Sokba kerül a magyar vállalkozásoknak a bizalmatlanság - Az innováció kulcsa az összefogás
ElemzésekHa ebben a rendkívül gyorsan változó világban sikeres akar lenni a magyar gazdaság, akkor az innovációra nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Ez rendkívül költséges, így szükség lenne a vállalkozások közötti együttműködésre, amihez pedig bizalom kell. Csakhogy a bizalmi szint nagyon alacsony Magyarországon, ami gátolja a cégek közötti együttműködést – jelentette ki Csath Magdolna közgazdász a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett műhelybeszélgetésen.
Magyarországon a szakember szerint továbbra is jellemzőbb az úgynevezett zéró összegű játszmák világa, vagyis, ha én nyerek, akkor te akár veszíthetsz is alapú gondolkodás, a „win-win”, vagyis „az együttműködésből mindenki nyerhet” szemlélettel szemben.
Pedig a közös nyereség rendkívül fontos lenne, hiszen gyorsan változó környezetben élünk, a vállalatok esetében ez különösen lényeges. Csath Magdolna szerint ez azt jelenti, hogy ha sikeres akar lenni a magyar gazdaság, akkor figyelembe kell venni a hosszú távú tendenciákat is. Nem csak a napi, heti, havi változásokra kell megpróbálni gyorsan reagálni.
A hosszútávú változások hajtóerejét a technológiai változások adják – állapította meg a közgazdász. De, mint ahogy a történelem során már sokszor láttuk, a technológiai átalakulások magukkal hozták a gazdaságok szerkezeti változását is. Korunkban, amelyet posztgraduális, „iparon túli” gazdaságnak is nevezhetünk, a szolgáltatásoknak, a tudásalapú tevékenységeknek, a kreatív ágazatoknak nő meg a szerepe. Ha ebben a világban is sikeres akar lenni a magyar gazdaság, akkor az innovációra és az ennek mentén létrejövő hálózatosodásra nagyobb hangsúlyt kell helyezni – szögezte le a szakember a műhelybeszélgetésen.
A közgazdász azt is hangsúlyozta, hogy az innováció rendkívül költséges, éppen ezért arra lenne szükség, hogy a hazai vállalkozások, saját kezdeményezések alapján megkezdjék az érdemi együttműködést. Hiszen, ahogy a valamikori film üzente, egyedül nem megy. Ennek kapcsán Csath Magdolna egy friss kutatásának eredményeit is bemutatta, amelyet kis létszámú, ám jól célzott mintán végzett. A megkérdezettek között voltak kis, közepes és nagyvállalatok az ország egész területéről és sokféle ágazatból, továbbá egyetemi és kamarai berkekből érkező szakemberek is. A felmérés két kérdésre kereste a választ: mire lenne szükség ahhoz, hogy javuljon Magyarországon a céges együttműködés, továbbá, hogy mit tehetnének ennek érdekében a kamarák?
Úgy fogalmaznak most a kamarában a szakemberek, hogy tudás alapú köztestületet szeretnének létrehozni, amely partnere az innovációs hálózatoknak. Kíváncsi voltam, hogy mit gondolnak erről a megkérdezett cégek. Persze mindenki tudja, főleg mi, egyetemi emberek, hogy ezernyi kutatás volt, van, lesz az innovációról, klaszterekről, de az a legnagyobb kérdés, hogy tapasztalunk-e eredményeket
- mutatott rá Csath Magdolna hozzátéve, rengeteg a felülről jövő, nem az üzleti világból kiinduló kezdeményezés. Az Európai Unió is szorgalmazza és anyagilag is támogatja a „klaszteresedést”. Létre is jönnek együttműködések, de a válaszadók véleménye szerint ezek addig tartanak, amig van külső finanszírozás, vagyis a tapasztalatok szerint, ha elfogyott a kormányzati, vagy uniós támogatás, a kezdeményezések rendre elhalnak.
Nagy hangsúlyt kapott a válaszokban, majdnem minden cég említette, hogy a tartós együttműködések hiányának legfontosabb oka a bizalomhiány. Hogy nem is akarunk olyan nagyon együttműködni, mert nem bízunk meg a másikban
- húzta alá a közgazdász, aki nemzetközi elemzések eredményeit is bemutatta, amelyek az állítását alátámasztják. Például az Európai Unió Innovációs Teljesítménytábláján (European Innovation Scoreboard) nem tuunk hosszú ideje javitani a 21-22. helyezésünkön. Az együttműködések, a hálózatosodás területén is csak a 20. helyen állunk. Az élen e téren Finnországot találjuk. Ha pedig megnézzük a bizalmi szint mutatók értékét, azok esetében is Finnország vezet. A magyar érték még a V4-eken belül is a legalacsonyabb. Ez is arra mutat rá, hogy a legnagyobb baj az együttműködéseknél az általánosan alacsony bizalmi szint.
A feladat most az, hogy ne látszatmegoldásokat keressünk. Elkerülhetetlen lesz a bizalom erősítése, a tudás becsületének helyreállítása, új jövőkép megfogalmazása, amely az ország gazdaságát végre érdemben és nemcsak a szavak szintjén állítaná innováció-és tudásalapú fejlődési pályára. Továbbá a gazdaság mindenképpen jobban működne, ha az együttműködések valódi tartalmat kapnának. Ebben a cégek számítanak a kamara támogatására is
- zárta előadását Csath Magdolna.
