Év eleje óta hatalmas fordulat állt be: Trump már több mint háromszoros fölénnyel vezeti DeSantis előtt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok listáját, szinte verhetetlennek tűnik.
Tavaly novemberben a floridai kormányzóválasztáson új republikánus szupersztár született: Ron DeSantis, aki földcsuszamlásszerű győzelemmel lett újra a Sunshine State vezetője.
Emellett a republikánusok kétharmados többséget szereztek a floridai parlament mindkét házában, amivel ténylegesen egypártrendszer jött létre az USA harmadik legnépesebb államában.
DeSantis politikai diadalát országos jelentőségre emelte az, hogy a novemberi félidős kongresszusi választások fő politikai vesztese Donald Trump exelnök lett, mivel az általa támogatott, ultra-MAGA (Make America Great Again - újra naggyá tenni Amerikát - a szerk.) kongresszusi jelöltek többsége csúnyán elvérzett. Szinte varázsütésre Trumpból a múlt embere lett, DeSantisból pedig a republikánusok üdvöskéje a 2024-es elnökválasztásra.
A politikai szerencse azonban forgandó. A különleges politikai agyagból gyúrt Trumpot soha nem lehet végképp leírni a tévedés komoly kockázata nélkül – 2016-ban eleinte viccnek tartották az elnökjelöltségét, arra pedig semmi esélyt nem adtak, hogy győzzön az előre megkoronázott Hillary Clinton ellen.
Politikai fordulat Trump javára
Ez év eleje óta hatalmas fordulat állt be: Trump már több mint háromszoros fölénnyel vezeti DeSantis előtt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok listáját, szinte verhetetlennek tűnik.
Mi történt? Trump manipulatív kampány tehetsége párját ritkító. Jellemző módon most sem vállalt semmilyen felelősséget a félidős választási fiaskóért, sőt a pártvezetést hibáztatta a politikailag roppantul fontos abortuszkérdés rossz kezelése miatt. (A republikánus többségű Legfelsőbb Biróság tavaly eltörölte az abortusz alkotmányos védelmét, ami erős negatív hatással volt nem csak a demokrata, hanem a független és mérsékelt republikánus szavazókra is.)
Trump az ellene különböző okokból indított bűnügyi vádemeléseket – eddig sikeresen – kampányfegyverré kovácsolta: „Politikai boszorkányüldözés folyik ellenem, hogy ne nyerhessem meg a 2024-es elnökválasztást”.
A republikánus jelöltek támogatottsága (forrás: FiveThirtyEight)
Hol rontotta el DeSantis, hogy Trump ennyire elhúzott tőle? Először is a kormányzó nem állt elő olyan érdekfeszítő, Floridán túlmutató nemzeti vízióval, amely lényegesen különbözne a szélsőséges trumpizmustól, vagyis az etnocentrista, protekcionista és woke-ellenes elvektől, valamint az erős vezető kultuszát megtestesítő illiberális mozgalomtól. A fősodrú média nála is a „nép ellensége”, a woke-ideológia pedig nem más, mint a marxista osztálykonfliktus átfogalmazott változata.
Azt pedig DeSantis sem gondolhatta komolyan, hogy a Make America Florida kampányjelszó az önreklámnál lényegesen többet jelent Amerika egésze számára, mivel Florida sikere főként a gyorsan növekvő lakosságon alapszik.
Kompetens trumpizmus?
DeSantis kampányát a „trumpizmus Trump nélkül”, „trumpizmus dráma nélkül” vagy „kompetens trumpizmus” kifejezésekkel lehet jellemezni. A kormányzó több vonatkozásban is Trump ellenpontja, akit számtalanszor bírálták káoszteremtő fegyelmezetlensége, sekélyes menedzseri képessége, felületes szakpolitikai tudása és súlyos jellembeli fogyatékosságai miatt.
Ezeken a területeken DeSantis utcahosszal az exelnök fölött áll. Nem véletlenül lett az utóbbi években Amerika egyik legnépszerűbb kormányzója. Például a nagy államok között Florida teljesített a legjobban a Covid-járvány kezelésében, miközben a kormányzó minimális szintre szorította a járványügyi korlátozásokat.
A „trumpizmus Trump nélkül” kampánystratégia végrehajtásában DeSantis súlyos taktikai hibát követ el azáltal, hogy meglehetősen kesztyűs kézzel bánik az exelnökkel, aki pedig módszeresen rombolja a kormányzó hitelét. Passzív hozzáállásával DeSantis gyöngének mutatkozik, azt a látszatot kelti, hogy fél Trumptól és nem akarja magára haragítani az exelnök hűséges MAGA-híveit.
Túl sok kultúrharc
Előválasztási koalíciós politikájában DeSantis szélsőjobbról próbálja Trumpot előzni, miközben Amerika legfélelmetesebb kultúrharcosának a szerepében tetszeleg. „A woke-mozgalom Floridában fog kimúlni” -- mondja. A kormányzó ideológiailag vezérelt, népszerűtlen háborút indított az általa „woke cégnek” megbélyegzett Walt Disney Company, az állam legnagyobb foglalkoztatója ellen.
Emellett DeSantis több olyan woke-ellenes törvényt fogadtatott el az állami parlamentben, amelyek közül egyeseket még Trump is „túlzottan szigorúnak” nevezett. Például a kiskorú gyermekek védelmére és a szülői felelősségre hivatkozva törvényben tiltotta meg a gender- és LMBTQ-tárgyú oktatást az állami iskolák nyolcadik osztályáig.
Gender- és afrikai-amerikai történelmi témákat tartalmazó tankönyveket tiltatott be. A terhesség hatodik hete után tilos az abortusz, ami az egyik legszigorúbb rendelkezés Amerikában.
Figyelmen kívül hagyva az országban járványszerűen terjedő tömeglövöldözéseket, egy új törvény lehetővé teszi a hatósági engedély nélküli, rejtett fegyverviselést Floridában. Trump irigylésre méltó karizmájának hiányát DeSantis mintha a szélsőjobbnak tett kultúrharcos engedményekkel próbálná helyettesíteni.
Trumpot azonban jobbról reménytelen előzni. A republikánus szavazók harmadát alkotó trumpista keménymag tűzbe megy a szektavezérként csodált hősért. A túlzottan éles jobbrafordulással DeSantis elidegeníti magától a mérsékelt-centrista oldalt.
Betöltetlenül hagyja azt a vákuumot, amely Trump sorozatos választási sikertelenségei, személyes és jogi válságai miatt keletkezett a nem trumpista, középső szavazói térben. Főként emiatt a kormányzónak ez idáig nem sikerült szűkítenie a Trumppal szembeni széles szakadékot az előválasztási felmérésekben, sőt az inkább elmélyült az utóbbi hónapokban. Ráadásul menet közben Trump – táborának kiszélesítése érdekében – óvatos lépésekkel próbál nyitni a mérsékeltebb republikánus és Biden-ellenes független szavazók felé.
Trumpizmus Trumppal lesz a nyerő?
Végül a „trumpizmus Trumppal” lesz a nyerő forgatókönyv a republikánus előválasztásokban? Bár DeSantis győzelmi kilátásai sokat romlottak, még korai lenne őt teljesen leírni. Miért?
Az első republikánus előválasztások csak januárban startolnak, az elnökjelölt-állító konvenciót pedig a jövő nyáron tartják. Az előküzdelmek szokásosan bővelkednek a már leírt jelölt-aspiránsok sikeres visszapattanásában. Például Joe Biden a 2020-as demokrata előválasztási kampány elején még sima vesztesnek látszott, a végén mégis ő nevetett.
De visszajöhet-e DeSantis mostani szorult helyzetéből?
Egy meglehetősen szűk sávon igen. De mi kell ehhez?
DeSantis potenciálisan közvetett hasznot húzhat a Trump elleni bűnügyi eljárásokból. Ezek közül különösen a 2020-as elnökválasztással kapcsolatos, a napokban közzétett összeesküvési vádpontok számítanak rendkívül súlyosaknak, akár bebörtönzéssel is járhatnak. Nem zárható ki, hogy a vádak alkotmányos súlya számottevő negatív elmozdulást idéz elő Trump megítélésében a republikánus szavazók döntő fontosságú mérsékelt-centrista szárnyán.
Ha még győzni akar, a kormányzónak haladéktalanul komoly pályakorrekciót kell végrehajtania. Fel kell adnia az eddigi szűk, ultra-MAGA fókuszú kampánystratégiát. Nem Trump törzsszavazóit kell megnyernie – ami eleve lehetetlen vállalkozás –, hanem a republikánus szavazók többségben lévő, nem szélsőséges táborát.
Trump ugyanis nem kaparinthatja meg az elnökjelöltséget csak a lojális törzsszavazóira támaszkodva. A felmérések szerint a republikánus előválasztók többsége nem támogatja „erősen“ az exelnököt vagy egyáltalán nem támogatja őt.
A kormányzónak meg kell győznie a trumpista keménymagon kívüli szavazókat, hogy „kompetens trumpizmus DeSantisszal” ígéretesebb republikánus jövő, mint a „trumpizmus Trumppal”. (DeSantis ugyanis nem titkolja, hogy híve a „trumpizmusnak” mint politikai ideológiának.)
Ehhez DeSantisnak fel kell hagynia a kultúrháborús kérdésekre való egyoldalú összpontosítással és inkább a nem szélsőséges szavazókat jobban érdeklő problémákkal (gazdaság, infláció, foglalkoztatás, egészségügy, bűnözés, infrastruktúra) kell foglalkoznia.
Végül a kormányzónak ki kell ásnia a csatabárdot a több oldalról sebezhető exelnökkel szemben. Azt kellene meggyőzően demonstrálnia, hogy Joe Biden, a várható demokrata elnökjelölttel szemben ő a legreményteljesebb republikánus kihívó. Nem pedig Donald Trump, a múlt embere és sorozatos lúzer, aki 2018 óta felelős volt valamennyi országos republikánus választási vereségért.
Jelenlegi hátrányos pozíciójában a kormányzó aligha spórolhatja meg, hogy élesen exponálja Trump súlyos jellemhibáit és vezetői inkompetenciáját. Az utóbbi hetekben mintha már DeSantis is rábébredt volna a váltás szükségességére, néhány beszédében „önzőnek, elvtelennek és kisszerűnek” minősítette Trumpot.
Trumpon és DeSantison túl
Végül milyen esélyei vannak a kormányzón kívüli hivatalos és nem hivatalos republikánus elnökjelölt-aspiránsoknak, akiknek a száma már tíz fölött van? Még az olyan ismert politikusokat is, mint Mike Pence volt alelnököt és Nikki Haley volt kormányzót mélyen DeSantis alatt mérik a közvélemény-felmérésekben. A floridai kormányzó korai és váratlan megbicsaklása által keletkezett vákuumba azonban egyre többen törnek be, akik közül különösen két fiatal, karizmatikus politikus okozhat majd fejfájást DeSantisnak: Tim Scott, afro-amerikai származású Dél-karolinai szenátor és Glenn Youngkin, Virginia szupersikeres kormányzója, aki ugyan még hivatalosan nem jelentkezett be, de jelentős várakozás előzi meg az esetleges indulását.
A bővülő jelöltlista kedvezőtlen fejlemény DeSantis számára. Az éllovas Trump számára azonban – ugyanúgy, mint 2016-ban – előnyös a szavazatok pártbeli riválisok közötti szétszóródása. Csak egy korán összeálló Trump-ellenes előválasztási koalíciónak lenne esélye az exelnök feltartóztatására, de ennek kicsi a valószínűsége.
DeSantis még nem politikai halott. Pillanatnyilag csekélynek tűnő elnökjelölti esélyei egyenes arányban nőhetnek Trump bűnügyi gondjainak súlyosbodásával. Rosszabb esetben alelnökjelölt-aspiráns lehet belőle volt politikai mentora oldalán.
A szerző a Világbank volt vezető közgazdásza.
