Caracas összeomlása és a nemzetközi rend repedései – Mit üzen Venezuela a világnak?

Ütött a szabadság órája Venezuelában? Erre a kérdésre kereste a választ a napokban az MCC, a Mandiner és a Kereszténydemokrata Intézet közös rendezvényén Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, valamint Alejandro Peña Esclusa, egykori venezuelai elnökjelölt, az Alapjogokért Központ vezető kutatója és a Kereszténydemokrata Intézet vezető szakértője Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője moderálásával. A kerekasztal résztvevői ugyanakkor nemcsak a diktatúra természetrajzát tárták fel, hanem azokat a globális összefüggéseket is, amelyek miatt Venezuela sorsa Berlinben, Washingtonban és Budapesten egyaránt stratégiai kérdésnek számít.

Víziók, amelyek károsnak bizonyultak

A latin-amerikai térségben zajló geopolitikai mozgások ugyanis közvetlen hatással vannak a transzatlanti kapcsolatrendszerre. Így a venezuelai válság nem csupán egy távoli konfliktus, hanem a nyugati szövetségi rendszer közös kihívása is. A globális biztonság garantálása elképzelhetetlen amerikai szövetségeseink és az európai nemzetek szoros együttműködése nélkül. A caracasi államcsőd és a társadalmi erózió nem elszigetelt baleset, a világ minden pontján érezteti destabilizáló hatását.

Venezuela nem távoli történet. A Chávez–Maduro-rendszer nemcsak egy ország bukásáról szól, hanem egy politikai modellről. A kérdés ma már nem az, mi történt Venezuelában, hanem az, hogy a nemzetközi rend képes-e kezelni egy olyan rendszert, amelyik demokratikus választásokból nőtt ki, majd nyílt autoriter uralommá vált. Mi magunk is folyamatosan kérdéseket teszünk fel az új nemzetközi renddel kapcsolatban. Ezek a kérdések pedig óhatatlanul elvezetnek a Maduro-rezsimhez és a korábbi Chávez-rendszerhez

- vezette fel a beszélgetést Rodrigo Ballester.

Venezuela közelmúltbeli története 1998-ban kezdődött, Hugo Chávez demokratikus megválasztásával. Chávez a víziókkal rendelkező politikusok közé számított, csakhogy ezek a víziók rendkívül károsak voltak. Már megválasztása pillanatától kezdve egyfajta zsarnoki rendszert kezdett kiépíteni: egy szocialista köntösbe csomagolt diktatúrát. Ami Európában ötven–hatvan évvel ezelőtt történt, az itt egy új köntösben, új retorikával tért vissza. Chávez sikeres volt abban, hogy gyökeresen átalakítsa az országot, és 2013-ig egy autoriter rendszer élén álljon. Halála után a hatalom a „második emberre”, politikai örökösére szállt.

Kuba volt az agy — Venezuela pedig az izom

Ballester szerint mindez súlyos kérdéseket vet fel. Mi lesz Venezuela jövője? Ki veszi át a hatalmat? A 2024-ben megválasztott, demokratikusan legitim vezetők? Egy olyan választási folyamat eredményeként, amely az elmúlt években először volt képes a világ számára is egyértelműen megmutatni, hogy korábban rendszeresen elcsalták a voksolásokat? Vagy egy látszólag sima, valójában azonban erőszakos átmenet következik, amelyet a chavista rendszer maradványai irányítanak?

Miközben sokan mentegetik Maduro rendszerét és a valós helyzetet, és az ottani börtönöket belülről is jól ismerő Alejandro Peña Esclusa rámutatott: akik szerint mindaz, ami ott történik kitaláció, soha nem éltek Venezuelában.

Mi, akik ott éltünk, a saját szemünkkel láttuk, hogyan irányították a kubaiak az országot. Lakást akart valaki venni? A földhivatal élén kubai állt. Útlevelet igényelt? A személyi okmányirodát kubai vezette, ő döntött az engedélyről. Még a kisebb katonai egységek fölött is kubai „komisszárok” őrködtek - a szovjet modellhez hasonlóan. A kubaiak mindenütt jelen voltak. Hoteleket építettek. Gyakran orvosnak vagy sportoktatónak álcázták magukat, miközben valójában a kubai G2 hírszerzés tagjai voltak. Maga Miguel Díaz-Canel kubai elnök is nyilvánosan fejezte ki részvétét, amikor kubai ügynökök meghaltak. Hivatalos megemlékezést is tartottak a tiszteletükre. Nincs kétség: Kubából irányították Venezuelát

– mondta a szakértő.

Új történelmi korszakba lépünk

Az úgynevezett ENSZ-alapú világrend, amely a szabályokon és normákon nyugodott, felbomlóban van. A normák helyét egyre inkább az érdekek veszik át. Ez a folyamat nem most kezdődött. Talán a legnagyobb törést Oroszország Ukrajna elleni agressziója jelentette

- hívta fel a figyelmet Németh Zsolt hozzátéve, ez a háború lényegében megbénította az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Az intézmény az elmúlt években gyakorlatilag működésképtelenné vált.

Az új világrendet számos más elem is jellemzi: a hatalom szerepének felértékelődése, a „kemény erő” (hard power) növekvő jelentősége, a személyiségek és személyes kapcsolatok szerepének erősödése, valamint az a képesség, hogy egy ország közvetlenül tudjon kommunikálni a világ meghatározó szereplőivel.

És itt jutunk el Magyarországhoz: mi a magyar megközelítés?

Úgy gondolom, Magyarország időben felismerte ezeket a változásokat, és képes volt alkalmazkodni hozzájuk. Az elmúlt 15–16 év magyar külpolitikája fokozatosan ebbe az irányba mozdult el. Ma már a világ különböző pontjain láthatjuk ennek eredményeit

– állapította meg a Külügyminisztérium korábbi államtitkára.

Németh Zsolt szerint érdemes megemlíteni az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyet még decemberben tettek közzé. A politikus szerint ezt a dokumentumot akár Orbán Viktor magyar miniszterelnök is írhatta volna.

A benne szereplő alapelvek és megállapítások kísértetiesen egybeesnek a magyar stratégiai gondolkodással

- tette hozzá az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.

Az MCC főigazgatója mindehhez hozzátette:

Ebben a helyzetben Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy a kialakuló új világrend napos oldalán álljon. Ki kell használnunk az új helyzet gazdasági, kulturális és politikai pozitívumait

- hívta fel a figyelmet Szalai Zoltán.