Zelenszkij túl rózsás képet fest a háborúról az ukránok szerint 

Több mint 650 egymást követő napon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legalább egy videóbeszédet intézett a nemzethez - dicsérte csapatait, ünnepelte a frontvonalakon elért eredményeket és megerősítette az orosz agresszióval szembeni elszántságát - írja a Financial Times.

A kommunikációs stratégiát ismerő három személy szerint az üzenet mindig az, hogy "haladunk előre", azzal a céllal, hogy az optimizmust fenntartsák otthon és külföldön egyaránt.

Ezt a politikát az állam minden szintjén alkalmazzák, a minisztériumoktól a helyi közigazgatáson át a katonai parancsnokokig, és így a rossz híreket, például az ukrán áldozatok számát vagy a sikeres orosz csapásokat szigorúan cenzúrázzák.

Mivel azonban Ukrajna idén kevés katonai sikert könyvelhet el, és a nyugati támogatás megingott, a kommunikációs stratégia szakadékot okoz az elnöki adminisztráció és a katonai vezetés között - állítják a fegyveres erők tisztviselői, az elnök volt munkatársai és kommunikációs stratégák.

Több realizmust kell hozzátennünk ... és ugyanolyan bátornak kell lennünk, mint amilyenek február 24-én [2022] voltunk

- mondta a lapnak egy, az elnöki kommunikációs stratégiához kapcsolódó személy, utalva arra a napra, amikor Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában.

Politikai riválisai nyíltan bírálni kezdték Zelenszkijt: Vitalij Klicsko kijevi polgármester nemrégiben tekintélyelvűséggel vádolta az elnököt, sőt Vlagyimir Putyin orosz vezetőhöz hasonlította.

Eközben a katonai vezetők azzal érveltek, hogy a hivatalos üzenetek és a helyszíni helyzet közötti különbség már nem meggyőző, és ezért nem motiválja sem az ukránokat, sem az ország nyugati partnereit.

Zelenszkij és katonai vezetői közötti nézeteltérések a múlt hónapban robbantak ki, amikor Valerij Zaluzsnij, Ukrajna legfőbb tábornoka azt mondta, hogy a szárazföldi háború "patthelyzetben" van, ami Kijevben tabu szó.

Zelenszkij azonban úgy látja, hogy az optimista üzenet az egyetlen módja annak, hogy megnyugtassa a nyugati kétkedőket, és megerősítse az ukrán vállalkozások bizalmát, ami a háborús erőfeszítések adóbevételeinek létfontosságú forrása.

A nézeteltérések a múlt hónapban kerültek napvilágra, amikor Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok a The Economistnak azt mondta, hogy a szárazföldi háború "patthelyzetben" van - ez Kijevben tabu szó, annak ellenére, hogy a kelet-ukrajnai frontvonalak alig mozdultak el azóta, hogy az ország ellentámadása júniusban megkezdődött.

Zaluzsnij őszintesége sok ukrán embert meglepett, és néhány nyugati vezető még Kijevet is felhívta, hogy megkérdezze, mit jelent ez, és hogy a tárgyalások most prioritást élveznek-e - a tisztviselő szerint.

Olekszij Reznyikov volt ukrán védelmi miniszter tanácsadója és kommunikációs vezetője, Iryna Zolotar szerint az optimista stratégia kezdetben működött, és segített az ukránoknak hinni önmagukban és abban, hogy képesek ellenállni az inváziónak.

Most azonban egy zavaros narratívát hozott létre, ahol "a várakozások túlzóak és nem felelnek meg a dolgok valós helyzetének" - mondta a lapnak Zolotar.

A médiában megjelent cikkeket, amelyekben a dolgok "nem olyan jók", mint a hivatalos álláspont, hamisnak ítélték - mondta. Ehelyett a kormánynak "kiegyensúlyozott realizmust" kell tanúsítania.

Egy volt munkatárs szerint a jelenlegi stratégia egyik példája az volt, hogy Ukrajna gyakran alkalmazott "ellenpropagandát" a kelet-ukrajnai Bakhmut városért folytatott 10 hónapos csata során.

"Ahhoz, hogy a társadalom ne építsen légvárakat, és túlzottan optimista legyen... nem szabad félni az igazság kimondásától" - mondta. "Hogy a győzelem nehézségek árán fog bekövetkezni, hogy ez egy hosszú és fárasztó maraton".

Zolotar szerint a jelenlegi stratégia miatt a nyugati közönség azt kérdezte, miért járuljanak hozzá ehhez az egészhez az adófizetőik pénzével, ha Ukrajna mindig "győzni fog". Más kommunikációs tanácsadók szerint a stratégia elzárja az ukránokat és a nyugati közvéleményt a helyzet sürgősségétől, és aláássa a bizalmat.

A Telegram és más közösségi média hivatalos csatornáin olyan szlogenekkel bélyegezték meg a harcot, mint a "Bakhmut erődje" és a "megtörhetetlen" Bakhmut - amelyek a májusi orosz győzelem kihirdetése előtti napokban eltűntek.

Zelenszkij hivatalosan soha nem ismerte el, hogy Ukrajna visszavonult volna Bakhmutból, és júniusban a védelmi minisztérium a város széléről indított folyamatos ukrán támadásokat bizonyítékként mutatta be, hogy nem veszítette el a csatát.

A kommunikációs csomag elfedte "a hihetetlen mértékű kimerültséget, családok ezreinek szenvedését, a napi halálesetek óriási számát, a feszültséget és a kétségeket" - mondta a volt munkatárs.

A rossz hírek elkendőzésével külföldről "két propagandista propagandanarratívája küzdött egymással".

A háborúról szóló hírek a cenzúra ellenére a közösségi médián és a szájról szájra terjedő híreken keresztül jutottak el az ukrán közvéleményhez - mondta Oksana Romaniuk, az ukrán médiakutató Tömeginformációs Intézet igazgatója.

Mint mondta, Ukrajnában szinte mindenkinek vannak rokonai vagy barátai, akik harcolnak, vagy akik közvetlenül szenvednek a háború miatt. Ha nincs negatív információ, az megöli a kormány iránti bizalmat".

Romaniuk rámutatott az ukrán nemzeti "Telethon" - a kormány által jóváhagyott, a főbb csatornák által sugárzott hírműsorok - csökkenő nézettségére, valamint az amerikai székhelyű Nemzetközi Republikánus Intézet közelmúltbeli felmérésére, amely szerint Zelenszkij támogatottsága csökken.