Verseny a mesterséges intelligenciáért – Amerika legyőzheti Európát

Az IMF kutatásai szerint Európában a mesterséges intelligenciából (MI) származó termelékenység-növekedés országonként jelentősen eltérne, ha nem kerülne sor gyors reformokra. Enélkül az MI-hez kapcsolódó versenyképességi növekedés Európa egészét tekintve is meglehetősen szerény lenne: öt év alatt mindössze körülbelül 1,1 százalék.

Ehhez képest az Egyesült Államokban az MI-hez köthető termelékenység-növekedés jóval gyorsabb lehet, évente 1 százalékos bővülést mutathat. Ez azt jelenti, hogy kontinensünk és a tengerentúl között akár ötszörös is lehet a különbség, ezért Európának növekedésfejlesztési reformokat javasol az IMF.

A mesterséges intelligencia használata korábban az automatizálási technológiákra volt elsősorban jellemző, mostanában viszont az MI inkább a nem manuális, gyakran tudásalapú szakmai, vezetői vagy adminisztratív munkákban – mint például a pénzügyek vagy a szoftverfejlesztés – van jelen.

Az Európai Unióban ezért a magasabb jövedelmű országok általában többet nyerhetnek a mesterséges intelligencia használatával, mert több „fehérgalléros” szolgáltatással rendelkeznek, így jobban ki vannak téve az MI hatásának. Ezeknél a szakmáknál ráadásul magasabb a bérszint, ami szintén ösztönzi a cégeket a munkaerő-megtakarító technológiák bevezetésére. Ezért például Norvégia a legoptimistább forgatókönyv szerint akár 5 százalékos termelékenység növekedést is elérhet öt év alatt az MI-nek köszönhetően.

Az IMF becslése szerint a régi uniós tagállamok versenyképessége nagyobbat léphet előre a mesterséges intelligencia révén, a volt szocialista blokk országaiban ez a fejlődés kisebb lehet. Az alacsonyabb jövedelmű gazdaságok MI használatából fakadó nyeresége ugyanis korlátozottabb lesz, ami azt jelenti, hogy az MI Európán belül csak átmenetileg növelheti a termelékenységi különbségeket.

Mi áll ennek a hátterében? Elsősorban az, hogy a termelékenység növekedése több folyamat lezajlásától függ:

• Egyrészt a termelékenység akkor növekedik, ha az MI-rendszerek költségei gyorsabban csökkennek.
• Az MI új iparágak és értékláncok létrehozásával még nagyobb átalakító hatást gyakorolhat.
• A kutatás és fejlesztés felgyorsításával tartósabban is növelhető a termelékenység. Például máris vannak bizonyítékok arra, hogy az MI felgyorsítja és javítja a gyógyszerfejlesztést.
• Az MI új kereskedelmi ismeretek létrehozására is felhasználható, ami hosszú távon a munka termelékenységének növekedését eredményezheti.

Az MI-hez köthető lehetőségek teljes kihasználása érdekében Európának a készségek és technológiák terjedését kell szorgalmaznia, valamint a vállalatok növekedését korlátozó akadályok eltávolítására kell összpontosítania – vélik a Valutaalap közgazdászai. Az IMF szakemberei az MI-vel összefüggő, termelékenységet növelő reformok közül az alábbiakat emelik ki:

Az Európai Unió egységes piacának elmélyítése kritikus fontosságú lesz.

• A mesterséges intelligenciához kapcsolódó, szellemi tulajdonhoz hasonló immateriális eszközök elismerésének és értékelésének javítása nagy mértékben járulna hozzá az innovációhoz szükséges magánfinanszírozás felpörgetéséhez.
• A rugalmas munkaerőpiac szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók átállhassanak az MI-nek köszönhetően bővülő vállalatokhoz. Például a diplomák elismerésének egyszerűsítése, a lakhatás megfizethetőségének javítása megkönnyítheti az elmozdulást az MI által kínált lehetőségek felé.
• A hatékonyabb energiapiac létrehozása egy másik kulcsfontosságú tényező. A megfizethető és megbízható villamos energia támogatja az MI-rendszereket működtető adatközpontokat.
• Az MI lehetőségeinek kiaknázása az európai szabályzók rugalmasságától is nagy mértékben függ.