Új nyertese lehet a ritkaföldfém-küzdelemnek – Versenytársat kapott Kína

A világ egyre nagyobb mértékű függ egyetlen országtól a kritikus fontosságú ásványok terén. Ez komoly kockázatot jelent az energiabiztonság szempontjából és akár már 2026-ban nemzetközi feszültségekhez vezethet – állapította meg elemzésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója, Fatih Birol.

A szakember leszögezte: jelenleg egyetlen ország dominálja a kritikus ásványok piacát 70–80 százalékos részesedéssel, ami az egyik legsúlyosabb kockázat a globális energiarendszer számára.

Most minden út Kínába vezet

Nem helyes egyetlen országra támaszkodni. Az energiabiztonság aranyszabálya a diverzifikáció. Az olajat, a földgázt, a kritikus ásványokat és a nukleáris fűtőanyagot a lehető legtöbb különböző országból kell beszerezni, hogy csökkentsük a kockázatokat. Úgy gondolom, 2026-ban komoly nemzetközi feszültségek alakulhatnak ki a kritikus nyersanyagok miatt

– hangsúlyozta Fatih Birol.

Az ügyvezető igazgató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Törökország profitálhat a globális ellátási láncok biztonságát erősítő törekvésekből,mivel az ország rendelkezik bizonyos kritikus ásványkincsekkel és jelentős tapasztalata van összetett energiaszektorok működtetésében.

A Kínán kívüli országokkal kiépített együttműködések keresése lehetőséget jelent Törökország számára

– fogalmazott a szakember.

Az IEA Global Critical Minerals Outlook 2025 jelentése szerint 20 stratégiai jelentőségű ásványból 19 esetében Kína a vezető finomító, átlagosan 70 százalékos piaci részesedéssel.

Ahogy a kritikus ásványokért zajló globális verseny éleződik, Törökország nemcsak nyersanyagokban gazdag országként pozícionálhatja magát, hanem egyre inkább a tisztaenergia-gazdaság számára kulcsfontosságú, hozzáadott értéket képviselő ásványok előállítójaként is.

A törökök a topligába készülnek

Törökország célja, hogy a világ öt legnagyobb ritkaföldfém-termelő országa közé kerüljön. A hatóságok szerint az Eskişehir tartomány középső részén található Beylikova-lelőhely becsült összkészlete 694 millió tonna, amely jelentős barit- és fluoritkészleteket is magában foglal.

Ezen a területen mintegy 12,5 millió tonna ritkaföldfém-oxid található, amely a 17 ismert ritkaföldfém-elem közül 10-et tartalmaz. A török hivatalos közlések szerint ezzel Beylikova világszinten a második helyen áll, közvetlenül a kínai Bayan Obo ritkaföldfém-bánya mögött, amely Belső-Mongóliában található.

A Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója a tavalyi esztendőt nehéz évként jellemezte az energiapiacok számára, rámutatva, hogy a geopolitikai feszültségek egyre szorosabban fonódnak össze az energiát érintő kérdésekkel és szinte minden energiahordozó árát és ellátását befolyásolják. Fatih Birol arra is kitért, hogy az olaj- és földgázárak összességében csökkentek, összhangban az IEA előrejelzéseivel.

Ez jó hír az energiaimportőr országok számára, például Törökországnak

– jegyezte meg.

A cseppfolyósított földgáz (LNG) piacáról szólva Birol kijelentette: ez a piac új szakaszba lép. Felidézte, hogy az IEA korábban túlkínálatot jelzett 2025 végére, és az új projektek üzembe állásával az árak már most csökkennek. Elmondása szerint a következő öt évben mintegy 300 milliárd köbméter új LNG-kapacitás jelenik meg a piacon.

Hosszú éveken át keresleti piac volt ez. Most kínálativá válik

– fogalmazott Fatih Birol, aki szerint az új LNG-mennyiségek több mint 70 százalékát rugalmas szerződések keretében értékesítik majd, nem pedig fix célállomásokhoz kötve, ami tovább erősíti az importőr országok alkupozícióját.

Ez rendkívül jó hír olyan országok számára, mint Törökország. Erősíti az importőrök helyzetét, és a gazdaság számára is kedvező, mert az árak tovább csökkennek.

Nem bírják a hálózatok a zöld erőműveket

Birol rekordmértékű növekedésről számolt be a megújuló energiák – különösen a nap- és szélenergia – terén, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a villamoshálózati infrastruktúra gyenge állapota az energiaátmenet egyre komolyabb akadályává válik.

Elmondta: azok az erőművek, amelyeknek az együttes teljesítménye nagyjából az ötszöröse a tavaly telepített megújuló kapacitásoknak, jelenleg nem tudnak csatlakozni a hálózathoz a nem megfelelő átviteli és elosztó rendszerek miatt. A szakember szerint a világ egyik legnagyobb kihívása az, miként lehet gyors ütemben bővíteni az elektromosenergia-átviteli és -elosztó hálózatokat. Birol ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy Törökország is jelentős előrelépéseket tett a nap- és szélenergia területén, bár megjegyezte, az ország hatalmas potenciáljához képest további fejlődésre van szükség.