Intő példa lehet ez az ország: a reformok úgy tűnik, teljesen zátonyra futottak

Malajzia 2004-2015 között reformprogramot folytatott az állami tulajdonú szektor konszolidálására, valamint a kormányhoz kapcsolódó nagyvállalatok hatékonyságának és kereskedelmi életképességének javítására, azaz a gazdaságszerkezet átalakítására a kormányzat történelmileg igen meghatározó üzleti szerepének csökkentése révén. A program néhány jelentős elidegenítése közé tartozik, hogy az IHH Healthcare állami tulajdonú vállalatot, Ázsia mára legnagyobb magánegészségügyi csoportját 2012-ben bevezették a tőzsdére, amellyel a cég több mint 2 milliárd dollár tőkét vont be; az IHH többségi részvényesévé pedig a japán Mitsui konglomerátum vált. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) egy 2013-as munkadokumentuma megerősítette a program célkitűzéseit: a Bank következtetése szerint az egyik fő akadálya a Malajziába irányuló külföldi befektetések növekedésének a kormányhoz kötődő vállalatok túlzó jelenléte a gazdaságban, mivel azok

kiszoríthatják a magánszektor beruházásait, és a magánberuházási célok megvalósításának útjában állnak.

Azonban bármilyen (szak)politikai lendület is volt egy évtizeddel ezelőtt, hogy az állam kivonuljon a gazdaságból, úgy tűnik a folyamat megrekedt. Bár egyes ágazatokban történt elidegenítés, az olyan kulcsfontosságú cégek, mint a Petronas olaj- és gázipari óriásvállalat privatizációja soha nem került komolyan szóba; és a malajziai állam továbbra is jelentős tulajdonos maradt számos stratégiai ágazatban, többek között a gyógyszeripar, az ingatlanpiac, a közlekedés, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén.

Malajzia Délkelet-Ázsiában található. Fő területe a Maláj-félszigeten és Borneó szigetén található, emellett több kisebb sziget tartozik az országhoz. Szárazföldi határai Thaifölddel, Indonéziával, a Brunei Szultanátussal és Szingapúr városállammal vannak. Fővárosa Kuala Lumpur. - Térkép forrása: Shutterstock

Most pedig a kormány az állami tulajdonú befektetési alapokat és azok hatalmas pénzügyi forrásait fel kívánja használni a gazdasági növekedés ösztönzésére. Tavaly a pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a hat legnagyobb állami befektetési társaság ígéretet tett öt év alatt mintegy 26 milliárd dollár értékű beruházás végrehajtására a hazai gazdaságban, különös tekintettel a feldolgozóiparra. A kérdéses alapok 2023-ban összesen mintegy 427 milliárd dollárnyi vagyont tartottak vagy kezeltek. Összehasonlításképpen: Malajzia GDP-je 2023-ban 400 milliárd dollár volt.

Malajzia azt tervezi, hogy a félvezető- és a tiszta energia ellátási láncok kulcsfontosságú láncszemévé válik, és igyekszik megvetni a lábát olyan speciális piaci résekben, mint a számítógépes chipek tervezése és összeszerelése. A kormányzati befektetési alapokat ennélfogva most arra irányítják, hogy fokozott pénzügyi kötelezettségvállalásokkal támogassák ezen erőfeszítéseket, ami egy határozottabb iparpolitika irányába való elmozdulásnak tűnik.

Az, hogy a malajziai állami tisztségviselők manapság előszeretettel nyilatkoznak nyíltan az állami tulajdonban lévő és kezelt pénzügyi források mozgósítására irányuló tervekről a stratégiai ágazatok fejlesztése érdekében jelzi azt a szélesebb körű politikai és gazdasági változást, amelynek lényege a gazdasági nacionalizmus és a protekcionizmus erősödése egész Délkelet-Ázsiában. Ez a változás pedig valószínűleg a közeljövőben is hasonló államközpontú retorikát és politikát fog ösztönzni Malajziában és a szomszédországokban is.

A cikk szerzője a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.