Mi lehet a kárpátaljai kémjátszmák valódi oka? Megdöbbentő megfejtéssel állt elő a szakértő 

Nem csitul a diplomáciai feszültség Ukrajna és Magyarország között, miután az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) kémkedéssel vádolta meg a magyar katonai hírszerzést. Mint ismert, az SZBU bejelentette: „Ukrajna történetében először leplezett le egy külföldi ügynökhálózatot: a magyar katonai hírszerzését”, amely szerintük érzékeny katonai információkat gyűjtött Ukrajna nyugati részén. Két gyanúsított ügynököt tartóztattak le Kárpátalján, akiket az SZBU szerint egy magyar tiszt irányított. A vád szerint a hálózat a magyar állam megbízásából dolgozott, és többek között a következő feladatokat kapta: információkat kellett gyűjteni Kárpátalja katonai objektumairól, feltérképezni a térség védelmi rendszerét és az esetleges gyenge pontokat a szárazföldi és légvédelmi rendszerben. Ide tartoztak például az ukrán fegyveres erők egységei és az Sz–300-as légvédelmi rakétarendszerek pozíciói is. tanulmányozniuk kellett a kárpátaljai lakosság politikai nézeteit és viselkedését, különös tekintettel arra, hogyan reagálna a helyi lakosság egy esetleges magyar „békefenntartó” kontingens érkezésére.

Emellett azt is fel kellett térképezniük, hogy milyen fegyverek szerezhetők be a feketepiacon a térségben, és általában milyen a fegyveres erő és a rendvédelmi szervek felszereltsége, harckészültsége a régióban.

Súlyos vádak

Ukrajna tehát hivatalosan azt állítja, hogy a magyar katonai hírszerzés kémhálózatot működtetett az ukrán–magyar határ közelében. A vádak rendkívül komolyak: egy NATO-tagállamot azzal illet Ukrajna, hogy az titokban ellene kémkedik, és ezzel akár az orosz agressziót is segítheti.

Nem csoda, hogy a bejelentést követően az amúgy is feszült ukrán–magyar viszony tovább romlott, és diplomáciai lépések sorát indította el mindkét oldalon. A súlyos állítások azért is különösen érzékenyek, mert azt sugallják: Magyarország esetleg fegyveres revízióra készülődhet Ukrajna nyugati részén – legalábbis Ukrajna így (is) láttatja a begyűjtött adatokat.

Az SZBU közleménye szerint a magyar hálózat célja „Kárpátalja védelmi sebezhetőségének feltárása” volt, mintha Budapest egy jövőbeli katonai támadást mérlegelne. Sőt, az ukrán hatóságok utaltak rá, hogy a gyűjtött adatok egy részét – például a légvédelmi pozíciókat – akár Oroszország is felhasználhatja, ha Magyarország továbbítja nekik.

Bár az SZBU hivatalos közleménye nem állította expliciten, hogy a magyar kémtevékenység az orosz hírszerzés megbízásából történt volna, ukrán részről többen rámutattak: Vlagyimir Putyinnal ápolt magyar kapcsolatok miatt nehéz figyelmen kívül hagyni a gyanút, miszerint a Budapest által megszerzett katonai értesülések Moszkva érdekeit is szolgálhatják.

A magyar kormányzati álláspont  ezzel szemben az, hogy hazánk ellen tudatos lejárató kampány, „összehangolt titkosszolgálati támadás indult, amelynek célja a magyar kormány megzsarolása az uniós politikában. Orbán Viktor miniszterelnök a kezdeti diplomáciai reakciók után még egy szinttel feljebb emelte a tétet.

Május 13-án összehívta a Nemzetbiztonsági Operatív Védelmi Tanácsot (egy válsághelyzetek kezelésére létrehozott kormányzati testületet), majd ennek ülése után videóüzenetben jelentkezett be. A miniszterelnök itt nyíltan megvádolta Ukrajnát: kijelentette, hogy „összehangolt titkosszolgálati támadást indított Ukrajna Magyarország ellen, egy magyar ellenzéki párt segítségével.

Ez állhat valójában az ukrán akció mögött

Árnyaltabban látja a helyzetet Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője rámutat, több területen is vita van a két ország között, elsősorban a magyar nemzeti kisebbséget érintő jogmegvonások. 

Ezzel kapcsolatban jelenleg is folynának a tárgyalások, május 12-én került volna sor a következő fordulóra. Ehhez képest 9-én robbant ki a kémbotrány, amely gyorsan meghiúsította a tervezett találkozót. 

- Ez egy jelentős időbeli egybeesés, lehetett akár ez is az egyik célja az ukrán műveletnek, de azt sem árt tudatosítani, hogy ennek a műveletnek ennél jóval több szintje van

- mutat rá a szakértő hozzátéve, a nacionalistákkal szemben Ukrajnában a mai napig vannak, igaz háttérbe szorítva olyan erők, amelyek többnyelvű, soknemzetiségű államként képzelik el Ukrajnát.Ilyen többek között  Viktor Mikita, Kárpátalja korábbi kormányzója aki sokat tett a Zelenszkij- adminisztráción belül a két ország közti viszony fenntartásáért.

Érdemes megfigyelni, hogy amint kirobbant a kémbotrány, azonnal meg is kezdődtek a támadások Mikita ellen, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az egyik célpont éppen ő volt. Arról nem is beszélve, hogy a kémügy ideig-óráig arra is jó lehet, hogy a fronton tapasztalható orosz előrenyomulásról elterelje a figyelmet.

- Magyarország nyilván nem fenyegeti Ukrajnát, de természetesen a legkönnyebb egy olyan veszélyt legyőzni ami nincs is.

A helyi erőknek sem jött rosszul, hogy eredményeket tudnak felmutatni Kijevben - mondja a szakértő hozzátéve, magyar kémtevékenység mindig volt nem szövetséges országokkal szemben, sőt hazánkban még szövetséges országok is nem ritkán nagyon keményen kémkednek.

Hazánknak a NATO keleti szárnyán fekvő tagállamként látnia kell, mi történik a határ túloldalán, még akkor is, ha jelenleg Ukrajna részéről nincs szándék sem Magyarország sem a NATO megtámadására.