Most nem Peking felé halad a lengyel keleti nyitás

A Partnerség az ellenálló képesség építéséért címmel megrendezett varsói tanácskozás középpontjában öt kulcsterület állt: a kritikus infrastruktúrák védelme, az energiabiztonság, az élelmezésbiztonság, a digitális gazdaság, valamint a kritikus ásványi nyersanyagok ellátási láncainak biztonsága. A konferencia jól illeszkedik abba a külpolitikai irányváltásba, amelynek keretében Lengyelország az elmúlt időszakban látványosan erősíti kapcsolatait a két térség országaival, különös tekintettel Délkelet-Ázsiára. Varsó célja kettős: egyszerre kívánja bővíteni gazdasági mozgásterét és növelni biztonságpolitikai ellenálló képességét az egyre bizonytalanabb globális környezetben - foglalja össze a helyzetet a The Geopolitics elemzése.

Fegyverüzletek nyomában Délkelet-Ázsiában

Lengyelország 2025 első félévében betöltött uniós soros elnöksége érezhetően felgyorsította ezt a diplomáciai nyitást. A lengyel külpolitika az Európai Unió regionális prioritásait szem előtt tartva, ugyanakkor saját stratégiai érdekeit követve vált aktívabbá az ázsiai és a csendes-óceáni térségekben, amelyek politikai és gazdasági súlya folyamatosan növekszik.

A lengyel offenzíva egyik látványos állomása Andrzej Duda volt államfő 2025 júniusi malajziai látogatása volt. Varsóban és Kuala Lumpurban egyaránt hangsúlyozták: a tárgyalások középpontjában az Európai Unió és a Délkelet Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti régióközi gazdasági együttműködés elmélyítése állt. Duda Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnökkel, az ASEAN akkori soros elnökével egyeztetett, miközben a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése is napirendre került. Lengyelország bővítené mezőgazdasági exportját Malajziába – különösen az alma kivitelét –, míg Malajzia a korábban beszerzett PT-91M harckocsik korszerűsítésében érdekelt.

A nyári délkelet-ázsiai körút Szingapúrban folytatódott, ahol a tárgyalások fókuszában a kiberbiztonság és a védelempolitikai együttműködés állt, de konkrét ipari programokat is átbeszéltek. Varsó vizsgálja annak lehetőségét, hogy a hazai gyártású Rosomak páncélozott szállítójárművek egy részét a szingapúri ST Engineering által gyártott Terrex típusra cserélje, valamint együttműködjön a vállalattal a 40 milliméteres lőszerek gyártásában. Az ilyen védelmi partnerségek különösen fontosak Lengyelország számára, amely az orosz fenyegetés elrettentése érdekében az elmúlt években jelentősen növelte katonai kiadásait.

Ugyanakkor a lengyel diplomácia aktivitása nem merül ki Délkelet-Ázsiában. Szeptemberben Radosław Sikorski külügyminiszter francia, német és brit kollégáival együtt találkozott Ausztrália, Japán és Dél-Korea külügyminisztereivel az ENSZ 80. közgyűlésének margóján. A megbeszélések azt a stratégiai szándékot tükrözték, hogy az európai és az ázsiai–csendes-óceáni térség regionális súlyú államai szorosabban működjenek együtt a közös gazdasági és biztonsági kihívások kezelésében, egy olyan globális környezetben, amelyet egyre inkább a nagyhatalmi versengés és a geopolitikai bizonytalanság határoz meg.

Különösen szoros a lengyel–dél-koreai védelmi együttműködés. Varsó K2 Black Panther harckocsikat vásárol Dél-Koreától szárazföldi erőinek megerősítésére, miközben Szöul egy Jang Bogo-osztályú tengeralattjáró ingyenes átadását is fontolgatja. Ez utóbbi egyértelmű jelzés arra, hogy Dél-Korea komolyan érdeklődik aziránt, hogy részt vegyen Lengyelország „Orca” tengeralattjáró-programjában. Ezek az üzletek Lengyelországot a dél-koreai védelmi ipar egyik legfontosabb európai partnerévé teszik.

Árnyaltan kezelt kapcsolatok

Lengyelország ázsiai nyitásának hátterében egyszerre húzódnak meg gazdasági és biztonságpolitikai megfontolások. Lengyel szakértők szerint az EU–ASEAN stratégiai partnerséghez hasonló keretek kihasználásával Lengyelország nemcsak gazdasági lehetőségeket teremthet, hanem növelheti diplomáciai láthatóságát is a térségben. Ez különösen fontos az ellátási láncok biztonsága, a gazdasági függőségek csökkentése, valamint Ukrajna nemzetközi támogatásának szélesítése szempontjából.

Lengyelország Oroszországgal kapcsolatos aggodalmai érthetők. Varsó közvetlen katonai fenyegetésként tekint Moszkvára az ukrajnai invázió és a történelmi tapasztalatok miatt. Politikai értelemben Lengyelország az orosz kihívást gyakran a demokráciák és az autoriter rendszerek közötti küzdelem részeként értelmezi.

Ugyanakkor az ázsiai–csendes-óceáni térséggel folytatott párbeszéd során Varsónak alkalmazkodnia kell a helyi politikai realitásokhoz. A térség számos állama – köztük Indonézia, Vietnam vagy India – eltérően viszonyul Oroszországhoz, amelyet fontos partnernek, sőt bizonyos esetekben Kína és az Egyesült Államok ellensúlyának tekint. Nem véletlen, hogy Oroszország továbbra is részt vesz olyan minden szereplőt bevonó regionális biztonsági fórumokon, mint az ASEAN Regionális Fórum. Lengyelország ázsiai nyitásának sikere tehát azon is múlik, mennyire képes árnyalt, pragmatikus külpolitikát folytatni: egyszerre érvényesíteni saját biztonsági érdekeit, miközben figyelembe veszi partnerei eltérő geopolitikai megközelítéseit egy átalakuló világrendben.

Kína: az üzletnél a biztonság előrébbvaló

Lengyelország 1949-ben, az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot és még ugyanabban az évben diplomáciai kapcsolatokat létesített. A kapcsolatok 2004‑ben „baráti partnerséggé” váltak, majd 2011‑ben „átfogó stratégiai partnerséggé” fejlődtek. Varsó 2012‑ben csatlakozott a Kína és közép-kelet‑európai országok közötti együttműködéshez és részt vesz a „Egy övezet – egy út” (BRI) kezdeményezésben. A két ország számos kétoldalú megállapodást is kötött, de ezek végül nem hozták az elvárt befektetési hullámot.A kínai tőketranzakciók 2000–2019 között mindössze 1,4 milliárd eurót tettek ki, míg például Németországba 22,7 milliárd euró érkezett.

Miközben tény, hogy a Kínából Európába tartó vasúti áruforgalom nagyjából 90 százaléka Lengyelországon keresztül halad át (Małaszewicze logisztikai csomópont), 2021‑ben 42,13 milliárd, 2022‑ben pedig 43,22 milliárd dollár értékű árucserét bonyolított a két ország. A kínai export viszont sokkal nagyobb, mint a Lengyelországból érkező import. A vasúti tranzit fontosságát jelzi, hogy a szeptemberi lengyel–kínai kormányközi bizottsági ülésen mindkét fél a vasúti folyosók biztonságos működtetését hangsúlyozta. Csakhogy 2025 őszén Varsó ideiglenesen lezárta a Belarusszia felé eső határát a Zapad‑2025 hadgyakorlat és orosz dróntámadások miatt. Ez lényegében megállította a Kína–Európa vasúti forgalmat, amely évente mintegy 30 milliárd dollár értékű árut mozgat. Varsó szerint a „kereskedelmi logikát felváltotta a biztonság logikája”.

Kína „hallgatólagos jóváhagyása” az orosz agresszióval kapcsolatban megingatta a Peking iránti lengyel bizalmat. A Pew Research felmérése szerint 2024‑ben a lengyelek 71 százaléka kedvezőtlenül vélekedett Kínáról. Bár egyes politikusok – például az előző kormány alatt Andrzej Duda elnök – próbálták fenntartani a Peking iránti baráti hangnemet, a Donald Tusk vezette új kormány és a külügyminiszter Radosław Sikorski inkább az EU‑val összehangolt, „kockázatcsökkentésre” összpontosító politikát támogatja.

Szeptemberi kínai látogatása során Sikorski elsősorban az orosz destabilizáló tevékenységet emelte ki, míg Wang Yi inkább a párbeszédet és a béketárgyalásokat hangsúlyozta. Ráadásul Lengyelország élen járhat a tajvani és amerikai együttműködés kérdésében is.Idénre a tajvani befektetések 270 százalékkal nőttek Lengyelországban, miközben a lengyel IT‑szektor 31,6 milliárd dollárra bővülhet.