Veszélyes sebességre kapcsolt a technológiai háború Kína és az USA között

Joe Biden megválasztása óta az USA és Kína közötti feszültség alig enyhült, és az amerikai kormány továbbra is szankciókat és intézkedéseket vezet be, amelyek célja Kína technológiai fejlődésének akadályozása.

A Kína és az USA között dúló kereskedelmi háború fő terepe már régóta elsősorban a kínai technológiai fölény megszerzésére irányuló China 2025 program hátráltatása amerikai részről.

A politikai színtéren eközben Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csinping kínai elnök is az együttműködésre helyezi a hangsúlyt: legutóbb az amerikai-kínai verseny "felelősségteljes kezeléséről" tárgyalt Joe Biden amerikai elnök, amikor október végén fogadta a Fehér Házban Vang Ji kínai külügyminisztert.

A szóvirágok ellenére zajló kereskedelmi háborúban a kölcsönös gazdasági függés veszélyeire figyelmeztetnek elemzők, hangsúlyozva, hogy ma már túl nehéz és költséges lenne az amerikai és a kínai gazdaság elválasztása, bizonyos szektorokban ugyanis túl nagy az amerikai és a kínai érdekek összefonódása, ráadásul az USA felé a kínai külkereskedelmi többlet csak emelkedett a háború kirobbanása óta.

Az USA importja Kínából (milliárd dollár)

Az Egyesült Államok exportja Kínába (milliárd dollár)

A függőségre jó példaként hozható, hogy az Apple részvényeinek árfolyama bezuhant, amikor a kínai kormány olyan álhírt szellőztetett meg szeptemberben, miszerint korlátozná az iPhone használatát Kínában. (Az iPhone-eladások 24 százaléka irányul a kínai piacra, miközben Kína az egyik gyártási központ is.)

A kereskedelmi háború fő terepe már régóta a kínai technológiai fölény megszerzésére irányuló China 2025 program hátráltatása amerikai részről: a Donald Trump által elkezdett kereskedelmi háború gyakorlatilag a technológiai szektorban folytatódik.

Legutóbb Washington szabályozta az amerikai alapok közvetlen kínai befektetéseit három olyan technológiában, amelyet Peking katonai célokra is felhasználhat: a félvezetők, a kvantumszámítástechnika és a mesterséges intelligencia (MI) területén - írja az Alternatives Econimiques francia gazdasági szaklap elemzése.

Az amerikai alapoknak értesíteniük kell az amerikai kormányzatot a Kínában végrehajtott befektetéseikről - ezekben a kiemelt szektorokban.

Az amerikaiak célja, hogy megakadályozzák az ilyen típusú befektetésekkel gyakran együtt járó technológiatranszfert.

A legfejlettebb félvezetők esetében az Egyesült Államok gyakorlatilag monopóliummal rendelkezik az értéklánc kulcsfontosságú szakaszaiban, mivel csak néhány vállalat rendelkezik a technológiai know-how-val az iparág által megkövetelt hihetetlenül összetett berendezések, például az extrém ultraibolya litográfia megépítéséhez.

A mesterséges intelligencia területén a technológiai határokat egy maroknyi amerikai laboratórium uralja, amelyek rendelkeznek azzal a tudással, hogy óriási mennyiségű adat és számítási teljesítmény felhasználásával modelleket fejlesszenek ki.

Amerika már tavaly is bevezetett korlátozásokat, hogy nehezítsék Kína hozzáférését a mesterséges intelligenciához, a szuperszámítógépekhez és a hiperszonikus rakétákhoz szükséges fejlett félvezetőkhöz.

Ezekkel az intézkedésekkel az amerikai kormány megváltoztatta a szankciók mértékét: míg Donald Trump elnöksége alatt azokat célzottan olyan vállalatokra alkalmazták, mint a Huawei, most a kínai gazdaság egészét érintik.

Kína erre válaszul az elmúlt hónapokban egymás után blokkolta a kínai és amerikai félvezetőgyártó vállalatok közötti fúziókat: kitiltotta az amerikai Micron Technology chipgyártót bizonyos infrastrukturális projektekből. Emellett korlátozta a csúcstechnológiájú chipekben használt kritikus fémek, a germánium és a gallium exportját.

Hatékonyak lehetnek az amerikai szankciók?

A tapasztalatok óvatosságra intenek, főleg, ha a Huawei ellen Donald Trump elnöksége alatt bevezetett szankciók látványos bukását, és a Huawei sikerét figyelembe vesszük.

Amerikai részről az elnökválasztás előtt erősödnek a hangok, különösen a republikánus táborban, amelyek egyre több szankciót követelnek Kína ellen, például az űrkutatásban, a biotechnológiában és az energiaiparban. 

A két ország közötti szankciók eszkalálódása nemcsak a kínai vállalatoknak okozna kárt. Kína az amerikai félvezetőgyártó vállalatok fő piaca, az Intel eladásainak 27%-át, a Lam Research eladásainak 31%-át és az Applied Materials eladásainak 33%-át adja.

A Lam Research azzal számolt, hogy az egy évvel ezelőtt bevezetett új exportellenőrzési rendszer 2023-ban 2,5 milliárd dollár bevételkiesést fog eredményezni.

A Boston Consulting Group 2020-ban készített tanulmánya szerint a szétválasztás az ágazatban működő amerikai vállalatok árbevételének 37%-át veszítené el, és 15 000-40 000 magasan képzett munkahelyet semmisítene meg. Ez az Egyesült Államoknak a félvezetők terén betöltött vezető szerepébe is kerülne.

Az 1980-as évek óta globális szinten kiépített értékláncok feloldása sokak szerint jelenleg még lehetetlennek bizonyulhat. Legalábbis a félvezetőgyártás egész szakaszainak hazatelepítése - a ritka fémektől kezdve a szükséges ritka fémekig és az összeszerelésig - elkerülhetetlenül inflációs nyomást okozna.

Emiatt a Biden-kormányzat kötéltáncot jár, amikor új szankciókat vezet be Kínával szemben. Október 17-én ismét megszigorították a kifinomult mesterséges intelligenciachipek Kínába irányuló exportjának ellenőrzését, azzal a céllal, hogy megfékezzék a kínai technológiai felzárkózást a hadiipar területén.

A szankciók bejelentésekor a mesterséges intelligencia chipekre specializálódott amerikai gyártó, az Nvidia árfolyama is megérezte a tőzsdén, akárcsak az AMD és az Intel.

A kereskedelmi háborúban ismét felmerül a kérdés, hogy meddig mehet el az amerikai kormány anélkül, hogy nemzeti zászlóshajóinak kárt okozna.

A Biden-kormányzat által keresett kényes egyensúly kétségtelenül teljesen felborulna, ha Donald Trump 2024-ben visszatérne az Ovális Irodába.

A volt elnök, aki a republikánus tábor közvélemény-kutatási favoritja, már ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén masszív importvámokat vet ki - írja a francia gazdasági szaklap elemzése.