Soha nem látott szintre emelkedtek ma éjféltől a kínai termékekre kivetett amerikai vámok. Donald Trump 90 napos szünetet jelent be a magasabb vámok kivetésére több tucat ország esetében - de 125%-ra emeli a Kínára kivetett illetékeket. Mostantól Kína kivételével minden ország árujára általános, 10%-os vám lesz érvényben. Trump úgy fogalmazott, hogy a Kínára vonatkozó magasabb vámot „a tisztelet hiánya miatt, amit Kína a világpiacok iránt tanúsított”.
Donald Trump amerikai elnök lépése újabb válasz arra, hogy Peking a tárgyalások helyett büntetővám bevezetésével válaszolt Washington korábbi lépésére. Ugyanakkor Kína egy friss államtanácsi dokumentum szerint már békülékenyebb hangot ütött meg, és a két fél közötti párbeszédre helyezte a hangsúlyt.
Ma éjféltől életbe léptek volna érvénybe a Kínából érkező importtermékekre kivetett, 104 százalékos pótvámok - amit most 125 százalékra emelt fel Trump.
Az emelés a globális piacokat megrázó lépés válasz a korábbi kínai ellenlépésekre, amelyekkel Peking azonos mértékben viszonozta Washington 34 százalékos vámemelésre vonatkozó korábbi intézkedését.
A válaszlépés sem maradt el: Peking április 10-től az amerikai termékek importvámját 84 százalékra emelte. A vámháború elmélyülésének hírére az európai tőzsdék lefelé vették az irányt.
A két fél közötti kereskedelmi háború olyan szintre ért, amelynek már a két ország közötti áruforgalmat is ellehetetleníti.A Kínai Államtanács Tájékoztatási Hivatala szerdán „Kína álláspontja a Kína és az Egyesült Államok gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait érintő néhány kérdésben” címmel fehér könyvet adott ki.
Mint írják, a kínai fél mindig is fenntartotta, hogy a kínai-amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kölcsönösen előnyösek és mindenki számára előnyösek.Mivel Kína és az Egyesült Államok a fejlődés különböző szakaszában lévő, eltérő gazdasági rendszerrel rendelkező két nagy ország, természetes, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködésükben vannak különbségek és súrlódások. A dokumentum szerint kulcsfontosságú, hogy tiszteletben tartsák egymás alapvető érdekeit és főbb aggályait, és párbeszéd és konzultáció útján megfelelő megoldásokat találjanak a problémák megoldására. Karoline Leavitt, az amerikai elnöki hivatal sajtótitkára az újabb, 54 százalékos - mától összességében 104 százalékos - vámtétel bejelentésekor hibának nevezte azt, hogy Kína egyelőre nem a tárgyalás útját választotta, és nem az Egyesült Államokkal közösen keres választ a kétoldalú kereskedelemben fennálló jelentős amerikai hiány kezelésére.
A sajtótitkár úgy fogalmazott: Az Egyesült Államok most "erősebben üt vissza".A kereskedelmi feszültségek fokozódására reagálva vezető kínai brókercégek piaci stabilitást ígértek, miközben több mint száz tőzsdén jegyzett vállalat részvényvásárlási programot jelentett be - közölte a sanghaji tőzsde kedden késő este - írta az MTI. A tájékoztatás szerint a tőzsde megbeszélést tartott tíz jelentős brókercéggel, köztük a Citic Securities, az Orient Securities és az Industrial Securities vezetésével, hogy egyeztessenek a részvénypiac külső sokkhatásokkal szembeni védelméről.
A részvénypiac megerősítését célzó lépések részeként több mint száz kínai tőzsdei vállalat tett közzé részvényvásárlási vagy visszavásárlási tervet. Az építőipari gépeket gyártó Sanyi Heavy Industry Co. közölte, hogy kedden 5 millió darab részvényt vásárolt vissza 92,9 millió jüan értékben. Az XCMG Construction Machinery vállalat akár 3,6 milliárd jüan értékű saját részvény visszavásárlását is kilátásba helyezte.
A kínai állami vagyonfelügyelet (SASAC) irányításával több mint húsz, a központi kormányzat ellenőrzése alatt álló nagyvállalat - köztük Ázsia legnagyobb olaj- és gázipari cége, az állami tulajdonban lévő kínai PetroChina, valamint Kína legnagyobb kőolajfinomító vállalata, a Sinopec - szintén bejelentette részvényvisszavásárlási szándékát. A programhoz olyan energiavállalatok is csatlakoztak, mint a China Shenhua Energy és a GD Power Development.
A kínai részvénypiac az elmúlt napokban hathavi mélypontra esett, a befektetői hangulatot elsősorban az amerikai kereskedelempolitikai intézkedések és a geopolitikai bizonytalanságok befolyásolták.
“Az Egyesült Államok a közelmúltban különböző ürügyekkel vámokat vetett ki minden kereskedelmi partnerére, köztük Kínára is. Ez súlyosan sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait, aláássa a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszert, és súlyosan megzavarja a globális gazdasági rendet.
A kínai kormány határozottan elítéli és határozottan ellenzi az ilyen lépéseket” - fogalmaz Kína magyarországi követségének lapunknak megküldött közleménye, amely, a kínai kormány álláspontját fogalmazza meg az Egyesült Államok vámintézkedéseivel szemben. A kínai álláspont szerint az Egyesült Államok ezzel a lépéssel figyelmen kívül hagyja a gazdaság és a piac alapvető törvényeit, semmibe veszi a multilaterális kereskedelmi tárgyalások során elért kiegyensúlyozott eredményeket, fegyverként használja a vámokat, hogy önös érdekeit érvényesítse. Ez a tipikus egyoldalúság, protekcionizmus és gazdasági megfélemlítés példája.
“A „kölcsönösség” és a „méltányosság” álcája alatt az Egyesült Államok zéró összegű játszmát játszik, amelynek valódi célja az „Amerika az első” elv és az „amerikai kivételesség” érvényesítése."
- fogalmaz Peking. “Kína ősi civilizáció, a tisztesség és az igazságosság földje. A kínai nép nagyra értékeli az őszinteséget és a jóhiszeműséget. Nem provokálunk konfliktust, de nem is hátrálunk meg a fenyegetéstől.
Kína megtette és továbbra is meg fogja tenni a határozott lépéseket szuverenitásának, biztonságának és fejlődési érdekeinek védelmében. A kínai–amerikai gazdasági kapcsolatoknak kölcsönösen előnyöseknek és mindenki számára gyümölcsözőeknek kell lenniük.
Az Egyesült Államoknak figyelembe kell vennie a két ország és a világ népeinek közös törekvését, szem előtt kell tartania a két ország alapvető érdekeit” - áll a közleményben.
A világ nem térhet vissza az elszigeteltség korszakába
Ami a jövőt illeti, azt írják, Kína a világ második legnagyobb gazdaságaként és a fogyasztási cikkek második legnagyobb piacaként a nemzetközi helyzet alakulásától függetlenül elkötelezett a világgal való egyre szélesebb körű nyitás mellett. Folytatják a magas szintű nyitás előmozdítását, fokozatosan bővítik az intézményi nyitást a szabályok, rendeletek, irányítási gyakorlatok és szabványok terén.
Első osztályú, piacorientált, jogállami és nemzetközileg versenyképes üzleti környezetet fognak kialakítani, fejlődési lehetőségeiket pedig meg fogják osztani a világgal a kölcsönös előnyök érdekében.
“A gazdasági globalizáció az emberi fejlődés egyetlen útja. A WTO-központú, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer kulcsfontosságú szerepet játszott a globális kereskedelem, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés előmozdításában. A nyitottság és az együttműködés történelmi irány” - szögezi le a kínai kormány hozzátéve, a világ nem térhet vissza a kölcsönös elszigeteltség vagy széttöredezettség korszakába.
A fejlődés minden ország elidegeníthetetlen joga, és nem néhány kiváltságos ország kizárólagos előjoga. A nemzetközi ügyeket konzultáció útján kell megvitatni, és a világ jövőjéről minden országnak közösen kell döntenie. A kereskedelmi és vámháborúknak nincsenek nyertesei.
A protekcionizmus zsákutca. Valamennyi országnak ki kell állnia a széles körű konzultáció, a közös hozzájárulás és a közös haszon elvei mellett. Valódi multilateralizmust kell gyakorolniuk, közösen fel kell lépniük mindenfajta egyoldalúság és protekcionizmus ellen, és meg kell védeniük az ENSZ-központú nemzetközi rendszert, valamint a WTO-központú multilaterális kereskedelmi rendszert - fogalmaz Peking.
