Vajon elég messzire ment a Tesco?

Elemzések2020. jan 29.D.J.

A Greenpeace szerint az üzletláncoknál a mostaniaknál is merészebb lépésekre lenne szükség, ha a műanyag visszaszorításáról van szó.

Azt, hogy a műanyag tömeggyártása tragédiához vezethet, a New York Times már a 70-es években megírta. Már akkor is lehetett tudni, hogy az idő és a napsugarak hatására hiába oszlik szét egyre kisebb darabokra, a műanyag teljesen nem tud lebomlani a természetben. Ami azért probléma, mert így a táplálékláncot is meg tudja mérgezni. A baljós előrejelzésekre sokáig nem figyeltek a döntéshozók.A XX. században a plasztik szerepe az autógyártásban, az elektronikai szektorban és a csomagolóiparban is óriásira duzzadt.

A cégvezetők és a politikusok bíztak benne, hogy előbb-utóbb a műanyagszemét kezelését valaki meg fogja oldani. De hiába: ma már ott tartunk, hogy a világ országai évente közel 360 millió tonna műanyagot termelnek. A legyártott plasztik 91 százaléka pedig nincs újrahasznosítva.

Műanyaggyártás a világon (millió tonna)

1950 1,5
1976 50
1989 100
2002 200
2010 270
2015 322
2018 359
Forrás: statista.com

Napjainkra egyértelmű lett, hogy erre a problémára csak a felhasználás visszaszorítása jelenthet megoldást. Emiatt a nagyvállalatok közül egyre többen igyekeznek új utakra lépni: a Nestlé és a Coca-Cola vezetői például megfogadták, hogy 2025-től a csomagolásoknál már csak újrahasznosítható anyagokat fognak használni.

Néhány üzletláncnál például a Rossmann-nál, úgy veszik elejét a pocsékolásnak, hogy pár boltban a kiüresedett tusfürdős flakonokat újra is lehet tölteni. Az egyik kozmetikai cég a Lush pedig olyan boltokat nyitott ’Naked’ néven, amelyekben csak csomagolásmentes cikkeket, például szilárd samponokat árulnak. A SPAR néhány üzletében pedig már biológiailag lebomló ökocserépben is lehet dísznövényeket venni.

A Tesco is csatlakozott a sorhoz: már tavaly bejelentették, hogy néhány saját márkás termékük, például a hűtött italaik, illetve egyes édességeik is környezetbarátabb kiszerelést kapnak. A műanyag-felhasználást így éves szinten csak a mi régiónkban közel 6,5 tonnával szorítják vissza. Az online rendelések kezelését is megváltoztatták: a fagyasztott árukat, illetve a hámozható zöldségeket és gyümölcsöket plusz csomagolás nélkül -vagy igény szerint papírzacskóban- viszik a vásárlókhoz. A tervek szerint 2025-re a termékeik csomagolása már mind újrahasznosítható vagy újrafelhasználható anyagokból fog készülni.

A Greenpeace ugyan korábban kritikus volt a hiper- és szupermarketekkel kapcsolatban – egy tavalyi kutatásuk külön felhívta rá a figyelmet, hogy Nagy-Britanniában az eladott műanyag szatyrok száma növekedett – a Tesco erőfeszítéseit viszont értékelték. A szervezet egyik képviselője Fiona Nicholls a Guardian-nek nyilatkozva viszont hozzátette: az üzletláncoknál a mostaniaknál is merészebb lépésekre lenne szükség, ha a műanyag visszaszorításáról van szó.

Egy biztosnak tűnik: a céges kezdeményezések önmagukban nem fogják megoldani a globális problémát. Ezt jelzi az is, hogy a merev falú műanyag csomagolóeszközök piaca az előrejelzések szerint a következő években is komoly növekedés elé néz. A Smithers elemzése szerint ebben az ágazatban az éves termelés 2024-ig 58 millió tonnáról 69 millióra is nőhet. Emiatt az egyik brit zöld szervezet a Green Alliance például úgy gondolja, hogy csak az hozhat megoldást, ha a kormányzatok szigorú törvényi szabályozással kezelik a helyzetet.