Valuták sorsát határozhatja meg az arany? – Érik a történelmi fordulat

Csak az idei évben eddig 45 százalékos drágulást mértek az arany árában a nemzetközi porondon. A folyamatos emelkedés mögött számos gazdasági és politikai tényező állhat – így például a vámháborúk vagy a világszerte aggasztóan magas szinteken lévő államadósságok –, ugyanakkor egy ideje már a központi bankok is a piac jelentős szereplői közé számítanak. A 2022 óta erősödő geopolitikai konfliktusok már abban az évben rekordmagasságra emelték a jegybankok beszerzéseit. Míg 2014-ben ezek az intézmények összességében még csak 100 tonna alatt vásároltak, 2022-ben már 1082 tonna aranyat szereztek be, amit 2023-ban további 1037 tonna követett. Tavaly sem volt ez másképp, ami jelentős szerepet játszott abban, hogy addig nem tapasztalt történelmi csúcsot – 4899 tonnát – ért el 2024-ben az arany iránti világkereslet.

Az utóbbi évek rekordokat döntő jegybanki aranyvásárlásai elsősorban Kínához, Törökországhoz, Indiához, Japánhoz és az OPEC-tagországokhoz köthetők, de a cseh és a lengyel jegybankok is megjelentek a piacon. Varsóban éppen az elmúlt negyedévben jelentettek be egy újabb 67 tonnás vételt.

A World Gold Council becslése szerint a világ jegybankjai által tárolt arany összes mennyisége már a tavalyi év közepére elérte a 36 700 tonnát. Az idei vásárlás eredménye is felette lesz az 1000 tonnának, ami azt jelenti, hogy rohamosan közeledünk ahhoz a történelmi csúcshoz, amit a jegybankok a trezorokban őrzött nemesfém együttes mennyiségét illetően állítottak fel a múlt század hatvanas éveiben. De más tekintetben is fordulóponton van az aranytartalékok megítélése a világközponti bankjainál. 1973-ig tartott az a világ, ameddig az egyes devizák stabilitása mögött elsősorban a dollár, amögött pedig az arany állt. Utána a nemesfém fokozatosan elveszítette stratégiai tartalék szerepét. Végbement a jegybanki készletek fokozatos leépítése (Magyarországon közel 80 tonnáról mindössze 3 tonnáig csökkent a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) őrzött arany mennyisége), amit a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság miatt ismét a vásárlások megindulása követett. (Az MNB 2018-ban indította el ezt a folyamatot, aminek eredményeképpen mára az aranytartalékunk mennyisége – szintén történelmi csúcsra – 110 tonnára emelkedett.)

A jegybanki aranyláz mostanra oda vezetett, hogy a tartalékok között – az értéket és nem a mennyiséget tekintve – lassan ismét az arany veheti át az egyik főszerepet. Persze túlzás még teljes fordulatról beszélni, de kétségtelenül vannak figyelmeztető jelek. Az Európai Központi Bank például nemrégiben azt mutatta ki, hogy ha összesített adatokat nézzük, az arany a maga 20 százalékával már nagyobb szerepet tölt be a nemzetközi tartalékokban, mint az euró, amelynek részaránya 16 százalék. De vita van afelett is, hogy a jegybankok tulajdonában lévő arany értéke átlépte-e már a tartalékok között tartott – és mostanában fokozatosan értékesített – amerikai állampapírokét.

A Financial Times is közölt egy becslést, amely szerint az aranykészletek 4200 milliárd dolláros értékével szemben 3920 milliárd dollárt képviselnek az USA állampapírjai.

Ezt megkérdőjelező adatok is vannak, de az biztos, hogy a trend a váltás felé tart, ha tovább száguld az arany ára, és a piacok már kevésbé biztonságosnak ítélik meg az amerikai gazdaságpolitikát. Érdemes lesz követni a folyamatokat, mert olyan, hosszú évtizedek óta nem látott fordulathoz is eljuthatunk, amikor ismét meghatározhatja valuták sorsát az arany szerepének alakulása.