Diplomáciai vihar egy lézersugár miatt - Mi zajlik a Vörös-tengeren Kína és az EU között? 

A német kormány értesülései szerint július elején egy kínai hadihajó lézerrel célba vett egy, az EU Aspides műveletében részt vevő német felderítő repülőgépet – egy „több szenzoros” (Multi-Sensor Platform, MSP) “repülő szemet” -, amely a Vörös-tengeri kereskedelmi útvonalak biztonságát szolgáló misszióban üzemel.

A német védelmi minisztérium és a külügy közös közleménye szerint a gép egy rutin járőrfeladat végzése közben került a látókörbe: a tájékoztatás szerint előzetes kapcsolatfelvétel nélkül irányítottak rá lézert egy kínai hadihajóról, amelyet korábban már többször is észleltek az adott térségben - írja a Reuters. 

A német külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte, hogy embereket veszélyeztettek és a missziót megzavarták, ezért Berlin berendelte a kínai nagykövetet akitől magyarázatot kért. A támadás után a gép elővigyázatosságból visszafordult és biztonságosan landolt Dzsibutiban, személyzete sértetlenül megúszta az incidenst.

Az Aspides missziót 2024 februárjában indították el az ENSZ felhatalmazásával: célja a jemeni huti lázadók Vörös-tengeren végzett támadásai  elleni védelem. (Ezek célpontjában például izraeli és más kereskedelmi hajók állnak.) Az európai műveletben több EU-tagország – köztük Németország – vesz részt. A magyar médiában a részletekről nem beszélnek.A  The Maritime Executive hajózással foglalkozó szakmai hírportál információiból ugyanakkor kiderül, hogy

a céltáblának használt Beechcraft King Air 350 típusú felderítőgépet egy civil üzemeltető biztosította a hadseregnek, több tízmillió eurós érzékelőcsomagja radarokat, optikai kamerákat, elektronikus jeladók felderítésére szolgáló berendezéseket és kommunikációs lehallgató eszközöket tartalmaz, így széles körű hírszerzést képes végezni a térségben.

Mi is történt pontosan? Németország egy kínai Baotou-osztályú rombolót vádol a lézeres támadással, ami váratlanul történt és indoklás nélkül zajlott le - a kínai hajó személyzete a beszámolók szerint előzetes rádiókapcsolatot sem vett fel a géppel.

Egy ilyen jellegű lézeres támadás elsősorban a pilótákra jelent veszélyt. A korábbi incidensek tapasztalatai alapján a lézerrel elvakított pilóták fájdalmakra, látászavarra panaszkodtak, ami a levegőben súlyos balesetekhez is vezethet. A lézersugár a repülőgépek optikai berendezéseit is képes megzavarni.

A német védelmi szóvivő nem túl bőbeszédű nyilatkozatából az derül ki, hogy a lézersugár ezúttal a pilótákat találta el, de nem rongálta meg a gép szenzorait, így az nem csak hogy vissza tudott térni a bázisára, másnap újra üzembe helyezték. A már idézett The Maritime Executive ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy

a kínai akció hatására gyengült az Aspides művelet felügyeleti tevékenysége, méghozzá éppen az MV Magic Seas hajó elleni július 6-i húti támadást megelőző kritikus időszakban. Mindennek következményeként nem volt olyan hadihajó a közelben, amely a támadás ellen fedezetet nyújtott volna. A szakportál szerint ugyanez járulhatott hozzá az MV Eternity C elleni július 7-i sikeres támadáshoz is, amely során a hajó elsüllyedt, a legénység három tagja pedig életét vesztette.

A kínai haditengerészet és hadsereg számos területen kísérletezett lézerekkel az elmúlt években. 2024-ben hozták nyilvánosságra, hogy az egyik Type 071-es (Jangfan-osztályú) hadihajójukat is felszerelték egy tesztfázisban lévő lézerfegyverrel.

Az új rendszer a hadihajóról készült fotók alapján egy kupolában kapott helyet a fedélzeten. És bár azt még az elemzők sem tudják pontosan megmondani, mekkora lehet a fegyver teljesítménye, de azt valószínűsítik, hogy hasonló lehet az amerikai haditengerészet által használt LWSD Mk2 lézerhez, amelyet Elon Musk cégcsoportja fejlesztett, és a drónelhárítás terén már sikeresen demonstrálta hadrafoghatóságát.