Hogyan vadászhatja le az USA az Afganisztánban maradt terroristákat?

Nemrég az egész világsajtó hangos volt az Iszlám Állam afganisztáni szervezetének az ISKP-nak, a kabuli merényletéről, amiben több mint kétszázan vesztették életüket, köztük amerikai katonák és tálib fegyveresek is.

Füstfelhő a merénylet után a kabuli reptér fölött

Joe Biden ezután beszédében megfenyegette az Egyesült Államokat támadó terrorszervezeteket. Úgy fogalmazott: meg fogunk találni, és levadászunk benneteket. Azóta egy dróntámadással valóban likvidálták a merénylet feltételezett kitervelőjét, azonban ez egyértelműen nem mérhető a merénylet okozta szörnyű pusztításhoz, és alapjaiban biztosan nem rengeti meg az ISKP-t. Kérdésként merülhet fel tehát, hogy most, az Afganisztánból való kivonulás után képes lesz-e az USA továbbra is hatékonyan küzdeni a terrorizmus ellen az országban, meg tudja-e akadályozni, hogy a tálibok uralta, zűrzavaros országban megerősödjenek a még a talibánnál is veszélyesebb szélsőségesek.

A technika fejlődése segíthet

Egyik oldalról nyilvánvalóan jobb helyzetben van az Egyesült Államok, mint mondjuk 10-20 évvel korábban – írja a The Economist az erre vonatkozó elemzésében. Technikailag ugyanis fejlettebb az amerikai elhárítás, és a hadsereg is. Megjelentek a drónok, pontosabbak, nagyobb hatótávolságúak a rakéták, minden afgánnál van telefon, amit le lehet hallgatni, jobban lehet kutakodni az interneten, a terroristák, is gyakran hagynak maguk után online nyomokat és ehhez hasonlók. Azonban ez csak az érem egyik oldala. Más szempontból viszont sokkal nehezebb helyzetben van a világ legnagyobb katonai hatalma.

Afganisztánból eltűntek a partnerek

Egyrészt Afganisztánon belül gyakorlatilag minden partnerét elvesztette a tengerentúli ország. Nincs már afgán hadsereg, se afgán titkosszolgálat. Gyakorlatilag két olyan erő maradt, akikkel tárgyalni lehet, a tálibok, és a Pandzsír-völgyi ellenállók. A tálibok ugyan egyértelműen szembe helyezkednek az ISKP-val, sőt feltehetően harcolni is fognak ellenük, azonban más terrorszervezetek, mint a Lashkar-eTaiba és a Jaish-e-Mohammad ellenében egészen biztosan nem fognak fellépni, legalábbis így véli Lisa Curtis szakértő, aki a Trump adminisztráció idején a Dél- és Közép-Ázsiával kapcsolatos politikát koordinálta. Itt hozzá kell tenni, hogy még az ISKP-val való küzdelemben se biztos, hogy bármiféle partnerség létrejöhet az amerikaiak és a tálibok között, ugyanis ehhez az USA-nak érzékeny adatokat kéne a talibán számára átadni, ami még akkor is aggályos, ha kicsit megtisztítják azokat az adatokat.

A második lehetséges opció, tehát az alapvetően Amerika barát Ahmad Masoud vezette pandzsír-völgyi ellenállókkal való szövetségre lépés technikailag már kivitelezhetőbbnek tűnik, ez esetben a kérdés, hogy elég erősek-e az ellenállók ahhoz, hogy valódi bázisául szolgálhassanak az amerikai terrorellenes küzdelemnek.

A szomszédos országok sem szövetségesek

Természetesen azonban az USA drónjai, repülői, és rakétái segítségével az afgán határokon túlról is képes lehetne csapást mérni az Afganisztánban tevékenykedő terroristákra, ám ennek is vannak korlátai. Egyrészt a közép-ázsiai ország messze van a tengertől, így az amerikai anyahajókról kevésbé lehet műveleteket végrehajtani a területén, másrészt az Afganisztánnal szomszédos országok sem igazán Amerika barát országok. Iránt, és Pakisztánt nem kell magyarázni. Teljesen abszurd feltételezés, hogy a területükről az Egyesült Államok mondjuk egy légicsapást indítson a szomszédban bujkáló terrorcsoportok ellen.

A szomszédos országok egyike sem igazán Amerika barát

Sajnos az északi szomszédokkal sem egyszerűbb a helyzet. Türkmenisztán, Üzbegisztán, és Tádzsikisztán mind volt szovjet utódállamok, és valamilyen szinten orosz befolyás alatt állnak, ráadásul alapvetően diktatórikus országok. Türkmenisztán esetében a NATO tag török befolyás is jelentős ugyan, de érdemben ez sem változtat a helyzeten. Ugyan ténylegesen szóba került az amerikai stratégák között például egy üzbegisztáni légibázis létrehozása, azonban ezzel Putyin tyúkszemére lépnének, és igen kevés esély van rá, hogy ezt bárki bevállalja.

Messze van Katar és az Arab-öböl

Így tehát egyetlen reális lehetőségként az maradt, hogy az Arab-öbölben állomásozó amerikai hajókról, és a katari amerikai bázisról indíthatnak majd légicsapást az afganisztáni terroristák ellen, azonban a távolság miatt ezeknek az akcióknak lesznek korlátai, ugyanis a terroristák könnyen helyet változtatnak, vagy civilek közé kerülnek mire odaérnek a repülőgépek – drónok, illetve a gépek limitált hatótávolsága miatt, az akciók csak rövid ideig tarthatnának, hogy a visszaútra is maradjon elegendő üzemanyag.

Egy szó mint száz, nehéz helyzetbe került az Egyesült Államok és nagyon kétséges, hogy mekkora hatékonysággal lesznek majd képesek küzdeni a helyi terroristákkal szemben, viszont figyelembe véve az USA technológiai fejlettségét, és modern haditechnikai eszközeit, nem kizárt, hogy át tudják majd hidalni ezeket a problémákat.