Meglepő fejlődés – mára ez az ország lett a Türk Államok Szervezetének motorja
GlobálDajkó Ferenc Dániel
Néhány évvel ezelőtt még kevesen gondolták volna, hogy a Türk Államok Szervezetében Üzbegisztán lesz az egyik legaktívabb tagállam. Ma viszont már biztosan állíthatjuk: a türk világ egyik motorja éppen Közép-Ázsiában, Taskentben dübörög. A hamarosan hazánkba látogató Shavkat Mirzijojjev elnök vezetésével az ország nemcsak belpolitikai reformokat hajtott végre, hanem új, meghatározó szereplővé nőtte ki magát a türk világban.
Mióta 2022-ben átvette a TÁSZ elnökségét, Üzbegisztán központi szerepet játszik a szervezet célkitűzéseinek előmozdításában. A Türk Államok Szervezete – amelynek teljes jogú tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán, míg megfigyelőként Magyarország, Türkmenisztán és az Észak-ciprusi Török Köztársaság vesznek részt – célja a kereskedelmi, közlekedési, kulturális és biztonsági együttműködés mélyítése. Üzbegisztán aktív szerepvállalása révén a szervezet nemzetközi súlya is növekszik, egyre hatékonyabb platformmá válva a régiós és globális kihívások kezelésében.
Fordulópontot jelentett a 2022-es szamarkandi csúcstalálkozó, ahol Üzbegisztán Törökországtól vette át az elnökséget – és új lendületet is adott neki. Mirzijojjev elnök világos jövőképet vázolt fel az együttműködés elmélyítéséről, különös tekintettel a gazdasági integrációra, az infrastruktúra fejlesztésére és a kulturális cserékre. Az elnök számos kezdeményezést indított az TÁSZ keretében, amelyek három alappillérre épültek: gazdasági konnektivitás, regionális biztonság, valamint fenntartható fejlődés.
Középső Folyosó: Üzbegisztán és az új selyemút
A gazdasági integráció zászlóshajója a Transz-Kaszpi útvonal – közismertebb nevén a Középső Folyosó –, amely Közép-Ázsiától a Kaukázuson át vezet Törökországba, majd onnan tovább Európába. A 2025 januári, Törökország és Azerbajdzsán részvételével tartott ankarai háromoldalú találkozón Üzbegisztán jelentős beruházásokat szorgalmazott a Baku–Tbiliszi–Kars vasútvonalhoz, valamint a digitális vámkezelési rendszerekhez. A cél: hatékonyabbá tenni a kereskedelmet, és megerősíteni a TÁSZ globális gazdasági súlyát.Mirzijojjev gazdasági integrációra helyezett hangsúlya összhangban áll Üzbegisztán külpolitikai irányvonalával, amely a kereskedelmi partnerek diverzifikálását és az egyoldalú függőség csökkentését célozza. A reformokba vetett nemzetközi bizalmat jól mutatja, hogy a Franklin Templeton befektetéskezelő holdingtársaság nemrég 1,7 milliárd dollár értékben listázta az ország állami eszközeit – ez nem csupán befektetői érdeklődést, hanem erősödő globális elismerést is jelez.
Közép-Ázsia stabilitásának kulcsa
A közép-ázsiai stabilitás fontosságát felismerve Mirzijojjev elnök a biztonságpolitikai együttműködés erősítését helyezte a Türk Államok Szervezetének fókuszába. Üzbegisztán közös programokat kezdeményezett a kibertámadások, szélsőségek és határokon átnyúló fenyegetések ellen. Az elnökség idején konkrét javaslatokat tett hírszerzési együttműködés és képzés területén is.
Kiemelt figyelmet fordított Afganisztánra is: Taskent diplomáciai kapcsolatokat ápol, beruházásokat biztosít és humanitárius segítséget nyújt Kabulnak – ezzel nemcsak stabilizáló, de közvetítő szerepet is vállal a térségben.
Egyensúlyozás a nagyhatalmak között
Az üzbég elnök kezdeményezései a környezetvédelemre és a kulturális összetartozásra is kiterjednek. Üzbegisztán több zöldenergia-projektet javasolt – például zöld hidrogén, ammónia és bioüzemanyag termelés terén -,amelyek támogatják a megújuló energiaforrásokra való áttérést, és összhangban állnak a globális klímacélokkal.
A fiatalokat célzó programok – mint például a „Yoshlar Daftari” (Ifjúsági Nyilvántartás) – jelentősen növelték a fiatal vállalkozók számát, és előmozdították az idegennyelv-oktatást: az elmúlt években kétmillió diák tanult idegen nyelvet. Ez nem csupán oktatáspolitikai adat, hanem a jövőbe vetett hit kifejezője: az új generáció már nemcsak tanul, hanem kapcsolódik, nyit, építkezik.Üzbegisztán aktív szerepvállalása az Türk Államok Szervezetében nem maradt észrevétlen a világban sem. Az ország ifjúságpolitikája – Mirzijojjev belpolitikai programjának egyik alappillére – a világ tíz legjobbja között szerepel az ENSZ „Youth – 2030” stratégiájának végrehajtásában.
A diplomáciai kapcsolatok erősödtek mind nyugati, mind keleti irányban. A közelmúltban tett hivatalos franciaországi látogatás során Emmanuel Macron elnökkel aláírták a stratégiai partnerségi megállapodást, amely jelentős gazdasági és kereskedelmi együttműködést alapozott meg. Emellett magas szintű tárgyalások zajlanak Kínával és az Egyesült Államokkal is, hangsúlyozva Üzbegisztán kiegyensúlyozott külpolitikáját.Az TÁSZ-en belül is felgyorsultak a folyamatok: a 2025 májusi találkozón Bahhtijor Saidov üzbég külügyminiszter és Kuban Omurali, az TÁSZ főtitkára egyeztettek a Mirzijojjev-féle javaslatok gyakorlati végrehajtásáról, és előkészítették a következő csúcstalálkozókat.
A sikerek ellenére Üzbegisztán komoly kihívásokkal néz szembe. A régiós feszültségek – különösen a geopolitikai instabilitás és az utazási korlátozások – fokozott diplomáciai egyensúlyozást kívánnak. Emellett folyamatos figyelmet igényel a nagyhatalmak – Oroszország, Kína és a Nyugat – közötti finom egyensúly megtartása. Ugyanakkor Mirzijojjev pragmatikus vezetése és Üzbegisztán stratégiai elhelyezkedése erős alapot biztosít e kihívások leküzdéséhez.
