Egyre több fiatal választja a kriptovalutát befektetésként

A fiatalok számára sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, ez a tudatosság a pénzügyi szolgáltatások választásában viszont egyelőre kevésbé mutatkozik meg. A fiatalok harmada ezzel együtt szívesen váltana zöld megoldásra bármilyen pénzügyi termék esetében – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból.

A 18-30 év közöttiek zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérő kutatásból kiderült, hogy a fiatalok sokat tesznek a környezet megóvása érdekében, körükben már-már trendi a környezettudatosság. A bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, habár nyitottak a zöld alternatívákra is.

• A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata,
• 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll.
• A fintech szolgáltatók mellett elsősorban a kedvező ár (58%), másodsorban a kényelmi szempontok (51%) miatt döntenek a fiatalok;
• az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, kevesebb mint a használók harmadánál (30%) játszott szerepet a döntésben.

A bankkártya (74%), a lakossági folyószámla (58%), illetve a kriptovaluta (17%) van leginkább jelen a fiatalok életében mint pénzügyi termék vagy szolgáltatás. Az utóbbi népszerűsége olyan hagyományos megtakarítási módokéval versenyez, mint a megtakarítási számla vagy az állampapír. A kriptovalutával szembeni tartózkodást inkább az ismeretek hiánya táplálja (31%), a fenntarthatósági szempontok nem jelentősek az elutasítók körében (9%) – holott bizonyos kriptovaluták bányászata nagyon is környezetszennyező lehet.

A fiatalok bankválasztásnál erősen árérzékenyek – 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike, ahogy a jól működő digitális megoldások is (37%).

A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz.

- A pénzügyi tudatosság növelése lenne a kulcsa a zöld szempontok erősödéséhez is a bankolásban – hangzott el a felmérést ismertető Magyar Bankholding kerekasztal-beszélgetésén. Nem eléggé fókuszál a gyakorlati dolgokra a mai oktatás, a szemléletformálás nem csak az iskolai oktatás feladata – mondta Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettese.

- A Mastercard Digitális Fizetési Indexe rendszeresen méri a pénzügyi tudatosság javulását is. Ennek az eredménye, hogy a közepes sáv tudatossága feljebb került, de az alsó szint lenn maradt, ez egy olyan komplex téma, olyan hosszú átmenet, amelyet nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani – fogalmazott Eölyüs Endre, a Mastercard országmenedzsere.

A világ egyik legnagyobb intézményi befektetési kezelője, a Blackrock esetében is hangsúlyozott a zöld befektetések arányának emelése. Nyugat-Európában is egyre nagyobb a szabályozói nyomás, hogy a fenntarthatóság felé tereljék a befektetéseket - mondta Faluvégi Balázs ESG és fintech szakértő.

A felmérés szerint az egyik legfontosabb elvárás a bankokkal szemben

-javarészt papírmentes működés (58%),

-a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53%) és

-a karbonlábnyom csökkentése (48%) volt.

A bankokat jelenleg az olyan zöld megoldások teszik vonzóvá a fiatalok számára, amelyek valójában bármilyen más cégre is vonatkoztathatóak lennének – a digitalizáció az elsők között szerepel a korosztály számára (61%).

A szolgáltatóválasztás szempontjából nem tekinthető általános jelenségnek a környezettudatossági törekvések mérlegelése – a válaszadó fiatalok csak 46 százaléka áll szerződésben olyan szolgáltatóval, amelynél a környezettudatosság a vállalati stratégia részét képezi.

A bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű – csak a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. Miközben az állam és a nagyvállalatok elöl szerepelnek a listán, addig a bankok, pénzintézetek, biztosítók – hiába jellemzően nagyvállalatok – a lista legvégén állnak.

A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. Látható tehát, hogy a konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni.

A fiatalok tehát bizonytalanok abból a szempontból, hogy pénzügyi területen valójában mi lehet környezetbarát és mi nem, de ezzel együtt is magas azok aránya, akik azt mondják, bármelyik esetén fontolóra vennék, hogy zöldet válasszanak belőle.

A válaszadók 33 százaléka azt nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azon termékekből, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül.