Szép csendben behozhatatlan fölényt épített ki Kína egy kulcsfontosságú piacon
HírekGyakorlatilag megkerülhetetlen és domináns szereplővé vált Kína a ritkaföldfémek piacán, amit 70 százalékát lefed. Számos ország teljesen függ a kínai importtól olyan termékek gyártásában mint az okostelefonok, az elektromos autók, illetve a modern fegyverek irányító rendszere. Ezt a függést Kína nemcsak gazdasági de geopolitikai célokra is használja.
Nem is gondolná az ember, hogy a ritkaföldfémek milyen fontos szerepet játszanak a modern technológiában. Az iPhone például nyolc különböző ritkaföldfémeket tartalmaz. De az okostelefonok mellett az elektromos autók, illetve a modern fegyverek irányító rendszere is elképzelhetetlen ezen alapanyagok nélkül.
Bár a 17 elemből álló nyersanyagcsoport szerte a világban megtalálható, pillanatnyilag azonban a bányászat és a feldolgozás döntő része Kínában történik. A kínai export döntő része, mintegy 88 százaléka öt vezető technológiai hatalomhoz kerül (Japán 36 százalék, Egyesült Államok, 33,4 százalék, Hollandia 9,6 százalék, Dél-Korea 5,4 százalék, Olaszország 3,5 százalék). Amint az adatokból is látható, a két nagy importőr ország, az Egyesült Államok és Japán a kínai export több mint kétharmadára vevő.
A mennyiséget tekintve az okos telefonokban és az elektromos, illetve hibrid járművekben használt lantán jelentette a legnagyobb tételt a ritka földfém exportban, amit a cérium követett. A legdrágább viszont a terbium, amelyből az éves 115 tonnás exportért 58 millió dollárt kellett fizetni - írja a VisualCapitalist cikke.
Azért különösen fontosak a ritkaföldfémek, mert ahogy halad a világ a tisztább jövő, a klímasemlegesség felé, úgy lesz mind nagyobb szerepük a gazdaságban a modern technológiáknak köszönhetően. Becslések szerint 2030-ig felhasználásuk megduplázódik. Az a tény pedig, hogy Kína stratégiai fölényben van a termelés tekintetében, illetve mert az ellátási lánc is onnan indul, bizonytalanságokat jelent az importőr országok számára.
Az sem zárható ki, hogy Peking a ritkaföldfémeket fegyverként fogja használni a kereskedelmi háborúban. Jól mutatja ennek veszélyét, hogy amikor 2010-ben Kína 37 százalékkal fogta vissza a termelést, az árak az egekbe emelkedtek. Válaszul a két nagy importőr, az Egyesült Államok és Japán vitarendezési eljárást indított a Kereskedelmi Világszövetségnél.
Igaz viszont az is, hogy az áremelkedés eredményeként mintegy 200 projektet indítottak el, ami alternatívát jelenthet a kínai hegemóniával szemben.
Kína dominanciája az 1980-a évektől tudatosan alkalmazott exportkorlátozásoknak, illetve adókedvezményeknek köszönhetően alakult ki. A jelenlegi kitettséget ellensúlyozására az Egyesült Államok és Japán a fentieken túl a ritka földfém források diverzifikálását tűzte ki célul. Az Egyesült Államokban a ritka földfémekkel egészítették ki a stratégiai alapanyagok listáját, Donald Trump elnök pedig a hazai termelés erőteljes ösztönzéséről döntött. Japán pedig azt tűzte ki célul, hogy ritkaföldfém bezatalából 50 százalék alá nyomja Kína részesedését.
Az elmúlt tíz év talán legjelentősebb eredménye,hogy a drasztikusan emelkedő árak hatására elindított, majd üzembe állt beruházások termelni kezdtek, és ezzel a globális bányászaton belül Kína aránya a 2010-es 97,7 százalékos arányról egyharmadával, 62,9 százalékra csökkent. Ez még akkor is jelentős lépésnek tekinthető, ha a ritkaföldfém feldolgozás 80 százaléka Kínában történik. Ezt igyekszik ellensúlyozni az Egyesült Államok azzal, hogy stratégiai célként tűzte ki a feldolgozó üzemek létesítését.
