legfontosabb forrása

Ez utóbbi tetten érhető a GDP arányos és az egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítások (K+F) csökkenésében is, és a teljes beruházási ráfordításon belül a tudásberuházások arányának visszaesésében egyaránt. A KSH adatai szerint például 2020-ról 2024-re a GDP arányos állami K+F ráfordítás 0,16 százalékról 0,13 százalékra, az üzleti szektoré pedig 1,21-ről 0,99 százalékra mérséklődött. Az összes beruházási ráfordításon belül pedig a K+F ráfordítás aránya 0,87 százalékról 0,49-re esett vissza. (KSH 2025.08.06.).

A kutatás azzal a megállapítással zárul, hogy az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP és a GDP arányos tudásberuházások (tudásberuházás intenzitás) között a vizsgált országok esetén – az elemzett idősávon belül – szoros kapcsolat (korreláció) mutatható ki. Valószínűsíthető, hogy ennek egyik oka a tudásberuházások által kiváltott innováció, ami a gazdasági növekedés legfőbb forrása.

A tanulmány alapján tanulságként azt szűrhetjük le, hogy célszerű hosszú távon gondolkodni, mert aki ma lemarad a tudásberuházások terén, az hosszabb távon kimaradhat a változások kínálta jövőbeli lehetőségekből is.