Ukrán önálló állam, nemzeti zászló és címer már 1917-ben létrejött

Az ukrán nyelv és irodalom már a 19. században erős volt, az első független ukrán államot 1917-ben kiáltották ki, ekkor jött létre az ukrán zászló és címer is – hangzott el a Rubicon Intézet vitaestjén, ahol Lebovics Viktória, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológia Intézete egyetemi adjunktusa, és Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója értékelte történelmi szempontból a február 24-i orosz invázióig kialakult helyzet.

A konfliktus kiéleződése és az orosz invázióhoz vezető út történelmi hátteréről a legfontosabb történelmi megállapítások a következők voltak.

- Az ukrán nyelv önálló, a kelet-szláv nyelvek csoportjába tartozik, az ukrán nemzettudat fokozatosan alakult ki.

- Az államiság tekintetében egy rövid periódus kivételével - 1917-ben - csak 1990-től létezik önálló Ukrajna.

- Az egyik konfliktusforrás a történelem során a Kijevi Rusz területe, melyet Ukrajna és Oroszország is magáénak tud, mert a történelmi örökségnek tekinti, központja Kijev.- Ez a formátum a mongol tatárjárás miatt megszűnt létezni, a szétválás alapja, hogy míg az orosz területei többnyire  mongol fennhatóság alatt voltak, addig az ukrán-belarusz területek inkább Európa felé közelítettek.

Több évszázadig tehát külön haladt az ukrán és orosz területek történelme, ez máig is érződik Ukrajnában, a keleti és nyugati területek közötti különbségen is.

Kevert nyelvek, önálló ukrán nyelv

- A Szovjetunió részeként Ukrajnában nem zajlott ukrán nyelvű oktatás csak oroszul tanultak, még a 80-as években is.

- Oroszul vagy ukrán-orosz, illetve orosz-belarusz kevert nyelveken beszélnek sokan Fehéroroszországban és Ukrajnában. A kevert nyelvet és az ukrán és orosz nyelvet párhuzamosan beszéli a népesség jelentős része.

- A 18.századik az ukránokat kisorosznak titulálták, amit az orosz nép kisebb népcsoportjának is tartottak, a Fekete-tenger vidékét pedig Novaja Rosszijának nevezték el az oroszok 1800-as évek végére.

- Az ukrán irodalom felvirágzása az 1930-as években indult el, gazdag ukrán nyelvű népköltészet alakult ki.

- Nagyon sokáig tiltották az ukrán nyelvet, irodalmat koncertet, színdarabot a Szovjetunióban.

- Az ukrán nyelvtörvény ellenére még mindig nagyon sokan beszélnek oroszul a hivatalokban.

Kelet- és Nyugat-Ukrajna közötti különbség

- Kelet és nyugat Ukrajna között nagy a különbség: a keleti részen sokáig tiltották a az ukrán nyelvet, Galíciában ugyanakkor egy ukrán nemzeti központ alakult ki, az Osztrák Magyar Monarchiában ugyanis ezt engedték.

- 1917 októberében kikiáltották Ukrajna függetlenségét, ekkor született meg a mai ukrán zászló és címer is.

- 1917 decemberben egy másik ukrán népi szovjet köztársaság is kialakult, 1920-ban a független ukrán kormány, amely 1990-ig is jogfolytonos volt.

- 1992-ben Leonyid Kravcsuk elnöknek a száműzetésben lévő ukrán kormány vezetője átadta a hatalmat.

Ukrajna területeinek kialakulása

Ukrajna a Szovjetunió alapító tagállama lett,

• később hozzácsatolták Besszarábiát 1940-ben,
• Kárpátalját pedig 1945-ben.
• A Krímet pedig 1954-ben adta át Hruscsov, de a félszigetnek nem volt önálló vízellátása Oroszországgal, ahogy szárazföldi kapcsolata sem. 

Oroszosítás, iparosítás

A 2. világháború után kevés férfi maradt, ezért a gazdaság iparosításához rengeteg oroszt telepítettek be. Az új gyárak egyharmada Ukrajnában volt a szénbányászat miatt, a gépgyártó, feldolgozó üzemek jelentős része Kelet-Ukrajnában jött létre.

Sok orosz férfi érkezett korábban ukrán területekre, így Donyeck, Luhanszk megyékben 39 százalék lett az orosz kisebbség, lett, Herszonban pedig 30 százalék.

A krími tatárokat Üzbegisztánba telepítették, és oroszokat tettek a helyükre.

Kijev lemondott a nukleáris fegyverekről

1990-ben az ukránoknál volt a harmadik legnagyobb nukleáris készlet. A katonaságot és Fekete- tengeri flottát is szét kellett osztani.

A nukleáris arzenálról 1994-ben lemondott Kijev, ez szerepel a Budapesti Memorandumban, cserébe az USA garantálta Ukrajna "védelmét", de erre nem került sor, 2014-ben sem.

Három szerződésben is elismerték az oroszok Ukrajna területi integritását és határait, hivatalosan is elismerték: semmilyen területi követelésük nincs egymással szemben.

Moszkvában még mindig nem értik az ukrán helyzetet, azt hitték, bejönnek és zászlókat lengetve fogadják őket. Ennek hátterében az áll, hogy Oroszország egy részének számára Ukrajna nem egy független állam volt, hanem a vonzáskörzetükbe tartozó terület.

- Az ukrán sérelemeket nem akarják megérteni, és nem is értenek a soft power technikájához, mindent erőből akarnak elintézni - mondta Anton Bendarzsevszkij.