Erdogan terve dugába dőlt - óriási fordulat a török politikában
GlobálTörökország legfőbb ellenzéki pártja, a Köztársasági Néppárt (CHP) nagy választási győzelmet aratott a március végén tartott helyhatósági választásokon. Az eredmények jelentős csapást mértek Recep Tayyip Erdoğanra, aki abban reménykedett, hogy kevesebb mint egy évvel harmadik elnöki ciklusának kivívását követően, visszaszerzi a török nagyvárosok feletti irányítást - írja elemzésében Tárik Meszár az Eurázsia Központ elemzője.
Körülbelül 61 millió török vehetett részt a március 31-i választáson, és több mint egymillió fiatal szavazó adta le először a voksát. A részvételi arány elérte a 77%-ot az ország 81 tartományában.
Az ellenzéki CHP az előzetes eredmények alapján a 81 nagyvárosban 36 polgármesteri tisztséget tudott megszerezni. Ezzel szemben Recep Tayyip Erdoğan elnök pártja, az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) 24 polgármesteri tisztséget nyert el, amivel története során először a második helyre került.
Míg Törökország nyugati, déli és északi részének nagy része az ellenzéki CHP irányítása alá került, addig a kurdbarát DEM párt megszerezte az irányítást a délkeleti területek többségében. Erdoğan pártja továbbra is uralja Közép-Törökországot, és nagyobb sikereket ért el a 2023. februári földrengések által elpusztított délkeleti területeken, köztük Kahramanmaraş és Gaziantep városaiban, bár elvesztette az irányítást Adıyaman felett.Érdekes fejlemény, hogy a török hatóságok kedden (április 2-án) megakadályozták, hogy a DEM párt újonnan megválasztott polgármestere elfoglalja posztját, de új szavazást hirdettek egy másik olyan kerületben is, ahol Recep Tayyip Erdoğan elnök pártja veszített.
Mindezek miatt több száz ember gyűlt össze kedden késő este, hogy tiltakozzanak a döntések ellen több délkeleti városban és Isztambulban. A török Legfelsőbb Választási Bizottság (YSK) megakadályozta több kurd polgármester munkába állását olyan indokokra hivatkozva, mint a jogosulatlan indulás vagy a szabálytalan szavazólapok használata.
Történelmi vereség
Érdekesség, hogy maga Erdoğan vezette a kampányt abban az Isztambulban, ahol korábban a polgármesteri tisztséget is betöltötte. Azonban mindez kevésnek bizonyult, ugyanis
a CHP soraiban induló Ekrem İmamoğlu 2019 után újfent diadalmaskodni tudott.
Erdoğan új korszakot ígért Törökország csaknem 16 milliós nagyvárosa jövőjét illetően, de Isztambul hivatalban lévő polgármestere megszerezte a szavazatok több mint 50%-át, több mint 11%-kal és csaknem egymillió szavazattal legyőzve az AKP jelöltjét.
Erdoğan 21 évvel ezelőtti hatalomra jutása óta ez volt az első alkalom, hogy pártja országszerte vereséget szenvedett az urnáknál. A fővárosban, Ankarában az ellenzéki polgármester, Mansur Yavaş már akkor győzelmet hirdetett, amikor még csak a szavazatok kevesebb mint fele érkezett be.
A CHP ismét győzött Izmirben, Adanában és Antalya városában, továbbá Törökország negyedik legnagyobb városában, Bursa-ban is. Emellett szintén diadalmaskodott az északnyugati Balıkesir-ben, valamint a tavalyi évben a földrengésekben súlyosan érintett Adıyaman-ban.
Erdoğan is megszólalt
Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök üdvözölte a törökországi önkormányzati választások utáni demokratikus folyamatokat, mondván, hogy a helyi választásokat az ország demokratikus rendszere nyerte meg.
Polgáraink józan eszének köszönhetően a török demokrácia ismét bebizonyította érettségét
– mondta Erdoğan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja ankarai székháza előtt a polgárokhoz fordulva. Hozzátette, hogy „a török nemzet a március 31-i önkormányzati választáson ismét átadta üzeneteit a politikusoknak”.
Azt is kifejtette, hogy nem ismer el olyan hatalmat, amely meghaladja a nép akaratát, és meghajol a nemzet akarata előtt.
Az önkormányzati választáson nem azt az eredményt értük el, amit szerettünk volna”, majd kitért arra, hogy „megvitatják ennek a lokális regressziónak az okait, feltárják a problémákat, és megteszik a szükséges intézkedéseket.
A választási kampány során Erdoğan azt mondta, hogy már utolsó ciklusát tölti, mert elnöki mandátuma 2028-ban véget ér. A kritikusok azonban úgy vélték, hogy a győzelem arra ösztönözte volna, hogy felülvizsgálja az alkotmányt, hogy újra elindulhasson a választásokon. Egy ilyen drámai vereség után azonban ez már felettébb valószínűtlennek tűnik.
Erősödő ellenzék
Szakértők szerint az ellenzéki CHP a legnagyobb csapást mérte Erdoğan pályafutására, és 1977 óta a legjobb eredményt érte el. Ez a CHP elnöke, Özgür Özel számára is nagy siker, aki dicsérte a választókat, amiért egy történelmi szavazáson úgy döntöttek, megváltoztatják Törökország arculatát. Elmondta, hogy „új politikai légkört akarnak teremteni” az országban.
Az ellenzéki szavazók a választásokat követően utcára vonultak Isztambulban, és az Ekrem İmamoğlu képét ábrázoló török zászlókat és transzparenseket emeltek magasba Törökország alapító atyja, Kemal Atatürk képe mellett, akinek plakátját több épület falára is feltűzték.
İmamoğlut és Mansur Yavaş-t is potenciális jelöltnek tartják a 2028-as elnöki posztért folyó versenyben.
„Minden rendben lesz” – skandálták İmamoğlu támogatói, miközben zenéltek és táncoltak Saraçhane-ban, Isztambul egyik legrégebbi kerületében.
Ez utóbbi város hivatalban lévő polgármestere akkor használta először ezt a szlogent, amikor öt évvel ezelőtt hódította el a várost Erdoğan pártjától. Ezenkívül új szlogenek is megjelentek, mint például a: „Teljes sebességgel előre”.
Általánosan elfogadott tény, hogy aki vezeti a 85 milliós török populáció közel 20%-ával bíró Isztambult, az irányítja az ország gazdaságának jelentős részét, beleértve a kereskedelmet, a turizmust és a pénzügyeket.
Öt évvel ezelőtt İmamoğlu más ellenzéki pártok támogatásával megdöntötte az AKP több éves uralmát Isztambulban. Ez az ellenzéki tömörülés azonban a tavalyi elnökválasztási vereség nyomán felbomlott. Az AKP nagy reményeket táplált a hatalom visszavétele iránt, de jelöltjük, Murat Kurum, nem tudott elég szavazatot összegyűjteni.
Az AKP hanyatlásának okai: súlyos gazdasági problémák
Az infláció továbbra is magas Törökországban, és a líra értéke folyamatosan zuhan. A hivatalos adatok szerint az árak 67%-kal emelkedtek februárban az előző év azonos időszakához képest, bár a nem hivatalos becslések szerint a valós érték ennél jóval magasabb lehet.
Az infláció annak ellenére is megmaradt, hogy a török jegybank 45%-ra emelte a kamatot januárban.
Ezzel kapcsolatban Erdoğan április 1-jén az AKP támogatóinak nyilatkozva kijelentette, hogy a következő négy évben a gazdaság élénkítésére kíván fókuszálni.
Inkább országunk sürgető problémáira fogunk összpontosítani, különös tekintettel a földrengésövezet újjáéledésére és gazdasági problémáink felszámolására. Gazdasági programunk pozitív eredményeit, különösen az infláció [csökkenését] az év második felében kezdjük látni
– mondta Erdogan, utalva arra a szeptemberben javasolt középtávú gazdasági tervre, amely az infláció visszaszorítását célozza.
Tragédia árnyékolta be az ellenzék ünneplését
A választásokat követően egy szinte példátlan tragédia rázta meg a török ellenzéket, ugyanis Mehmet Palaz, a CHP egyik legfontosabb embere életét vesztette április 1-jén.
A politikus a választási győzelem ünneplése közben egy erkély beomlása következtében halt meg. Ennek előzménye, hogy egy nappal korábban jelentették be, hogy Kadir Tatık, a Köztársasági Néppárt jelöltje nyerte meg a választásokat Tavak körzetében, majd támogatói a párt épülete előtti utcán ünnepelték a győzelmet.
A Milliyet török lap szerint, amikor néhányan felmásztak az épület második emeletére, az egyik erkély összeomlott. Ennek következtében nyolc ember megsérült, közülük három állapota súlyos.
Mehmet Palaz viszont olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nem sokkal a pamukkalei városi kórházba történő szállítását követően életét vesztette.
A szerző az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet szakértője.