Túlhatalom az adatiparban: vizsgálat indul a Facebook ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Facebook közösségi portál megsértette-e az uniós versenyszabályokat a hirdetési piacon szerzett információk jogszerűtlen felhasználásával a versenytársak megkárosítására - közölte Margrethe Vestager, az uniós bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős biztosa pénteken. Az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy a közösségi oldal visszaélt-e a rendelkezésére álló, nagymennyiségű adattal a versenytársak kárára, illetve, hogy a megszerzett adatok indokolatlan versenyelőnyt biztosítanak-e a vállalatnak az online apróhirdetések piacán
A Facebookot havonta csaknem 3 milliárd ember használja, felületein csaknem 7 millió cég hirdet.

A vállalat hatalmas mennyiségű adatot gyűjt közösségi hálózata felhasználói tevékenységeiről, ami lehetővé teszi számára, hogy hirdetéseivel meghatározott csoportokat célozzon meg. 

Túl nagy hatalom

Az adat a 21. század olaja, birtoklása hatalmat, gazdasági - politikai befolyást jelenthet, a big tech cégek kezében. Az adatvédelemről, az adatok felhasználásáról, előnyökről és veszélyfaktorokról volt szó a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Informatikai Szakosztályának konferenciáján.

Nap mint nap felfoghatatlan mennyiségű adat kerül legyártásra, és szinte mindannyian hozzájárulunk ehhez kisebb, vagy nagyobb részben. Az adataink felhasználásáról sokszor csak nagyon keveset tudunk, pedig rendkívül fontos mi lesz vele, olyannyira, hogy talán korunk egyik legfontosabb kérdésévé kezd válni az adatbiztonság, ahogy fejlődik a technológia, a járvány pedig fel is gyorsította ezt a folyamatot, hiszen az online térbe terelte életünk egy részét.

Ezt a rendkívül időszerű témát járta körül legutóbbi, A big tech hatalma című online konferenciája.

Az adatbázisok birtoklása gazdasági - politikai erőt jelent

Ma az adat, az adatgyűjtő és -kezelő rendszerek jelentősége minden korábbinál jelentősebbé vált. A big tech cégek kezében lévő technológiák és adatbázisok hatalmas gazdasági és politikai erőt jelentenek, ezért kiemelten figyelni kell az adatvédelemre személyes, vállalati és állami szinten,

mert alapvetően befolyásolják úgy a mindennapi életet, mint a világpolitikai erőviszonyokat - hangzott el. Az előadók a befolyásolás példájaként hozták fel a Brexit népszavazásba történt beavatkozást, Donald Trump korábbi amerikai elnök kitiltását a Twitterről, valamint azt, hogy a Facebook esetében továbbra sem tiszta, ki gyakorolja az adatvédelmi jogokat, és nem tisztázott a letiltások visszavonásának módja sem.

Mindenesetre a nagy tech-vállalatok megadóztatása körüli anomáliák, és a feldarabolásukra tett eddigi javaslatok háttere is a túlhatalmat mutatják.

Adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás

Szócska Miklós, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja arról beszélt, hogy jelenleg adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás zajlik. Az ennek eredményeként létrejövő eszköztár az orvosok és kutatók kezébe, a betegágy mellé kerül majd 3-5-7 éven belül, és azt mindennapi munkájuk során tudják majd használni.

Az így létrejövő rendszert hívják személyre szóló orvoslásnak.

Példaként elmondta a rendszer működéséről, hogy ennek használatával a Covid oltási listán előbbre kerültek azok, akiknek egy vagy több krónikus betegsége volt.

Ahhoz, hogy ebből széles körben alkalmazható valóság legyen, adattudósoknak, az adatbázisok készítőknek és az orvosoknak, kutatóorvosoknak együtt kell működni.

Ma már az sem utópia, hogy genetikai módszerekkel gyógyszert juttassunk el a szervezet megfelelő helyére,

tehát jól hasznosítható megoldásokról van szó. Óvatosan kell azonban bánni az így keletkező adatokkal, mert ezek hatalmas értéket képeznek.

Például vannak ma már olyan módszerek, amelyek segítségével

meg lehet tanítani a mesterséges intelligenciát, hogy egy vagy több orvos „tanítását” követően önállóan ismerjen fel bizonyos elváltozásokat

– például daganatos betegséget – a szervezetből kivett mintában, és annak részleteit megmutassa a kezelőorvosnak. Ha ezekben a fejlesztésekben élenjárók leszünk, akkor nekünk lesz bevételünk ezen diagnisztikai eszközök értékesítéséből, és nem mi fizetünk milliárdokat értük. Kiemelten kell azonban figyelni ezeknek az adatoknak a megfelelő védelmére.

A fejlődés új kérdéseket vet fel a cégeknél

Nagy dilemma a vállalatvezetőknek, hogy a technológia fantasztikusan gyors fejlődését és a geopolitikai változásokat szem előtt tartva mennyire legyen nyitott egy cég úgy, hogy amellett a biztonságot is meg tudja tartani.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy ma már regionális vállalkozásoknak nagyon nehéz kitörni,

felvenni a versenyt azokkal a nagy cégekkel, amelyek korábban globális nagyhatalmakká nőtték ki magukat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem tudni, mennyi tudás veszik el a globális ökoszisztéma számára ezen korlátok miatt – mondta előadásában Kuthy Antal, az E-Group alapítója és vezérigazgatója. 

Egy globális krízishelyzetben felértékelődnek az adatok

Egy példával illusztrálta, milyen fontosak az adatok, és az azokkal való munka egy-egy probléma megoldásában. Eszerint egy globális biológiai krízishelyzetben – miközben a kutatók a fenyegetés egészségügyi elhárításán dolgoznak – az adattudósok gyűjtik és értelmezik az adatokat, azokat átadják a kutatóknak, majd modellt építenek és alkalmazást készítenek, amelynek a végeredménye egy működő platform lesz.

Ez utóbbiban azonban már benne lesz mindaz, amit a hagyományos kutatók is elértek, és végül mindez együttesen vezet a krízisre adott válaszhoz. Vagyis három tényezőtől függ az eredményesség, az adatoktól, az azt használó technológiától, végül a szürkeállománytól. Ha ezek közül bármelyiket kivesszük, összeomlik a rendszer. 

A digitalizácó egyike az EU két fő problémájának

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg az Unió két legnagyobb gondja a digitalizáció és a klímaváltozás. Ez utóbbiban komoly szerepe volt az olaj felhasználásának, mert amikor kellett volna nem figyeltünk kellőképpen az olaj világméretű felhasználásának következményeire.

Manapság az adatot hívják a 21. század olajának

és most ugyanezzel kell szembenézni az adat, az adatfelhasználás tekintetében, ezért nem szabad elmenni a probléma mellett, hogy később ne bánjuk meg az idő elvesztegetését. 

A nagy techcégek új ökoszisztémát hoztak létre

A nagy világcégek (Google, Microsoft, Facebook stb.) 1999 és 2010 között kiépítették világméretű adatbáziskezelő rendszereiket, amely a mobilitásra, a felhőre és az ezekre épülő okos rendszerekre alapozódik, vagyis egy teljesen új ökoszisztémát hoztak létre. Így mostanra létrejött egy teljesen új világ, amely alapjaiban alakította át a mindennapi életet.

Az is világossá vált, hogy a big tech cégeknél olyan eszközök állnak rendelkezésre, amely minden korábbinál jobban alakítja az emberek személyiségét.

Az így felvetődő problémákkal már most foglalkozni kell, mert beláthatatlan változások következhetnek be, hiszen a magunk által megadott és a rendszer által generált adatok olyan rendszerré állnak össze, amely személyre szóló világot alakítanak ki számunkra. A rólunk összegyűjtött, illetve a más cégekről megszerzett adatokat minden cég a saját boldogulásának elősegítésére használja fel, nagy kérdés, hogy etikusan vagy sem.

Vannak még titkaink?

Mindezek ismeretében az is kérdés, hogy egyáltalán lehetnek-e titkaink az állam előtt. Annál is inkább, mert ma már gyakorlatilag minden fellelhető a világhálón, csak megfelelő eszközök és apparátus kell ahhoz, hogy ezt valaki, valamely cég vagy állam összegyűjtse. Ebből következik egy másik dolog is, nevezetesen hogy

manapság már sokkal kisebb a jelentősége a hagyományos kémkedésnek, adatszerzésnek,

azt a szerepet az adatgyűjtő technológiák veszik át. Így ma különös figyelmet kell szentelni annak, hogy se a magánszemélyekről, se a cégekről és az államokról rendelkezésre álló adatok ne juthassanak illetéktelen kezekbe.

Az Egyesült Államok és Kína között zajló kiberháború, például a kínaiak nagy adatkezelő hálózatának kitiltása több országból nem véletlen,

hanem ennek a védekezésnek az egyik formája. Az elkövetkező évtizedek arról fognak szólni, hogy melyik állam győz ebben a küzdelemben, és amelyik győztes lesz, az visz mindent.

A teljes konferencia megtekinthető az alábbi videóban: