Van mit tanulni a kínai válságkezelésből - vélik az IMF szakértői

Világszerte kemény döntéseket hoznak az emberek közötti távolságtartás és a mozgásszabadság korlátozása érdekében, mert a kínai példa alapján bebizonyosodott, hogy ez eredményes lehet a járvány feltartóztatása illetve lassítása terén - írja a Nemzetközi Valutaalap blogjában a szervezet közgazdászai, Helge Berger, Kenneth Kang és Changyong Rhee.

A leginkább érintett kínai tartományban, Hupejben is nagyon szigorúan korlátozták a mozgásszabadságot, a járvány csúcspontján számos városban kijárási tilalmat rendeltek el.

Bár az országból mindenhonnan jelentős egészségügyi és gazdasági segítséget kaptak, Hupej lakossága számára így is komoly szenvedést hoztak a szigorú intézkedések. Így sikerült azonban elérni, hogy a vírus csak korlátozottan tudott terjedni Kína más részein. 

Ezt igazolják a statisztikai adatok is: január vége és március eleje között végig magasabb volt a napi fertőzöttek száma Hupej tartományban, mint bárhol máshol Kínában. Csak március közepe táján fordult a trend, amikor már főleg a Kínába hazaérkezők között mutatták ki az új koronavírust.

A kínai hatóságok szerint Hupej tartományban már megszűnt a Covid-19-es kór terjedése, és az elmúlt napokban regisztrált új megbetegedésekkel szinte kivétel nélkül a Kínába érkezett külföldi utazók érintettek.

A kínai védekezés más országok számára is tanulságos lehet, többek között abban, hogy a járvány megfékezéséhez segítséget kell nyújtani a fertőzöttebb régióknak. 

A drákói intézkedések miatt azonban valóságos sokkhatás érte Kína gazdaságát.

A karanténok, az utazások visszaesése illetve a termelés leállása miatt a kereslet és a kínálat is drámai mértékben csökkent. Az előrejelzések szerint a kínai gazdaság komoly recesszióba került az év első negyedében: a január-februári adatok szerint az ipari termelés 13,5, a kiskereskedelmi eladások 20,5 százalékkal zuhantak, míg korábban mindkét mutató 5-10 százalék közötti növekedést mutatott.

A koronavírus a világ más részein is recessziót okozhat, és a negatív hatás egyaránt sújtja a vállalatokat, a háztartásokat, a pénzintézeteket és a piacokat.

A pekingi vezetés úgy igyekszik segíteni a háztartásokat és a kis cégeket, hogy bizonyos társadalombiztosítási költségek és közüzemi számlák fizetését felfüggesztik, és megkönnyítik a hitelfelvételt is a nyomás alá került vállalatok számára. A bankokat arra utasították, hogy működjenek együtt azokkal a vállalkozásokkal, amelyeket a leginkább sújtott a koronavírus okozta válság, és ezért kölcsönre szorulnak. A kínai központi bank csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját.

Támogatott hitelek segítségével sikerült felpörgetni az egészségügyi védőeszközök gyártását. Hosszabb távon azonban gondot okozhat, hogy számos adós törlesztését felfüggesztették, mert ez alááshatja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. A támogatott hitelek egy része is rossz helyre kerülhet, és az életképtelen vállalkozások hitelezése rossz hatással lehet később a termelékenységre – írják a szerzők. 

Hónapok után tehát lassan kezd visszatérni az élet a normális kerékvágásba Kínában, de most meg az a gond, hogy felerősödhet a fertőzések második hulláma, amely most már a Kínán kívüli világból érkezik.

Ráadásul most a fejlett világ másik fele – különösen Európa és az Egyesült Államok – is súlyos helyzetbe került. A globális tőzsdék mindenhol zuhannak, újabb térségek kerülnek karantén alá, és a Kínán kívül legsúlyosabban érintett Olaszország gazdasága lényegében leállt. Ez azt jelenti a lassan beinduló kínai gazdaság számára, hogy nem lesz kereslet az árui iránt. Ezért Pekingnek minden bizonnyal újabb mentőcsomagokat kell majd összeállítania a növekedés és a pénzügyi stabilitás támogatására. A szerzők úgy látják, miután a járvány világméretű, a lakosság és a vállalatok megmentésére tett erőfeszítések sokkal hatékonyabbak lennének, ha az egyes országok nemzetközi szinten is együttműködnének.