Kicsi, de fontos gazdasági partnerünk Svájc 

Újabb kapuk nyíltak a magyar–svájci gazdasági kapcsolatok előtt

A balatonfüredi Blue Ribbon Business Summit 2026 megnyitóján Béres István, a SwissCham Hungary Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a magyar–svájci gazdasági együttműködés kedvező időszak elé nézhet. Hangsúlyozta: Svájc a világ egyik leginnovatívabb gazdasága, ezért az innovációra, a magas hozzáadott értékű beruházásokra és a hosszú távú partnerségre épülő együttműködés mindkét ország számára jelentős növekedési potenciált kínál.

Daniel Cavegn, Svájc ideiglenes ügyvivője emlékeztetett arra, hogy idén ünneplik a magyar–svájci diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 80. évfordulóját. Elmondta, hogy jelenleg mintegy 900 svájci érdekeltségű vállalat működik Magyarországon, amelyek közel 33 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, és meghatározó szerepet töltenek be a magyar gazdaság számos ágazatában. Hangsúlyozta, hogy Svájc jelentős lehetőségeket lát a két ország közötti együttműködés további elmélyítésében, különösen az innováció területén, és továbbra is nyitott a magyar partnerekkel való szorosabb együttműködésre.

Bódai Miklós, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium Külgazdasági Államtitkárságának kabinetfőnöke ismertette: a kormány célja a magasabb hozzáadott értékű beruházások ösztönzése, az exportképes magyar vállalkozások számának növelése, valamint a kutatás-fejlesztés, az automatizáció és a digitalizáció további támogatása.Előadásában kitért arra is, hogy a beruházásösztönzésben továbbra is fontos szerepet tölthet be a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), miközben a kormány az egykapus ügyintézés, a finanszírozási és képzési lehetőségek fejlesztése, valamint a vállalati visszajelzésekre épülő szabályozási környezet kialakítása mellett is elkötelezett.

Mit várhatunk az új gazdasági környezettől?

A konferencia kerekasztal-beszélgetésén Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója (aki Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert váltotta a Menedzserek Országos Szövetségének élén), Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország ügyvezetője, valamint Szlávik Péter, a Philip Morris Magyarország külkapcsolati és kommunikációs vezetője a fenntarthatóság, a versenyképesség, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia üzleti hatásairól osztotta meg tapasztalatait. Hoffmann Tamás szerint a vállalatoknak ma már nem merev ötéves tervekre, hanem világos jövőképre és stabil értékrendre van szükségük, hiszen a gazdasági környezet folyamatosan változik. Elmondta: a Holcim célja, hogy 2040-re karbonsemleges cementgyártást valósítson meg, miközben már a következő években is jelentősen csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Úgy fogalmazott: a fenntarthatóság nem kommunikációs kérdés, hanem a hosszú távú üzleti működés alapfeltétele.

Noszek Péter szerint az elköteleződés egyértelmű jele, hogy a Nestlé az elmúlt nyolc évben mintegy 300 milliárd forint értékben ruházott be Magyarországon. A vállalat termelésének 75 százalékát exportálja, miközben célja, hogy 2030-ra elérje az egymilliárd svájci frank magyarországi árbevételt. Jelzésértékű, hogy a Nestlé évente már mintegy 1,7 milliárd svájci frankot fordít kutatás-fejlesztésre, ezen belül kiemelt terület a longevity, az egészséges és hosszú életet támogató táplálkozás. Noszek Péter szerint a klímaváltozás már ma is komoly ellátási kihívásokat okoz, példaként felhozta, hogy a kakaóbab világpiaci ára a korábbi 2500–3500 dolláros tonnánkénti szintről átmenetileg mintegy 12 ezer dollárra emelkedett.

Szlávik Péter hangsúlyozta, hogy a kiszámítható gazdasági és jogi környezet ma minden korábbinál fontosabb a vállalatok számára. A Philip Morris Magyarország évente már hozzávetőleg 360 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetéshez, miközben közel egymillió hazai ügyfele van. Úgy véli, a mesterséges intelligencia már nem jövőbeli lehetőség, hanem üzleti szükségszerűség: elsősorban az adminisztratív és ismétlődő feladatok automatizálásában jelent áttörést, lehetővé téve, hogy a munkavállalók a nagyobb hozzáadott értéket teremtő feladatokra összpontosítsanak. A jövő nyertesei az alkalmazkodó vállalatok lesznek.

A panelbeszélgetés résztvevői több kérdésben eltérően értékelték a gazdaság előtt álló kihívásokat, abban azonban egyetértettek, hogy a hosszú távú versenyképesség záloga az innováció, az alkalmazkodóképesség, a kiszámítható működési környezet és a felelős vállalatirányítás. A gazdasági teljesítmény és a társadalmi értékteremtés nem egymást kizáró célok, hanem a fenntartható fejlődés egymást erősítő feltételei. A konferencia zárásaként átadták a fenntartható és versenyképes társadalomért járó díjat a Hintalovon Alapítványnak, amely az elismerés mellett 500 ezer forintos támogatásban is részesült.