Dél-Korea azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a világ négy legnagyobb hadiiparát tudja felmutatni – jelentette be hétfőn Lee Jae Myung elnök az ország legnagyobb fegyverkiállításán, ahol nagyszabású forrásbővítést hirdetett meg a fegyverkezési és repülőgépipari fejlesztésekre.
A Szöuli Nemzetközi Repülési és Védelmi Kiállításon (ADEX 2025) Lee elnök „a vártnál is nagyobb büdzsét” ígért a védelmi innovációra, beleértve a következő generációs fegyverrendszereket, a dróntechnológiát és a mesterséges intelligenciával vezérelt harci rendszereket.
Dél-Korea jelenleg a tizedik helyen áll a világ fegyverexportőrei között a SIPRI adatai szerint, de az ország gyorsan tör előre, amit az orosz–ukrán háború utáni megnövekedett globális fegyverkereslet is erősít - írja a Modern Diplomacy.
A legjobb négy közé bekerülni a védelmi ipari hatalmak között korántsem elérhetetlen álom
– mondta Lee, aki olyan stratégiát vázolt fel, amely az önállóságra és a technológiai szuverenitásra épít.
Innováció és önállóság
Lee elnök hangsúlyozta, hogy Szöul katonai felemelkedése a hazai innováción fog múlni – az élvonalbeli félvezetőktől kezdve egészen azokig a helyben fejlesztett alkatrészekig, amelyek kulcsfontosságúak a modern hadviselésben.
Technológiai szuverenitást fogunk teremteni azzal, hogy a beruházásokat azokra a technológiákra, alkatrészekre és anyagokra összpontosítjuk, amelyeket önállóan kell biztosítanunk
– fogalmazott az elnök, jelezve, hogy az ország csökkenteni kívánja a külföldi beszállítóktól való függést, és megerősíti a csúcstechnológiát felvonultató koreai védelmi ökoszisztémát.Dél-Korea védelmi iparának előretörése új szakaszt jelent a globális hatalmi egyensúlyban, miközben a hagyományos fegyvergyártó nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína számára egyre komolyabb versenytársakat jelentenek a technológiailag rugalmasabb exportőrök.
A tarackoktól és rakétáktól kezdve a hadihajókon és lőszereken át Dél-Korea gyorsan a megbízható fegyverszállítók élvonalába került, különösen azoknál az országoknál, amelyek a hagyományos szállítók ellátási zavarai miatt új partnereket keresnek.
A kormány most több milliárd dollárt ígér kutatás-fejlesztésre és ipari támogatásokra 2030-ig. A koreai védelmi vállalatok (Hanwha, LIG Nex1, Hyundai Rotem): mesterséges intelligenciával támogatott és pilóta nélküli fegyverrendszereket mutatnak be az ADEX-en, hogy új exportpartnereket vonzzanak, miközben Lengyelország, Ausztrália és az Egyesült Arab Emírségek továbbra is kiemelt partnerek, ami Dél-Korea növekvő jelenlétét jelzi az európai és közel-keleti piacokon.
Dél-Korea az ADEX 2025 platformját arra használja, hogy új exportmegállapodásokat és közös vállalatokat jelentsen be a védelmi technológiák külföldi terjesztésének elősegítésére. Ha a terv sikerrel jár, Szöul felemelkedése alapjaiban rajzolhatja át Ázsia katonai-ipari egyensúlyát – és az országot a biztonságot fogyasztó államból a világ egyik vezető fegyvergyártójává teheti.
Dél-Korea ma már nemcsak a technológiai, hanem a hadiipari térképen is megkerülhetetlen szereplő. A háború sújtotta múltból, a koreai háború romjai közül felemelkedve Szöul néhány évtized alatt a világ egyik leginnovatívabb fegyverexportőrévé vált. A növekedés nemcsak gazdasági, hanem stratégiai fegyver is: Szöul így erősíti regionális pozícióját Japán és Kína között, miközben az Egyesült Államok egyik legfontosabb kelet-ázsiai szövetségeseként saját védelmi kapacitásait is függetlenebbé teszi. A dél-koreai modell egyszerre iparpolitikai és diplomáciai eszköz – olyan soft power, amely mögött kemény technológiai fölény áll.
Nem véletlen, hogy elemzők szerint Dél-Korea néhány éven belül megelőzheti Franciaországot és az Egyesült Királyságot is a globális fegyverexport rangsorában. Ha a trend folytatódik, a folyamatos háborús fenyegetésben élő ország nemcsak a k-pop és a mikrochip, hanem a modern haditechnika egyik szinonimája is lesz.
