Valami különös történik az arannyal, miközben egyre csak drágul

Befektetés2024. ápr. 8.F. P.

Szakadatlanul emelkedik az arany ára, de most azok egy része elad, akik árfolyamnyereséget vártak tőle, miközben az aranyrudakat, tömböket, ékszereket, vagyis a valódi csillogó aranyat viszik, mint a cukrot.

Az arany ára szakadatlanul, szinte nap mint nap új csúcsra emelkedik, de ez a legkevésbé sem meglepő, hisz amint ezt jeleztük, egy olyan tankönyvi formációból tört ki az ár dollárban, amit többnyire igen heves további emelkedés követ.

Arany, uncia/dollár, 5 év: tankönyvi kitörés. Forrás: stooq.com

ETF-ek

Ugyanakkor, mint minden más befektetési terméknél, az aranynál is megvalósult az, hogy ha valaki befektetésként, az áremelkedésre számítva veszi, nem akarja átvenni, hazavinni vagy széfbe tenni, aztán majd beszállítani, amikor eladja, hanem csak papíron, illetve ma már elektronikusan veszi meg.

Erre a legjobb lehetőség az ETF-ek, azaz tőzsdén kereskedett alapok részvényeinek megvásárlása, az alapok pedig megveszik az aranyat, mint fedezetet. Az ETF-ek ára így elenyésző eltéréssel követi az aranyét, így ez egy egyszerű megoldás a befektetőknek.

Ellentmondás

Azt gondolnánk, hogy most, a nagy áremelkedéskor rengeteg ilyet vesznek a befektetők, az alapok pedig veszik fedezetként az aranyat, de nem ez a helyzet: a Bloomberg szerint egyenesen csökken az arany ETF-ekben tartott pénz, így az általuk tartott arany is. 2022 végéig az ár és az ETF-ekben lévő arany mennyisége együtt mozgott, akkor viszont a kettő elszakadt egymástól. Az ETF-ekből áramlik ki a pénz, az aranyár pedig emelkedik.

A folyamatra elemzők, piaci szakértők próbálnak magyarázatot adni, de miután a fizikai arany piaca nem olyan áttekinthető, mint az ETF-ek vagy a határidős aranykontraktusok szigorúan szabályozott piaca, a helyzet nem olyan egyszerű. Mindazonáltal a piaci szereplők és szabályozó hatóságok évek óta vizsgálják a folyamatokat, hogy piac átláthatóbb legyen.

A kamat hatása

Arra, hogy az ETF-ekből miért áramlott ki a pénz, 2021-22-től azzal lehetett magyarázni, hogy az addig elenyésző kamatszintek a főbb devizákban emelkedni kezdtek, így a nem kamatozó arany helyett a pénz visszatért bankbetétbe, kötvényekbe, kötvényalapokba, állampapírokba. Igen ám, de most már mindenki a kamatcsökkentést várja, a folyamatnak illene leállni, esetleg megfordulni.

A bitcointól várják a csodát

Ha viszont figyelembe vesszük, hogy idén év elejétől engedélyezték a bitcoin ETF-eket, akkor logikusnak tűnhet, hogy sokan, akik számára összemosódik az arany és a digitális aranynak nevezett, de az igazival szemben semmilyen belső értékkel nem rendelkező bitcoin, egyszerűen átváltottak egyik termékről a másikra.

Ezek után már csak az a kérdés marad, hogy ha az ETF-eket eladják, így az alapok ilyen arányban az aranyat is kénytelenek eladni, akkor hogy tud az ár mégis ilyen vadul emelkedni. Nyilvánvalóan csak úgy, hogy a fizikai arany iránt rendkívül heves kereslet van. De vajon ez miből adódik?

Új kockázat a keleti nagyhatalmaknak

Az egyik válasz a jegybanki vásárlások, különösen olyan országok esetében, melyek megrettentek attól, hogy egy ország devizatartalékát le lehet foglalni, ha a nemzetközi közösség azon része, melyeknél ezek a tartalékok be vannak fektetve, úgy ítéli meg, hogy az adott ország minden elfogadható korunkbeli határt átlépve hódító háborút indít, ahogy ezt Oroszország tette Ukrajnával szemben.

Azóta az orosz jegybank is logikusan aranyat vásárol megmaradt eszközei egy részéből, hisz a dollár, az euró, az angol font vagy a jen kiesett számára, maradt a kínai jüan, de az sem egy életbiztosítás, hisz például most a kínai gazdasági problémák miatt leértékelődik. Az orosz jegybank azonban nem borítaná fel a piacot, hisz fele tartaléka be van fagyasztva, ellenben Kína már sokkal nagyobb szereplő.

Kína elképesztő, 3600 milliárd dollár körüli devizatartalékkal rendelkezik, és miután vezetői időről időre felvetik, hogy szívük szerint visszatérítenék magukhoz a 75 évvel ezelőtti kommunista hatalomátvételből kimaradó, és így másik rendszerrel, kvázi külön országként működő Tajvant, joggal félnek, hogy az ő dollárjaiknak is annyi, ha véletlenül katonai erővel próbálnák ezt megtenni.

Kína gazdasági válsága és a geopolitikai félelmek

Heves aranyvásárlásaik így érthetők, nyilván onnan vesznek jegybanki tartalékolásra alkalmas aranyat (rudak, tömbök), ahonnan tudnak, akár tőzsdei forgalomban, akár azon kívül. Ez azonban még mindig nem elegendő, a jegybankok ugyanis óvatosan vásárolnak, nem tépik szét a piacot. A piacról nyert adatok is arra mutatnak, hogy van még bőven vevő: például a kínai polgárok, akiknek többsége életében először lát pénzügyi válságot, így számára csak a fizikai arany jelent biztonságot.

Ezek persze kisebb egységek, sokszor ékszerek, de 1,4 milliárd ember közül az is elég, ha csak minden századik vásárol: ez összességben elég ahhoz, hogy a világpiacot keresletivé tegye. Az adatok szerint a világ más részein is észlelhető a folyamat: aki az orosz fenyegetések alapján harmadik világháborútól, pláne atomháborútól tart, aranyat vesz. Így azt lehet mondani, hogy

sokféle vevő jött össze egyszerre a fizikai arany piacán, és ez magyarázza az erős keresletet.