Valóban áttörés jöhet a leggazdagabbak megadóztatásában?

A járvány miatti pluszkiadások, a gazdasági visszaesést tompító mentőcsomagok és a növekvő egyenlőtlenségek most ismét előtérbe helyezték a gazdagok különadóztatását. Az ellenzők hosszú ideig azzal érveltek, hogy a legvagyonosabbak folyamatos gazdagodása csak a folyamat első lépése, aztán az ott felhalmozódott jövedelem lassan lecsorog a szegényebb osztályok felé. Ahogy ezt Thomas Piketty francia közgazdász és társai bemutatták, erről szó sincs, hiszen a neoliberalizmus hívei hiába érveltek a fenti módon, a számok azt mutatják, a multinacionális vállalkozások és szupergazdagok arányaiban kevesebb adót fizetnek, mint a kisebb vállalkozások, illetve a háztartások. 

Amerika állna a különadó élére

Most azonban valósággá válhat a leggazdagabbak valódi megadóztatása azt követően, hogy a januárban hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök ismét elővette az elképzelést, illetve tervbe vette a globális minimum adó bevezetését is, amelynek előkészítő munkálatai már folynak is.Az új amerikai elnök javaslata szerint a multinacionális vállalkozások adóelkerülését a jelenleg az Egyesült Államokban lévő 21 százalékos társasági adó 28 százalékra emelésével akadályozná meg, amely egyben globális minimumadót is jelenthetne, amennyiben sikerül glboálisan elfogadtatni a minimumadóval kapcsolatos elképzelést.

A fizetési kötelezettség alól való kibújást pedig azzal akadályoznák meg, hogy nem a vállalkozás székhelye, hanem a termék vagy szolgáltatás felhasználásának helye szerint kellene adót fizetni a 100 legnagyobb multinak.

Egy másik kaput azzal zárnának be, hogy az adóparadicsomba menekült vállalkozások megadóztatása érdekében az anyaországnak plusz adókivetési jogot biztosítanának  a globális minimumadó mértékéig.

Biden javaslata szerint a gazdagabb rétegek személyes megadóztatására pedig 400 ezer dolláros éves jövedelem fölött kerülne sor. Az adóemelés pontos mértéke még nem ismeretes, a választási kampányban azonban

Biden azt ígérte, hogy ezen összeg felett a jelenlegi 37 százalékos jövedelemadót 39,6 százalékra emelik. Ez utóbbi lépéstől egy évtized alatt 2100 milliárd dolláros plusz bevételre számítanak.

Az adórendszer egyenetlenségeit csökkentő adóemelésből származó bevétel a koronavírus miatti plusz kiadások fedezetéül szolgálna, illetve az infrastrukturális fejlesztések és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszíroznák belőle, de jutna a legszegényebb rétegek megsegítésére is.

Argentína már korábban lépett, hiszen tavaly decemberben életbe lépett az a törvény, amely egyszeri plusz adófizetési kötelezettséget ír elő a legtehetősebbek számára. A jogszabály azok számára írja elő az egyszeri két százalékos adó fizetését, akiknek vagyona nagyobb, mint 2,45 millió dollár.

Az így beszedett adótól 3,7 milliárd dollár bevételt remél a kormány, és az összeget a koronavírus-járvány miatti plusz kiadások finanszírozására fordítják.

Európai kezdeményezések 

Lengyelországban is plusz adót kell fizetni a legtehetősebbeknek. Egy tavalyi törvénymódosítás értelmében az egymillió zloty (80 millió forint) éves jövedelem feletti bérre 17 százalékos szolidaritási adót kell fizetni.

Nálunk a 2008-as válság idején felvett IMF-hitel egyik feltétele volt a vagyonadó, egész pontosan az ingatlanadó kiterjesztése, ezt azonban az Alkotmánybíróság végül 2010-ben alkotmányellenesnek mondta ki. Az annak idején luxusadónak nevezett adóteherből végül alig folyt be a költségvetésbe.

Európa nyugati felén is gondolkoznak a szupergazdagok megadóztatásán.

Ausztriában a Szociáldemokrata Párt már korábban is javasolta a vagyonadó és az örökösödési adó bevezetését, de a kormányfő ellenállt. Először tavaly tavasszal került szóba ismét a kérdés, majd ősszel, a koronavírus-válság hatalmas költségei, illetve az állam eladósodása miatt felgyorsultak a koronaadó körüli viták.

Elemzők szerint évi tízmillió euró feletti vagyon esetében két, százmilliónál nagyobb vagyon esetén pedig háromszázalékos adót kellene fizetni a gazdagoknak. 

De hasonló adó bevezetésén gondolkodnak Németországban és Spanyolországban is, mert nagyobb hozzájárulást várnak a közös költségek fedezéséhez a leggazdagabbaktól.

Mindenesetre a Nemzetközi Valutaalap szakértői nemrég azt javasolták, hogy - kifejezetten a válság kezelése céljából, pluszbevételek miatt - átmenetileg fel lehetne emelni a tehetős rétegek adóját. Érvelésük szerint

a járvány alatt a társadalmi olló tovább nyílt azáltal, hogy emberek milliói szegényedtek el, miközben a leggazdagabbak tovább gyarapodtak, így egy ideiglenes, COVID-19 helyreállítási hozzájárulás bevezetését javasolják.