Az Eurostat 2025. augusztus 20-án adta ki a legfrissebb, különböző termékcsoportokra vonatkozó, a 2015-ös bázisévhez mért összehasonlító inflációs adatait. A következő táblázatban néhány ország esetén és az EU egészére a főbb termékekre látjuk a 2015 évhez viszonyított 2025 hetedik havi árváltozást.
Árak alakulása a főbb termékcsoportokra néhány országban (2015=100)
|
Termék |
Magyar-ország |
Cseh-ország |
Lengyel-ország |
Szlovákia |
Ausztria |
EU átlag |
|
Általános infláció |
174,8 (27) |
156,5 |
153,9 |
149,85 |
138,87 |
133,81 |
|
Élelmiszer |
206,8 (27) |
153,6 |
175,1 |
170,0 |
141,4 |
147,8 |
|
Kenyér |
275,54 (27) |
161,4 |
216,7 |
186,6 |
147,5 |
149,17 |
|
Hús |
170,37 (24) |
145,9 |
174,1 |
163,73 |
147,88 |
145,12 |
|
Csirke |
153,65 (21) |
138,1 |
184,7 |
138,89 |
141,19 |
144,86 |
|
Disznóhús |
156,76 (21) |
139,8 |
160,9 |
145,12 |
139,93 |
148,83 |
|
Friss tej |
156,31 (18) |
138,3 |
166,1 |
175,45 |
149,06 |
153,39 |
|
Sajt, túró |
194,42 (27) |
152,9 |
165,4 |
159,75 |
142,36 |
149,58 |
|
Tojás |
210,9 (25) |
188,2 |
209,1 |
250,36 |
127,17 |
162,27 |
|
Étolaj |
180,35 (18) |
183,7 |
178,1 |
212,31 |
157,34 |
168,01 |
|
Vaj |
218,15 (23) |
180,8 |
206,2 |
214,25 |
179,04 |
182,66 |
|
Gyümölcs |
274,05 (27) |
140,2 |
177,6 |
155,85 |
115,43 |
155,15 |
|
Zöldség |
237,19 (27) |
167,5 |
176,0 |
169,79 |
143,12 |
149,53 |
|
Burgonya |
264,43 (27) |
196,2 |
221,3 |
224,12 |
148,99 |
159,89 |
|
Cukor |
192,94 (27) |
99,5 |
145,5 |
170,4 |
143,07 |
138,89 |
|
Kávé |
196,2 (25) |
175,8 |
168,2 |
160,19 |
162,53 |
158,97 |
|
Elektromos áram |
124,44 (9) |
210,9 |
190,9 |
126,07 |
169,14 |
159,84 |
|
Gáz |
147,9 (10) |
169,5 |
174,9 |
115,96 |
214,74 |
160,63 |
|
Gyógyszer |
144,29 (26) |
134,9 |
121,4 |
132,03 |
140,22 |
120,2 |
|
Postai szolgáltatások |
213,68 (21) |
173,5 |
125,0 |
232,69 |
174,94 |
152,74 |
|
Étterem, szálloda |
230,57 (27) |
197,8 |
191,8 |
185,52 |
166,42 |
148,19 |
|
Női fodrász |
201,07 (23) |
186,6 |
208,2 |
192,09 |
150,95 |
135,87 |
Forrás: Eurostat 2025.08.20.
(A magyar értéknél zárójelben Magyarország helyezését látjuk a 27 ország között.)
A táblázatban szereplő adatok érdekes képet festenek az árak alakulásával kapcsolatban.
2015-höz viszonyítva az általános árnövekedés az EU átlaghoz és így a V4-ekhez hasonlítva is Magyarországon a legmagasabb 2025 júliusában.
Az élelmiszerek tekintetében is az utolsó helyen vagyunk. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy ez igaz minden egyes élelmiszer esetén. Utolsók vagyunk például a kenyér, a sajt és túró, a gyümölcsök és zöldségek, ezen belül a burgonya és a cukor áremelkedésre.
A húsok esetén, különösen a csirkénél viszont már jobb a pozíciónk.
A friss tejre és az étolajra sem nagyon rossz a helyezésünk. Viszont, különös tekintettel a magyar lakosság nem túl jó egészségi állapotára, feltűnően nagyot nőttek nálunk a gyógyszerárak. Csak Litvánia van mögöttünk.
Figyelmet érdemelnek a jelentős szolgáltatási árnövekedések is.
Nálunk nőtt legjobban az éttermi és szállodai szolgáltatások díja, de érdekes az állami tulajdonú postai szolgáltatások magas árnövekedése is.
Legjobb, kilencedik, illetve tizedik helyen az elektromos energia és a gáz árának növekedésére vagyunk. Ha viszont arra gondolunk, hogy Magyarországon a lakosság egy jelentős hányada jövedelme döntő arányát élelmiszerre költi, akkor a magas élelmiszerár emelkedés rossz hír. Jó hír ugyanakkor, hogy a fűtés-világítás ára tekintetében jól állunk.
Meg kell említenünk természetesen, hogy az elemzés átlagárakat mér, így a termékek minőségi különbözőségének árhatásait nem tudhatjuk. Gyógyszerek esetén nincs különválasztva például a vényköteles és a szabadáras termékek árváltozása, tovább az összehasonlításra nyilván hatással vannak a bázis év árarányai is.
Az élelmiszerárak alakulása azonban mindenképpen figyelemre érdemes. Nyilván hatott rájuk az aszály, de máshol is volt aszály az EU-ban, mégsem nőttek ennyire az élelmiszerárak.
Mégis csak furcsa, hogy a kiváló minőségű gyümölcsök, zöldségek hazájában a legnagyobb az áremelkedés. Ennek egyik oka lehet, hogy az alacsony termelési szint miatt importra szorulunk, arra pedig jelentős hatást gyakorol a forint aktuális árfolyama. Továbbá az okok között valószínűleg a termelékenységi problémák is fellelhetők. Ezen fontos tényezők részletesebb elemzése további kutatásokat igényelne.
