Vámháború: Kínának aduász van a kezében, amit régóta tervezett kijátszani
ElemzésekKínában Teng Hsziao-ping ismerte fel, mekkora jelentősége lesz a ritkaföldfémeknek, és Peking tudatosan építette fel, hogy geopolitikai kártyaként használja a globális ritkaföldfémek feletti dominanciáját.
Peking a 34 százalékos ellenvám mellett exporttilalmat rendelt el az USA felé hét ritkaföldfémre,és felfüggesztette egyes mezőgazdasági és baromfitermékek behozatalát. (Arról, hogy Kína ellenőrzi a globális ritkaföldfémek 90 százalékát, ebben a cikkben olvashat bővebben.)
A ritkaföldfémek (Rare Earth Elements, REE-k), amelyek 17 (15 kereskedelmi szempontból fontos) kémiai elemet és lágy nehézfémeket, mint például a cink, scandium, ytrium, túlium és a cérium létfontosságúak a modern technológiákban.
A ritkaföldfémek több mint 200 termék szükséges alkotóelemei az alkalmazások széles skáláján, különösen a csúcstechnológiájú fogyasztói termékekben, mint például
- a mobiltelefonok,
- a számítógépes merevlemezek,
- szélerőművek,
- digitális fényképezőgépek,
- az elektromos és hibrid járművek, valamint
- a síkképernyős monitorok és televíziók.
Jelentős hadiipari alkalmazások közé tartoznak az elektronikus kijelzők, az irányítórendszerek, a lézerek, valamint a radar- és szonárrendszerek.Bár a termékben felhasznált REE mennyisége nem biztos, hogy a termék súlya, értéke vagy térfogata alapján jelentős részét teszi ki, a REE szükséges lehet az eszköz működéséhez.
Például a REE-ből készült mágnesek gyakran csak a teljes tömeg töredékét teszik ki, de nélkülük az asztali számítógépek és laptopok orsómotorjai és hangtekercsei nem lennének lehetségesek.
1993-ban a világ REE-termelésének 38 százaléka Kínában, 33 százaléka az Egyesült Államokban, 12 százaléka Ausztráliában, valamint egyenként öt százalék Malajziában és Indiában volt. A fennmaradó részt több más ország, köztük Brazília, Kanada, Dél-Afrika, Srí Lanka és Thaiföld tette ki. Ugyanakkor 2008-ban Kína a világ REE-termelésének több mint 90 százalékát adta, 2011-ben pedig a világ termelésének 97 százalékát.A fémek kitermelése és tisztítása kulcsfontosságú szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátásmentes átmenet elérésében, támogatva az akkumulátortechnológiát, a szélerőművek hatékonyságát és a napelemgyártást.
Kína ritkaföldfémek monopóliumának köszönhetően világszerte felismerték stratégiai jelentőségüket, és mind az EU, mind az USA kritikus nyersanyagnak nyilvánította a ritkaföldfémeknek, mivel Kína közel monopolisztikus ellátása miatt aggódtak.
Az 1990-es években Kína meghatározó erővé vált a ritkaföldfémek előállításában.A globális kínálat 80-ö0 százalékát kitevő bőséges erőforrásait kihasználva Kína stratégiailag hasznosította a ritkaföldfémeket a technológiai innovációban olyan ágazatokban, mint az űrkutatás, a védelem és az energia. Teng Xiaoping 1992-ben felvázolt víziója azt célozta, hogy Kína a ritkaföldfém-iparban a világ élére kerüljön,
Mint mondta:
A Közel-Keletnek olaja van, Kínának ritkaföldfémjei.
Ekkor azonban Kínát az amerikaiak még nem tekintették fenyegetésnek. Ezzel egy időben Japán bezárt néhány ritkaföldfém-létesítményt, és technológiáját Kínába helyezte át, ami tovább növelte a kínai dominanciát a piacon, és növelte más országok Pekingtől való függőségét az ellátásban.
2010-ben a világ ritkaföldfém oxidjainak 95 százaléka már Kínából származott - írja a geopolitical.com.
Amikor 2012-ben Kína és Japán között kiéleződött a feszültség, és Peking átmenetileg megtiltotta a rirkaföldfémek exportját Japánba megugrottak a ritkaföldfémek árai, akár az ötszörösükre is.
Mindez a kínai dominanciával kapcsolatos fokozott tudatosságot eredményezett, és ennek hatására világszerte több mint 200 új projekt indult az ellátási lánc diverzifikálása érdekében.
Az USA Mountain Pass ritkaföldfém bányája 2012-ben újranyitott, és az EU, Japán és az Egyesült Államok 2012-ben panaszt nyújtott be a WTO-hoz a ritkaföldfémekre vonatkozó kínai exportkorlátozások ellen, és a döntés eredményeként a kínai gyakorlatot a WTO kötelezettségvállalásaival összeegyeztethetetlennek ítélték.
A döntés arra kényszerítette Kínát, hogy 2015-ben eltörölje a ritkaföldfémekre kivetett exportvámokat, és erőforrásadót vezessen be. A kereskedelmi vita azonban a kínai-amerikai kapcsolatok új korszakának kezdetét jelentette, amelyben a ritkaföldfém-ipar a növekvő kölcsönös bizalmatlanságot jelezte. Kína megnövekedett beruházásai az Északi-sarkvidéken, különösen Grönlandon is aggasztóvá váltak a Nyugat számára.