Új válságtól tart Amerika, és ez minket is érint

Az első negyedéves gazdasági visszaesés 1,6 százalék volt az Egyesült Államokban, és a tartósan magas szinten ragadt infláció miatt tovább erősödtek a recessziós félelmek.

Az 1970-es évek olajválsága utáni infláció, a 2008-as évek válsága és a jelenlegi magas eladósodottság együttesen okoz nehéz gazdasági helyzetet az Egyesült Államokban - véli Nouriel Roubini közgazdász, aki a 2008-as válságot az elsők között jósolta meg, ezért ragadt rá a Mr.Balsors elnevezés.

Naív, aki azt gondolja, hogy alacsony a recesszió esélye - véli a Project Syndicate oldalon megjelent elemzésében, ahol kitér arra is, hogy az eladósodottság szintje vészesen megnőtt Amerikában. 1999-ben még 200 százalékon állt a magán és állami adósságszint a GDP-hez mérten, ez a ráta most már 350 százalékra emelkedett. Mindez egy tartósan magas infláció mellett párhuzamosan zajló stagnálást vagy recessziót eredményez a közgazdász szerint.

A legkeményebb elemzéssel egy igazi pénzügyi nagyágyú, Larry Summers korábbi pénzügyminiszter rukkolt elő, aki már járvány miatti 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomag idején is megjósolta, hogy erősen megdobja az inflációt.

Sajnos igaza lett, bár azt is hozzá kell tenni, hogy az amerikai inflációt elsősorban az energiaárak elszállása okozza, de a megugró kereslet is erősen hozzájárul a dráguláshoz.

A kereslet és az energia hajtja fel az infláció

A Marketwatchon megjelent összefoglaló szerint Summers követ dobott az állóvízbe hétfői bejelentésével, amely szerint recesszió, több évig tartó tömeges munkanélküliség várható az Egyesült Államokban, mert csak így tudják kordában tartani az elmúlt 40 év legsúlyosabb inflációját. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy az USA három éven belül másodszor is recesszióba süllyedhet, és akár 10 millió ember is elveszítheti a munkáját.Summers kijelentését ma nagyon komolyan veszik, bár a járvány miatti élénkítőcsomag kapcsán a Fehér Ház, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) és a legtöbb vezető közgazdász lesöpörte figyelmeztetését az asztalról.

Ha igaza lesz Summersnek, az sok amerikainak fáj majd, mert az általa vázolt fordulat az elmúlt két év munkaerő-piaci eredményét a nullával teszi egyenlővé.

Egyelőre még nem látszik a visszaesés a munkanélküliségi rátán, amely 3,6 százalékra csökkent, és az USA jó úton halad afelé, hogy idén nyáron visszaszerezze mind a 20 millió munkahelyet, amelyet a koronavírus-járvány korai szakaszában veszített el. A bérek gyorsan emelkednek, és szinte mindenki talál munkát, aki dolgozni akar. Igaz, a bérek növekedése szintén az inflációt fűti.

Hogyan érint ez minket?

- A recessziós félelmek már eddig is a dollár erősödését hozták, ami elszívja a felzárkózó-feltörekvő piacokról - így Magyarországról is - a pénzt, gyengíti a fizetőeszközöket, a forintot is.

- Az amerikai kamatemelések is kedvezőtlenül hatnak a forint árfolyamára is, közvetve növelve a hazai inflációt.

- Az amerikai tőzsdei esések pedig nyilván az európai tőzsdékre is pesszimistán hatnak, miközben Európa egy energiaellátási válsággal és a háború okozta nagy mértékű gazdasági bizonytalansággal is szembesül, ami szintén lehúzza a tőzsdéket.

- A forint gyengülésére és az infláció megfékezésére szigorítani kell a monetáris politikát: a kamatemelés a banki hitelezés drágulásához vezet, ami visszafogja a beruházásokat és a vásárlásokat.

- A magasabb kamatszint emeli a vállalatok költségeit is, és begyűrűzik a termelői árakba, végül a fogyasztói árakba.

A bankok most sokkal jobban állnak, mint 2008-ban

Bár még nem egyértelmű, hogy valóban recesszióba süllyed az amerikai gazdaság, annak esélye gyorsan növekszik. A Wall Street Journal által megkérdezett közgazdászok most 44 százalékos esélyt látnak a recesszióra a következő 12 hónapban. Pedig januárban még csak 18 százalékos esélyt adtak annak, hogy az amerikai gazdaság meg fog torpanni.

Mindenesetre Janet Yellen pénzügyminiszter és a Fed elnöke, Jerome Powell is nyugtatja a piacokat: mindkettőjük szerint elkerülhető a recesszió, a jegybanki kamatemelésekkel kordában tartható az infláció.

A Fed egy frissen elvégzett banki stresszt eredményeivel is nyugtatja a befektetőket. Eszerint a 33 legnagyobb amerikai bankok tőkemegfelelési mutatója 12 százalék feletti, így még egy 55 százalékos tőzsdei visszaesést, és 10 százalékos munkanélküliséget is kibírnának. Összehasonlításképp a 2009-es válság előtt 5 százalék körüli volt a tőkemegfelelési mutató.

Mindenesetre jól mutatja a társadalom félelmét a visszaeséstől, hogy a Google keresésekben a recesszió szóra 2020 márciusa óta nem kerestek annyian, mint mostanában. Akkor a gyorsan eszkalálódó koronavírus-járvány rövid, de történelmi mélységű visszaesésbe taszította az Egyesült Államokat.

Az eddigi válságok alapján a SocGen francia nagybank elemzése szerint az amerikai tőzsdére még nehéz időszak várhat, még harmadával eshetnek vissza a vezető indexek. Év eleje óta 20 százalékos mínuszban van az S@P index, a Nasdaq pedig ennél is komolyabb veszteséget könyvelhetett el.