Valóban új világrend épül? Ha igen, kik nyernek vele?

Kína megfogalmazásából, a kezdetekben sem derült ki pontosan, hogy mi a szándékuk a BRI kezdeményezéssel. A képlékeny vízió ellenére azonban Kína fő célja egyre inkább kirajzolódott. Az Övezet és Út fő irányvonala a világ államain átívelő összeköttetések kialakítása, amik a fizikai infrastruktúra és a „puha” diplomácia elemei által valósulnak meg.

Az Övezet és Út kezdeményezésnek nem célja, hogy olyan konkrét problémákra kínáljanak megoldásokat, mint például a munkaerőhiány, vagy a gazdaság lassulása. Kína infrastrukturális megoldások és oktatási együttműködések által kíván létrehozni egy határokon átívelő összefogást, mondja Salát Gergely a PPKE BTK Kínai Tanszék vezetője.

Tíz évvel ezelőtt még rengeteg illúziót övezte a BRI terveit. Sok állam remélte, hogy Kína fog megoldást nyújtani a problémáikra, azonban az indítvány nem ezért jött létre. A félreértések mögött a kínai és a nyugati kommunikáció közötti szakadék húzódik.

Az Övezet és Út finanszírozása hitelek formájában valósul meg, ezenfelül Kína technológiai segítséget biztosít az elfogadott projektek végrehajtásához.

A kezdeményezés értékelése nehéznek bizonyul a kínai célok képlékenysége miatt. Az Övezet és Út nem nevezhető határozott stratégiának, hiszen nincsenek konkrét célok és ütemterv sem, figyelmeztet Klemensits Péter, az NJE Eurázsiai Központ kutatásvezetője. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a projektek egy megvalósíthatóbb irányt vettek, a befektetések méretének és az elvárások csökkentésével.

Mára teljesen átitatta a politika az Övezet és Út kezdeményezést. A politikusok és kutatók állaspontjai megoszlanak az indítvány megítélése kapcsán. Az amerikai, nyugat-európai és indiai vélemények negatív fényben tüntetik fel a kínai beruházásokat.

Kép: Shutterstock

A kezdetleges kudarcok azzal megmagyarázhatóak, hogy a kínaiaknak nem volt tapasztalatuk a nemzetközi projektek megvalósításában és ezek finanszírozásában. Hiszen húsz évvel ezelőtt még egyáltalán nem indítottak külföldi beruházásokat, amíg más államok már kitanulták a nemzetközi környezet működését.

Ugyan a kínai kormányzat hirdette meg és támogatja a tervet, de a résztvevő országok és vállalatok a saját céljaik szerint formálhatják ezt. Nem vonható kétségbe, hogy az Övezet és Út hatalmas lehetőségeket kínál a világ jelentős része számára.

Klemensits Péter kiemelte, hogy a délkelet-ázsiai országok szívesen fogadták az Övezet és Út indítványát. Indonézia, Malajzia, Mianmar, Laosz, Kambodzsa és Thaiföld kormánya is teljes támogatásukat fejezték ki a projekt kezdetekor. Az elmúlt tíz év alatt azonban számos ország politikája és gazdasága is átrendeződött. A legmarkánsabb változás Malajziában következett be, ahol a 2018-as kormányváltás után átértékelték a Kínához kapcsolódó terveket, számos projektet elhalasztottak, néhányat pedig véglegesen fel is függesztettek.

A Fülöp-szigetek irányításának 2013 és 2016 között elmérgesedett a viszonya Pekinggel. Azonban 2016-ban az új kormány független gazdaságpolitikát hirdetett, amelybe a Kína felé nyitás politikája is beletartozott.

Az Övezet és Út kiemelkedő sikerei közé sorolhatjuk a laoszi gyorsvasutat, ami 2021 végén megkezdte a működését. A vietnámi metróvonalat, a kambodzsai vasúti és közúti fejlesztéseket, a különleges gazdasági zóna létrehozását és a kikötő fejlesztéseket Mianmarban, valamint az előrelátható közúti beruházásokat és erőmű építéseket a Fülöp-szigeteken.

Az ASEAN tagoknak fontos a Kínával való gazdasági együttműködés, azonban nem kötelezték el magukat. A tagországoknak jelenleg nem áll érdekükben, hogy válasszanak Kína és az Egyesült Államok között. Ezért eleinte félelemmel fogadták a kereskedelmi háborút, ami később jelentős gazdasági lehetőségeket biztosított bizonyos országoknak. A délkelet-ázsiai államoknak kifejezetten kedvezett a kereskedelmi konfliktus, hiszen a Kínából kivonuló amerikai vállalatok ezekbe az országokba helyezték át a gyáraikat.

A jelentős beruházások elsősorban a Kínával határos országokban valósulnak meg, jelenti ki Salát Gergely. Hiszen először a saját érdekeltségeit igyekszik Peking kiépíteni. Így Magyarország nem számít az Övezet és Út elsődleges célországának. A jó kormányközi kapcsolatok azonban fontos szerepet játszanak a források elosztásában. A jövőben valószínűleg kiegészítő finanszírozásokra számíthatunk.

Igaz, hogy a kínaiak sokáig tagadták, hogy egyfajta modellt kínálnának a világ többi országának, azonban az utóbbi években megváltozott a kommunikációjuk. Mára nyíltan próbálnak meg egy alternatív fejlődési utat mutatni az amerikai értékeket képviselő világrenddel szemben. A kínai út pedig egyre vonzóbb lehetőségnek tűnik, hiszen látványosan emelkedik fel Kelet- és Délkelet Ázsia, miközben a világgazdaság is kelet felé tolódik.