Viharok, aszály, árvizek, elveszett eurómilliárdok: letarolta Európa gazdaságát a szélsőséges időjárás
ElemzésekMíg Magyarországon rekordösszegű kárbejelentéseket kezelnek, Európa mediterrán térségében az idei nyár a gazdasági teljesítmény több mint egy százalékát tüntette el. Az elemzők szerint ezek csak a kezdeti költségek, egy, a European Economic Review-ban megjelent elemzés azt is megjegyzi, hogy ezek a költségek 2029-re várhatóan elérik a 126 milliárd eurót.
Ahogy azt korábban megírtuk, 2025. július 7-8-án az országot megrázó vihar az elmúlt 20 év legnagyobb kárterhelését okozta Magyarországon.
Július 8-án, azaz egyetlen nap alatt több mint 6 ezer bejelentés érkezett be az egyik legnagyobb magyar biztosítóhoz, amely közel tízszerese a normál napi terhelésnek, de a következő 1-2 napban is négy-,ötszörös terhelést kellett a biztosító kollégáknak kezelni.
Emellett többek között vezetékes víz, üveg, tűzkárok kapcsán is folyamatosan érkeztek bejelentések. A kárkifizetések összege a Generali Biztosító adatai szerint megközelíti az 5,7 milliárd forintot. 400 millió forintos kár volt a legmagasabb kárérték. Azóta kiderült, a szélsőséges időjárás nem csak nálunk okoz problémát, egy friss tanulmány szerint Európában 43 milliárd eurós rövid távú veszteséget okozott, a legnagyobb károk Cipruson, Görögországban, Máltán és Bulgáriában keletkeztek hőség, aszály és áradások miatt. A European Economic Review-ban megjelent elemzés azt is megjegyzi, hogy ezek a költségek 2029-re várhatóan elérik a 126 milliárd eurót.
A hőség, az aszály és az árvizek egyetlen brutális nyár alatt 0,26 százalékos közvetlen csapást mértek az EU 2024-es gazdasági teljesítményére az elemzés alapján.
Bár a tanulmányt még nem lektorálták, az eredmények egy idén publikált akadémiai kutatás adataira épülnek, amely az időjárás és a gazdasági mutatók közötti összefüggéseket vizsgálta.
A legnagyobb károkat Ciprus, Görögország, Málta és Bulgária szenvedte el – mindegyikükben a 2024-es bruttó hozzáadott érték (GVA) több mint 1 százalékának megfelelő veszteséget okoztak a szélsőséges időjárási események.
Őket további mediterrán országok, például Spanyolország, Olaszország és Portugália követték.
A Mannheimi Egyetem és az Európai Központi Bank közgazdászai szerint az eredmények a legkevésbé sem túloznak, már csak azért is tekinthetők visszafogott becslésnek, mert nem vették figyelembe a múlt hónapban Dél-Európát sújtó rekordméretű erdőtüzeket, illetve az egymásra rakódó szélsőséges időjárási események hatását sem - írja a The Guardian.
Mint írják, a legtöbb kutatás a klímaváltozás gazdasági költségeit közvetlen hatások, például a megsemmisült javak vagy a biztosított károk alapján méri, az új tanulmány szerzői a szélsőséges időjárás és a gazdasági teljesítmény közötti történeti összefüggéseket használták fel a „hullámhatások” számszerűsítésére.
Ilyen például az építőmunkások korlátozott munkaideje a hőhullámok alatt, vagy a közlekedési fennakadások az árvizek miatt megrongálódott vasútvonalakon.
Stéphane Hallegatte, a Világbank vezető klímaközgazdásza – aki nem vett részt a kutatásban – elmondta, hogy a tanulmány megerősíti: a szélsőséges időjárás gazdasági hatásai szélesebb körben és hosszabb távon érvényesülnek, mint ahogy azt általában gondoljuk.
Régóta érvelek amellett, hogy a katasztrófák közvetlen káraitól el kell mozdulnunk a szélesebb gazdasági hatásokat mérő mutatók felé, ezért nagyon örülök, hogy ez a kutatás pontosan ezt teszi
– mondta.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a tanulmány „tökéletlen helyettesítő mutatókat” használt a szélsőséges időjárás azonosítására, ami valószínűleg a teljes költségek alábecsléséhez vezet. Hozzátette, a GVA nem ragadja meg teljes mértékben a szélsőséges időjárás emberekre és vállalatokra gyakorolt hatását, illetve a sérülékenység csökkentésének előnyeit sem.
