Ukrajnát közegészségügyi válság fenyegeti a háború miatt

Az ukrajnai orosz invázió humanitárius katasztrófával fenyeget – figyelmeztettek a háború kitörését követően szinte azonnal a segélyszervezetek. Az ENSZ becslése szerint

Ukrajnán belül 12 millió embernek lesz szüksége segítségre és védelemre, és a szervezet több mint 4 millió ukrán menekülttel számol, akiket elsősorban a szomszédos országokban kell befogadni a következő hónapokban.Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius vezetője így nyilatkozott: „A kisgyermekes családok pincékben és metróállomásokon hevernek, vagy az életükért rohannak a robbanások és jajgató szirénák félelmetes hangjára. Az áldozatok száma gyorsan növekszik.”  Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a következőket mondta: „Miközben óriási szolidaritást és vendégszeretetet tapasztaltunk a szomszédos országok részéről a menekültek befogadása terén, sokkal több támogatásra lesz szükség az újonnan érkezők megsegítéséhez és védelméhez.”

Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a humanitárius partnerei ezért március 1-jén összehangolt sürgősségi felhívást indítottak 1,7 milliárd dollár összegben,

hogy humanitárius segítséget nyújtsanak az Ukrajnában élőknek és a szomszédos országokba menekülteknek. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) is bejelentette, hogy sürgősen növelni kell a támogatást. A szervezetek összesen 250 millió svájci frankra (272 millió dollárra) pályáznak, hogy reagálni tudjanak a hirtelen megnövekedett humanitárius szükségletre.

Szakértők közegészségügyi válságtól tartanak Ukrajnában, miután százezrek kénytelenek elhagyni otthonaikat, az egészségügyi szolgáltatások ellehetetlenülnek, a szállítmányok nem jutnak el Ukrajnába.

A kórházak működését veszélyezteti az áram- és az orvosi eszközök, köztük az oxigén ellátásának akadozása, vagy akár a teljes ellehetetlenülése.  Az Egészségügyi Világszervezet már február 27-én figyelmeztetést adott ki, hogy a legtöbb kórház valószínűleg a következő 24 órán belül elhasználja oxigénkészletét , sőt néhány helyen már elfogyott az oxigén. „Ez több ezer életet tesz kockára” – áll a WHO közleményében.

A repülési tilalom, az emberek és áruk mozgásának korlátozása miatt a segélyszervezetek számára nehéz feladat a segélyek, adományok eljuttatása.

A háború miatt ellehetetlenült a teherfuvarozás, egyszerűen nem lehet eljuttatni az oxigént, vagy a gyógyszereket az üzemekből, raktárakból a kórházakba. Több oxigéngyártó is szembesül emellett az előállításához szükséges ásványi zeolit ​​hiányával, amely elsősorban importból származik.Az ICRC szerint a keleti donyecki régióban jelenleg egymillió ember nem jut tiszta vízhez, mert két nagy vízszivattyú-állomást érintett a támadás. „Ahol hiányzik a tiszta víz, ott a fertőző betegségek és az egészségügyi problémák soha nem maradnak el” – mondja az ICRC szóvivője. "Létfontosságú, hogy a polgári infrastruktúrát ne célozzák meg."

Az invázió miatt az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek több közegészségügyi programot is le kellett állítania az országban, köztük a HIV és a tuberkulózis elleni küzdelmet, valamint az alapvető egészségügyi ellátást. „Aggódunk amiatt, hogy az elhúzódó harcok milyen hatással lehetnek a betegekre, akik közül sokan idősek és krónikus betegségekben szenvednek” – áll a jótékonysági szervezet közleményében. 

Rosszra rossz

Az ukrán egészségügy már a háborút megelőzően is több sebből vérzett. A függetlenség 1991-es kikiáltása óta sem jött létre Ukrajnában olyan, mindenkire kiterjedő egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer, amely garantálná állampolgárai számára a kezeléshez való szabad hozzáférést. 

Stabil vagy megfizethető egészségügyi rendszer híján sokan egyszerűen nem jutnak ellátáshoz, gyógyszerhez, védőoltáshoz. Az egészségügyi alapellátáshoz és a gyógyszerekhez való hozzáférés jelentős hiányosság, és hozzájárul a rossz egészségügyi adatokhoz, különösen Kelet-Ukrajnában.

Ukrajnában a kelet-európai országokénál lényegesen magasabb a tuberkulózisban vagy az AIDS-ben szenvedők aránya, az egyik legmagasabb a halálozási ráta a világon, és az oltással megelőzhető betegségek közül ismét terjed például a gyermekbénulás. 

Az ország egészségügyi rendszerét már a koronavírus-járvány is rendkívüli kihívások elé állította, hivatalosan is több mint 114 ezren vesztették életüket a pandémiában. Alacsony a koronavírus elleni átoltottság is – két oltást csak 34 százalék kapott –, miközben az emberek pincékbe, bunkerekbe és metróalagutakba zsúfolódnak össze a támadások elől. 

Az orvos- és nővérhiány már a háború előtt is rendkívül súlyos volt, aminek elsődleges oka az egészségügyiek hihetetlenül alacsony fizetése. Míg az átlagos havi fizetés az országban körülbelül 389 dollár, egy orvos fizetése átlagosan 140 és 280 dollár között van havonta. 

Emiatt végzés után nagyon sokan mentek külföldre dolgozni, akik pedig maradtak, azok között a hálapénz teljesen elfogadott volt. A helyzet stabilizálását az sem segítette, hogy függetlenségének 29 éve alatt Ukrajnának 21 egészségügyi minisztere volt. 

Az ENSZ egészségügyi klasztere szerint, a korábbi konfliktusok hatására is, Kelet-Ukrajnában már tavaly év végén 3,4 millió embernek volt szüksége humanitárius segítségre, közülük 1,52 millió embernek humanitárius egészségügyi ellátásra. 

A konfliktusokkal sújtott régiók történelmileg bebizonyították, hogy a járványok és betegségek ideális helyeivé válnak.  Ha ez a konfliktus sokáig folytatódik, az Ukrajna egészségügyi rendszerét végképp padlóra küldené.