Izraelnek nem volt más választása, mint megindítani a szárazföldi műveletet

Október 7-e után egy teljesen új helyzettel nézünk szembe az izraeli-palesztin viszonyban

– jelentette ki a kerekasztal-beszélgetéshez online formában csatlakozott Szabó István nyugalmazott tel-avivi nagykövet. Kiemelte: meg kell különböztetni a Ramallahban székelő palesztin vezetést, a Fatahot (a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom nevű párt – a Szerk.) és a Gázai övezetben élő, Hamász uralta palesztinokat. Emlékeztetett: Gázában a Hamász támogatottsága 30-40 százalék körül van, mert diktatórikus rezsimet vezetett be és csak bizonyos alapszolgáltatásokat biztosított - írja Szabó Réka Zsuzsanna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újságírója a Ludovika.hu Magazin rovatában megjelent tudósításában. 

A kétállamiság kérdése hosszú időre lekerül a napirendről, mert október 7-e után Izrael hallani sem akar erről a témáról

– mutatott rá Szabó István. Beszélt arról is, hogy Magyarország jelenleg Izraelnek azt az álláspontját támogatja, hogy most nem lehet fegyverszünetet kötni, mert az a Hamász győzelmének elismerését jelentené. Hangsúlyozta: Izraelnek nem volt más választása, mint megindítani a szárazföldi műveletet, de még nem lehet tudni, milyen formában fejezik majd be a háborút. Elmondta: a magyar külügyminisztérium mindent megtett a magyar turisták és a területet elhagyni kívánó, magyar-izraeli kettős állampolgárok kimenekítése érdekében.

Többször fordultak a Magyar Honvédség gépei, így több, mint 600 honfitársunkat sikerült Izraelből elhozni a konfliktus kirobbanása utáni napokban

– részletezte, hozzátéve: a Gázában lévő magyar túszok kiadatását is kezdeményezték. Úgy fogalmazott: a magyar vezetésnek nem kell közvetlenül tárgyalnia a Hamásszal, azt az izraeli félre kell bízni.

Katarból irányítanak

Az október 7-i események váratlanul érték az izraeli vezetést és a lakosságot is, jelenleg pedig nem lehet látni a következményeit – fogalmazott Kis-Benedek József katonai és biztonsági szakértő. Az egykori izraeli katonai attasé szerint az izraeli vezetés és a rendőrség nagyon sok politikai, katonai és biztonsági szintű hibát követett el. Példaként említette a Gázai övezet mellett megtartott koncert megszervezését, mivel a résztvevők közül 160 személy vesztette életét a terrortámadásban.

A Hamász erre egyedül nem lett volna képes: olyan segítséget kapott, amelyben a kiképzésen kívül benne voltak az eszközök és az információk átadása is – fogalmazott.

Jelenleg Izrael létéről van szó

– jelentette ki Kis-Benedek József.

Számtalan ellentét van a vezetés tagjai között, tüntetések zajlanak, Ciszjordániában pedig 250 személyt ölt meg az izraeli hadsereg, mert azt feltételezték, hogy terrorcselekményt akarnak végrehajtani – részletezte. Emlékeztetett: az izraeli miniszterelnök célja a Hamász megsemmisítése, de az eddigi példák alapján egy terrorszervezetet maximum csak gyengíteni lehet: ha valahonnan eltűnnek a tagjai, megjelennek máshol. Kiemelte: a Hamász vezetői sem a Gázai övezetből, hanem Katarból irányítanak. Kitért arra is, hogy a szárazföldi hadművelet valójában még nem kezdődött el, csak a felderítés zajlik amerikai segítséggel, kisebb dandárokkal.

Valószínűleg sok izraeli katona veszti majd életét, mert ugyan felkészítették őket a városi harcokra, de azt nem tudják, mikor robban fel valami – vetítette előre a szakértő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hamász katonáit nagyon nehezen lehet megkülönböztetni a civilektől.

Hibás kommunikáció, példás együttműködés

Kommunikációs hiba történt Izraelben azután, hogy az első kórház – ahova védelemért menekültek az emberek – felrobbant október 7-én, az ottani halálos áldozatok száma pedig több mint 1400 körül van – erősítette meg N. Rózsa Erzsébet. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének egyetemi tanára a Gázai övezet kapcsán elmondta: a kétharmad budapestnyi terület kórházaiban dolgozó segélyszervezetek munkatársai közül is sokan meghaltak. Több, mint 8000 gázai lakos is életét vesztette, a halottakat tömegsírokba temetik. Naponta 100 csecsemő születik, viszont az inkubátorok sem működnek, mert Izrael – bejelentett módon ugyan – elzárta az áramot, valamint a vizet, a gázt és az internetet is.

Példamutató az, ahogy az izraeli társadalom összezár

– jelentette ki a szakértő, aki szerint viszont ekkora belpolitikai válság nem volt még az ország történetében, utalva ezzel az utóbbi idők tüntetéseire. Megerősítette azt is, hogy a vezetők ellentmondásos nyilatkozatai miatt nem lehet tudni, megszállt övezet marad-e a Gázai övezet, vagy sem.

Exportált konfliktus

Csepregi Zsolt, az NKE Doktori Iskolájának hallgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hamász létében nem fenyegeti Izraelt – ám Irán és egy ciszjordániai front, valamint egy ezzel egyidejű arab felkelés azonban már igen. A Hamász vezetőinek likvidálása a hosszú távú elrettentést biztosítja. Beszélt arról, hogy az elmúlt hetekben sok ultraortodox zsidó csatlakozott az izraeli hadsereghez, illetve szót ejtett arról is, hogy mennyire felértékelődött a női katonák szerepe főként a határvédelemben és a páncélos osztagoknál. Izrael megerősítette az arab nyelvű kommunikációját a saját arab lakossága felé is, emellett a szakértő kitért arra az izraeli tervre is, amelynek értelmében a Fatahot juttatnák hatalomra a Hamásszal szemben a Gázai övezetben.  

A túszok mellett, akiket elvitt Gázába, a Hamász a gázai lakosságot is túszul ejtette

– fogalmazott Kaló József. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékének egyetemi docense, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke úgy vélte: noha vannak szociális és jóléti intézkedéseik, a szélsőségeseket csak a saját ideológiáik érdeklik, a lakosság nem. Véleménye szerinte a Hamász azért kalkulálhatott az izraeli válaszlépéssel – így a palesztin áldozatok számának emelkedésével –, mert a célja az eszkaláció. Párhuzamot vont ugyanakkor a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás és a mostani események között, mert szerinte ez a konfliktus már korábban exportálódott a Közel-Keletről a keresztény, zsidó hagyományokon alapuló kultúrkörbe.

A szakértők egyetértettek abban, hogy ahol etnikai vagy vallási közösségek élnek együtt, ott az állam számára a rend a legfontosabb, ezért szerintük a háborús övezetet ENSZ irányítás alá kellene vonni.