"Az emberiség történetének legnagyobb csalását követték el a cég vezetői"

Egy meglehetősen nehéz éven van túl a kriptopiac. A bitcoin mélyrepülése, az FTX csődje jelentősen rontotta el a kereskedők hangulatát. Mi van a történtek hátterében?

2022 valóban nem a kriptopénzek éve volt, de a két említett eseményt külön kell választani egymástól.

Az tény, hogy az FTX csődje alapjaiban rengette meg az egész piacot, elvégre a második legnagyobb kriptotőzsdéről van szó.

A részletek napvilágra kerülése után pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy az emberiség történetének legnagyobb csalását követték el a cég vezetői.

Ráadásul a szálak a legfelsőbb politikai körökig vezetnek.

Egészen döbbenetes, de az FTX alapítója, Sam Bankman-Fried az amerikai Demokrata Párt második legnagyobb támogatója volt.

Ráadásul további találgatásokra ad okot, hogy

a bíróság által megszabott csillagászati összegű, 250 millió dolláros óvadékot egy ismeretlen jótevő fizette ki. 

Az amerikai jogszabályok lehetővé teszik, hogy az illető megőrizze anonimitását. Iszonyú zavaros az egész ügy.

A botránytól függetlenül azonban nem kell attól tartani, hogy összedől a digitális valuták piaca.

Az igazán nagy probléma inkább az, hogy a kriptopiac iránti bizalmat – ami eddig sem volt túlságosan erős –, tovább erodálta az FTX ügy.

Sam Bankman-Friedet, a csődbe jutott FTX kriptovaluta-kereskedőcég csalással és sikkasztással vádolt alapítóját (k) meghallgatása után kikísérik egy New York-i szövetségi bíróságról 2022. december 22-én, miután az előző nap a bahamai hatóságok kiadták a milliárdost az Egyesült Államoknak. MTI/EPA/Justin Lane

Az alapítónak, Sam Bankman-Friednek hogy sikerül ilyen sokáig félrevezetni a befektetőket, a piaci szereplőket?

Talán valamiféle szociopata jellemvonás is segítségére volt abban, hogy nagyon ügyesen építette fel azt imázst, ami őt hitelessé tette sokak szemében.

Úgy állította be magát az elmúlt években, mint egy filantróp zsenit, aki egy több tízmilliárd dolláros birodalmat épített föl a semmiből, mégis babzsákokon alszik az irodájában, egy régi Toyotával jár, olyan emberként jelent meg, aki a szédületes vagyona ellenére egyszerű ember tudott maradni.

Azt vallotta, hogy élete egyetlen célja, hogy segítse és jobbá tegye az emberiség életét.

Aztán kiderült, hogy az egész átverés volt.

Borzasztó felelőtlen és aljas módszerekkel egyszerűen szétlopta a cégét.

A Bahamákon több százmillió dollár értékű luxusingatlanokat vásárolt magának és a barátainak.

A sikerében azonban a megtévesztésen túl jelentős szerepe volt annak is, hogy nagyon jókor, az iparág létrejöttének a kezdetén lépett piacra, a kriptovaluták éppen masszív felfutásban voltak. Illetve tényleg jó volt az általa kínált szolgáltatás, egy könnyen használható, jól működő eszközt vezetett be a piacra.

Mi a helyzet a bitcoinnal? Az elmúlt egy évben több, mint 60 százalékot veszített az értékéből.

A bitcoin árának beszakadásában több egymástól független tényező is szerepet játszott. A 2022-es évet uraló csődhullám ezek közül az egyik volt.

Tudni kell, hogy az, ami az FTX körül történt, az nem volt egyedülálló. A dél-korai platform, a Terra Luna – amit szintén szétloptak – csődje dominó-szerűen döntötte be azokat a kriptoplatformokat, amelyek befektettek a Terra Lunába. Novemberre jutottunk el az FTX-hez.

Ezek az események mind összefüggésben álltak egymással. Az FTX-nek is közel 100 különböző kriptoplatformban volt befektetése az Alameda Research nevű leányvállalatán leresztül. Tehát nem volt véletlen, hogy az FTX összedőlt, az pedig csak hab volt a tortán, hogy még szét is lopták.

Milyen más tényezők befolyásolják a bitcoin értékét?

A bitcoin árfolyamszintjét a különböző kriptoplatformok bedőlésénél is sokkal inkább meghatározza az, hogy most egy medvepiacon vagyunk.

A digitális valuták piacának az a sajátossága, hogy négyévente van egy masszív, pár hónapon át tartó felfutási időszak, aztán a nagy felívelést egy összeomlás követi, amelyből egy durván két évig tartó medvepiac következik.

A felfutásnak mindig az úgynevezett felezés a motorja.

A bitcoin bányászok munkájáért járó jutalom BTC-ben realizálódik, a digitális térben létező mennyiség pedig négyévente megfeleződik.

A fejlesztő ugyanis úgy álmodta meg a szisztéma működését, hogy a felezések ellátási sokkhoz vezetnek, tehát csökken a kínálat, ami felhajtja az árakat. A mostani medvepiac 2021. október - november óta tart. Erre a természetes folyamatra nehezedik plusz teherként a már említett tavalyi csődhullám.

Mi a helyzet a többi kriptopénzzel? Gyakorlatilag az egész piac egy helyben topog.

A bitcoin az egész kriptopiac gerince, egymaga a teljes piaci kapitalizáció 40-50 százalékát teszi ki.

Árfolyammozgását így minden kriptopénz követi. Ez pedig még egy jó darabig így marad.

Jó hír lehet így minden szereplő számára, hogy a következő felezés 2024 közepén esedékes, sokan ekkorra prognosztizálják a következő fellendülést, ami már az idei év végén megindulhat.

Az optimizmust a sztárelemzőként számontartott Michael von der Poppe is osztja, aki szerint az idei év második negyedévében megduplázódhat a bitcoin ára, illetve 2024-re akár a háromszázezer dolláros értéket is elkérheti.

Örvendek az összhangnak, a bitcoin árának a növekedése azonban önmagában nem oldja meg a piacot terhelő problémákat, illetve a jelenlegi érték megduplázódásával vagy háromszorozódásával sem érnénk el a 2021-es árfolyamszintet.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy elégedetlen lennék azzal, ha megduplázódna a bitcoin értéke, csak azt, hogy a piac korábbi éveit tekintve nem lenne katarzisszerű a felfutás.

A legfontosabb pedig az, hogy a háromszázezer dolláros árszintre való sóvárgó várás közben megoldást kell találni a piac működését veszélyeztető hibákra.

Az FTX összeomlása csak a jéghegy csúcsa volt. A különböző kriptoplatformok egymásba fektettek csillagászati összegeket, sokszor teljesen megalapozatlan üzleti modellel működtek, ésszerűtlen és fenntarthatatlan ígéreteket tettek egymásnak.

Mi lehet a megoldás?

Ésszerű szabályozásra van szükség! Minden abba az irányba mutat, hogyha

az USÁ-ban és az EU-ban nem jelenik meg egy kemény, de nem túl szigorú szabályozás, ami jogi kereteket biztosít az átlátható működéshez, akkor egy olyan lefelé tartó spirálba kerülhet a kriptopiac, amiből borzasztóan nehéz, vagy akár lehetetlen lesz kimászni.

Tehát nagyon jól hangzik, és nagyon könnyű kimondani, hogy a bitcoin elmegy háromszázezer dollárig. Én lennék a legboldogabb, ha ez megtörténne.

Mint elemző azonban azt kell mondjam, hogy a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehetne kifehéríteni ezt az amúgy szürke és sokszor koromfekete piacot.

Az idei évnek az lesz a legfontosabb kérdése, hogy az európai és amerikai szabályozások segítik a piacot, transzparens és bizalmat keltő működési feltételeket követel meg a szereplőktől, vagy inkább ellehetetleníti a működésüket.

Apropó szabályozás. Hány féle digitális pénz van forgalomban? Egyáltalán mi a feltétele annak, hogy valaki létrehozza a saját kriptopénzét?

Mostanra nagyjából 20 ezer különböző típusú kriptopénzt tart számon a piac.

Ezeknek azonban a 95 százaléka szemét.

Ahhoz pedig, hogy létrehozz egy saját kriptopénzt, ahhoz némi szakértelemre van szükséged vagy meg kell bíznod egy ezen a területen jártas fejlesztőt a munkával.

Jogi vagy technikai akadálya azonban nincs annak, hogy bárki létrehozzon egy saját digitális fizetőeszközt, ezt bármikor bárki megteheti. Az más kérdés, hogy egy új termék milyen esélyekkel indul egy olyan piacon, ahol több, mint 20 ezer szereplő van jelen.

Visszatérve a piac iránti bizalom kérdéséhez. A Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman és a Világbank elönke, Jim Yong Kim is piramisjátéknak nevezték a kriptotvaluta-kereskedelmet. Gondolom ezek az erőteljes vélemények sem segítik elő a bizalom megerősödését.

Ezekkel a kijelentésekkel az a legnagyobb probléma, hogy az ostobasággal nagyon nehéz vitába szállni.

Azt mondani, hogy a digitális valuta kereskedelme egy piramisjáték, az finoman szólva is eget rengető butaság.

Aki ilyen állításokat tesz, az egyszerűen nem tudja, hogy miről beszél, még akkor sem, ha a Világbank elnökéről vagy egy sztárközgazdászról van szó.

A piramisjátékot szervezni kell, egy vagy egy tucat ember áll a csúcson, ők maguk alá szerveznek tíz embert, akiknek szintén fejenként maguk alá kell szervezniük ötöt, azoknak pedig további személyeket kell meggyőzniük arról, hogy csatlakozzanak a hálózathoz. Ezt nevezik piramisjátéknak, ami nem mellesleg egy átverésre alapul. A bitcoin esetében nincs ilyen struktúra, senki sem szervez maga alá senkit azért, hogy bitcoint vásároljon.

Mindezek mellett azt gondolom, hogy a kriptopénzeket lehet kritizálni és kell is, – ahogy magam is mondtam –, amiért nagyon sok a megoldatlan probléma ezen a piacon. Lehet kritizálni a kriptopénzeket azért, mert sok energiát igényel, lehet azért is, mert nem valósítja meg a tényleges fizetőeszköz funkcióját, vagy azért, mert értékállósága nem garantált.

Tehát ésszerű, komoly, szakmai érvekkel lehet és kell is kritizálni a kriptopénzeket, és magét a bitcoint is, azonban azt mondani, hogy a kriptopiac egy piramisjáték, az egyszerűen ostobaság.

KriptoSuli néven képzéseket is szervez. Mit lehet itt tanulni?

Ez egy bevezető a kriptopénzek világába, kontextusba helyezzük, leírjuk a rövid történetét. Ezen keresztül lehet megérteni a digitális valuták világát, aztán fokozatosan áttekintjük az egész piac működését. Ennek van egy ingyenes része, pár naponta küldünk egy e-mail leckét. Az ingyenes részt jó szívvel javaslom mindenkinek, lehet belőle tanulni.

Mit ajánl azoknak, akik most kaptak kedvet a kriptovalutá befekteshez?

Én nem adhatok befektetési tanácsot, mert nem vagyok befektetési tanácsadó, de úgy látom, hogy a mostani egy nagyon jó időszak a vásárlásra, ugyanis nagyon alacsonyan vannak az árfolyamok.

Én azt javaslom mindenkinek, hogy a tőkéjének egy nagyon-nagyon kis részét, maximum 10 százalékát kockáztassa a kriptotőzsdén, de lehet, hogy az 5 százalék még jobb döntés.

A klasszikussá vált mondás szerint akkora összeget szabad kockáztatni, amelynek az elvesztése nem fáj. Ha valakinek 5 ezer forint az a mennyiség, aminek az elvesztése nem fáj, akkor annyit tegyen bele, ha valakinek 500 ezer forint, akkor annyit fektessen be. Mindig óvatosnak kell lenni, de ez most egy jó beszálló, hogyha az ember tényleg követi ezt az alapelvet, hogy csak annyit tesz bele, amennyit túlél, hogyha elveszíti.

Ön miben tartja a pénzét?

Én a pénzem közel 100 százalékát bitcoinban és néhány másik, kisebb digitális eszközökben tartom. Nekem a kriptopénzek világa a szenvedélyemmé vált. Ez olyan, mint amikor az orvos azt mondja, hogy napi egy pohár vörösbornál többet ne igyál. Én az az orvos vagyok, aki szintén ezt javaslom, de átvitt értelemben megiszom napi öt üveg vörösbort. Ez az én döntésem. Senkinek nem javaslom, hogy utánam jöjjön! Én ugyanis senkit nem fogok hibáztatni, ha pórul járok.