Új korszak kezdődik a világ legfontosabb jegybankjánál
ElemzésekMa teszi le esküjét a Fehér Házban a FED új vezetője, Kevin Warsh az amerikai elnök részvétele mellett. Bár Donald Trump azzal kampányolt 2024-ben, hogy „ha rá szavaznak, olcsóbbak lesznek a bolti árak”, az infláció nem mérséklődött, sőt, az iráni háború miatt az energiaárak ötödével emelkedtek. Az infláció megugrása miatt Warsh, az 56 éves, inflációellenes héjának tartott pénzügyi szakember meglehetősen szűk mozgástérben kezdi meg a munkáját.
Újra megfizethetővé tesszük Amerikát – ígérte Donald Trump az elnöki kampányában, aki az előző adminisztrációt leginkább az árak elszabadulása miatt hibáztatta, és azt az ígéretet tette, hogy elnöki beiktatásának első napjától a magas árak letöréséért fog harcolni.
Nem csak az élelmiszerárak, hanem a benzinárak mérséklését is kilátásba helyezte a belföldi olajkitermelés felfuttatása révén. Jelezte, hogy egy-másfél éven belül felére csökkenti az energiaárakat a szabályozási környezet javításával és a kitermelés bővítésével.
Ehhez képest bő négy hónappal a félidős választások előtt komoly energiaár-emelésekre került sor az Egyesült Államokban, áprilisban majdnem 18 százalékos drágulást mértek az előző évhez képest. Az energia mellett az élelmiszerbolti árak és a repülőjegyárak is jelentősen nőttek, az inflációs nyomás miatt pedig a banki jelzáloghitelek kamatai is hat százalék fölé drágultak.
Az áremelkedés hátterében egyrészt a Trump-féle új importvámok árfelhajtó hatása, másrészt az Irán ellen indított amerikai-izraeli háború nyomán megemelkedett energiaárak állnak.
Az áprilisi inflációs adatok 3,8 százalékos átlagos drágulást mutatnak, az üzemanyag-áremelkedés azonban 18 százalékos, így az inflációs nyomás miatt a Fed új vezetése számára is szűk a mozgástér.
A május 15-én távozott Jerome Powell Fed-kormányzó helyét Kevin Warsh veszi át. Az 56 éves, korábban befektetési bankárként dolgozó szakember ma teszi le ünnepélyes esküjét a Fehér Házban, az amerikai alnök részvétele mellett. Mindez azt jelenti, hogy a június közepén esedékes kamatdöntő ülést már ő tartja.
Az amerikai alapkamat 3,50% és 3,75% közötti sávban mozog,
és az infláció megugrása miatt egyelőre nem sok mozgástér marad a kamatcsökkentésre, amit Donald Trump elnök már Jerome Powell-től is várt. Az infláció megugrása miatt egyre többen vélik úgy, hogy nem jó irányba mennek a gazdasági dolgok az Egyesült Államokban, és Donald Trump szakmai munkájával is a közvélemény 65-70 százaléka elégedetlen.
A november 3-án tartandó félidei választáson a Képviselőházban valószínűleg demokrata többség alakulhat ki, a Szenátusban pedig maradhat a republikánus fölény.
Trump már korábban aggodalmát fejezte ki, hogy harmadik alkalommal is alkotmányos vádemelést nyújthatnak be ellene a demokraták, ha megnyerik az időközi választást.
Az előző két vádemelési kísérletben a Szenátus felmentette az elnököt. 2019-ben hatalommal való visszaélés és a Kongresszus akadályozása volt a vád Trump ellen, mert – egy kiszivárgott telefonbeszélgetés alapján - Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől azt kérte, hogy Joe Biden volt elnök fiára, Hunterre nézve terhelő bizonyítékokat szolgáltasson, ellenkező esetben visszatartja az Ukrajnának megszavazott támogatást.
A második esetre 2021-ben került sor, akkor az ok zendülésre való felbújtás volt. A 2020-as elnökválasztás után ugyanis Trump azt állította, hogy a választást elcsalták. 2021. január 6-án, amikor a Kongresszus épp hivatalosan hitelesítette volna Joe Biden győzelmét,
Trump egy demonstrációt tartott a Fehér Ház közelében. Beszédében arra buzdította a támogatóit, hogy vonuljanak a Capitoliumhoz, és „harcoljanak, mint a pokol”.
A tömeg ezt követően megrohanta és elfoglalta az épületet. A vádemelők szerint Trump retorikája és hergelése közvetlenül felelős volt az erőszak kitöréséért.
A szenátorok többsége (57–43 arányban, köztük 7 republikánus) bűnösnek találta, az elnök elítéléséhez szükséges kétharmados többség (67 szavazat) nem lett meg, így ismét felmentéssel zárult az ügy.
