Mekkora pofonba szalad bele az Unió Ukrajna EU-csatlakozásával?

Okkal merül fel a kérdés, hogy Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása milyen hatásokkal járna a közösség pénzügyi és politikai rendszerére. Az uniós bővítés mindig kényes folyamat, de ezúttal a tét hatványozottan nagyobb.

Egy háború dúlta, óriási területű ország integrálása nem csupán technikai kérdés, hanem a közösség jövőjének egyik legfontosabb stratégiai döntése, nem túlzás azt állítani, hogy ezen múlik az EU jövője. Mindez különösen azoknak az országoknak lehet érzékeny téma, amelyek eddig az EU legnagyobb nettó haszonélvezői voltak.

Ki veszíthet a legtöbbet? 

A számok nem hazudnak: Ukrajna uniós csatlakozása a jelenlegi kohéziós rendszer alapjait rengetné meg. Becslések szerint 110–186 milliárd euróval emelné az EU hétéves költségvetési keretét, amelyből önmagában 32 milliárd eurót kaphatna a kohéziós támogatások révén. Ez az összeg valahonnan hiányozni fog.

A legnagyobb vesztesek a jelenlegi nettó kedvezményezett országok lehetnek: Lengyelország, Magyarország és Románia – amelyek eddig a kohéziós források élén álltak. Az ukrán csatlakozással viszont könnyen előállhat az a forgatókönyv, hogy ezek az országok nettó befizetőkké válnak, ami a politikai feszültségek és az uniós alkudozások új szintjét hozhatja el.

Már a 2004-es keleti bővítés is komoly forráselosztási vitákat szült, de akkor az EU gazdaságilag erősebb volt, és a mostanihoz képest még bőkezűbben osztotta a pénzt. Most azonban a zöld átállás, a védelmi kiadások növekedése és a fiskális szigor olyan korlátokat szabnak, amelyek jelentősen csökkentik a mozgásteret.

A  Die Welt korábban összefoglalta, mivel járna keleti szomszédunk uniós tagsága: Ukrajna azonnal az EU legnagyobb kedvezményezettjévé válna, évente akár 18–27 milliárd euró közötti összeget kapna, amely meghaladná a jelenlegi legnagyobb kedvezményezett, Lengyelország 2022-ben kapott 11 milliárd eurós támogatását.

A német Institut der deutschen Wirtschaft (IW) és az Európai Tanács titkárságának becslései is ezt az összeget erősítik meg. Ezzel szemben Magyarország jelenleg 4,2 milliárd eurós támogatásban részesül, és Ukrajna csatlakozása esetén mintegy 5%-kal csökkenne az ország uniós nettó nyeresége.

Mit bír el a rendszer? Finanszírozási szakadék és geopolitikai prioritások A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítéséhez legalább 486 milliárd dollárra lenne szükség, miközben az eddigi nemzetközi támogatások ennek a töredékét tették ki. Az EU által meghirdetett Ukraine Facility program ugyan 50 milliárd eurós keretet biztosít 2024 és 2027 között, de ez nagyrészt hitel, ami hosszú távon csak tovább növeli Ukrajna már most is kritikus államadósságát.

A támogatások terén Németország, az Egyesült Királyság és Dánia viszik a prímet, de az eddigi hozzájárulások még így is messze vannak attól, hogy érdemi választ adjanak Ukrajna pénzügyi kihívásaira. A valódi kérdés az, hogy az EU készen áll-e egy olyan tagállam felvételére, amely hosszú évekre nettó forráselszívó lesz.

A német lap szerint az EU legnagyobb befizetői – Németország (21,5 milliárd euró), Franciaország (9,6 milliárd euró), Hollandia (6,3 milliárd euró), valamint Olaszország (4,9 milliárd euró) – jelentős terheket kellene, hogy vállaljanak. Az International Centre for Defence and Security számításai szerint például Németországnak 20 százalékkal (4,6 milliárd euróval), míg Franciaországnak akár 33 százalékkal is növelnie kellene befizetéseit Ukrajna csatlakozásával.

Ráadásul a háború pusztítása nem csupán lakóépületeket érintett. Az energetikai hálózat, a közlekedési infrastruktúra és az ipari létesítmények állapota kulcskérdés lesz az integráció szempontjából. Az eddig elköltött 126 milliárd euró jelentős része már ezen projektekre ment el, de a teljes helyreállítás még mindig beláthatatlanul messze van.

A kritikus infrastruktúrák nélkül viszont nincs valódi gazdasági felzárkózás, és ha Ukrajna nem tud versenyképes gazdaságot építeni, az EU-nak még hosszabb távon kell mélyen a zsebébe nyúlnia.

Merre billen a mérleg? 

Nem kérdés, hogy Ukrajna csatlakozása nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai ügy is. Az EU keleti bővítése eddig is politikai alkuk sorozatán múlt, most viszont még keményebb tárgyalások várhatók. Az EU döntéshozóinak úgy kell lavírozniuk, hogy közben az unió gazdasági stabilitása is megmaradjon.

A Die Welt emellett azt is kiemeli, hogy Ukrajna mezőgazdasága kiemelten részesülne az uniós támogatásokból, a források legalább 50 százaléka az agráriumba áramolna, ami komoly kihívásokat jelentene az EU-s gazdák számára.

Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha a közös agrárpolitika támogatási összegét radikálisan megnövelnék, de ennek hiányában az európai gazdáknak jelentős támogatáscsökkenéssel kellene szembenézniük, ami újabb tiltakozásokat szülhet.