Őrült összegekbe kerül majd a Gázai övezet újjáépítése

Az ENSZ és az Európai Unió a gázai övezet kárfelmérését követően bejelentette, hogy

a palesztin területen több mint két és fél éve dúló háború „katasztrofális humanitárius válsághoz vezetett”.

Hozzátették, hogy Gáza nagy részét – beleértve az iskolákat, kórházakat és más polgári infrastruktúrát – romokká változtatta az izraeli katonai offenzíva a 2023. október 7-i Hamász-támadást követően.

Irak helyreállítása került ennyibe

A 71 milliárd dolláros újjáépítési becslés

nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas, és több modern háborús helyreállítási program nagyságrendjét meghaladja.

Összevetésképpen Irak újjáépítése a 2003-as háború után becslések szerint 50–100 milliárd dollárba került, ami jól mutatja, hogy a gázai helyzet globális méretű kihívást jelent.

A végső értékelés megállapította, hogy

az első 18 hónapban 26,3 milliárd dollárra lesz szükség az alapvető szolgáltatások helyreállításához, a kritikus infrastruktúra újjáépítéséhez

és a gazdasági fellendülés támogatásához.

A fizikai infrastruktúrában keletkezett károkat 35,2 milliárd dollárra becsülik, a gazdasági és társadalmi veszteségek pedig 22,7 milliárd dollárt tesznek ki

– áll a közös közleményben. A helyreállítás több szakaszban történhet:

• először a humanitárius ellátás stabilizálására kerülne sor, majd
• az alapinfrastruktúra újjáépítésére, végül pedig
• a gazdaság újraindítására.

A szakaszos újjáépítés viszont csak akkor lehet működőképes,

ha ezzel párhuzamosan biztosított a politikai stabilitás és a határokon átívelő segélyszállítás zavartalansága is.

Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy az újjáépítés egyes szakaszai elakadnak, ami kontraproduktív lehet, és tovább növelheti a költségeket, valamint a helyreállítás idejét.

Túlzsúfolt menekülttáborok

Az említett jelentés szerint több mint 371 ezer lakóegység pusztult el vagy rongálódott meg, a terület kórházainak több mint 50 százaléka nem alkalmas betegellátásra és szinte az összes iskola megsemmisült vagy megrongálódott. Az infrastruktúra pusztulása különösen súlyosan érinti az alapvető szolgáltatásokat. Az energiaellátás, a vízhálózat és a közlekedési rendszerek jelentős része működésképtelenné vált.

A befektetők és a segítségnyújtásban részt vevő államok (például az Egyesült Arab Emírségek) viszont csak akkor hajlandók finanszírozni az újjáépítést, ha garantált a korrupciómentes pénzfelhasználás és az újabb katonai eszkaláció elkerülése.

Ennek hiányában a helyreállítási folyamatok akár évekre is megrekedhetnek.

A helyiek szenvedését tetézi, hogy 1,9 millió ember kényszerült elhagyni saját lakóhelyét, gyakran többször is, és a becslések szerint a lakosság több mint 60 százaléka veszítette el az otthonát. A lakosság tömeges belső migrációja humanitárius szempontból is kritikus helyzetet teremtett, mivel a menekülttáborok túlzsúfoltak, és az ellátás akadozik.

Az alapvető feltételek még hiányoznak

A gazdaság terén is súlyos a helyzet, ugyanis a visszaesés 84 százalékos.

A nélkülözés mértéke és kiterjedése az életkörülmények, a megélhetés, az élelmezésbiztonság, a nemek közötti egyenlőség és a társadalmi befogadás tekintetében 77 évvel vetette vissza az emberi fejlődést a Gázai övezetben

– áll a jelentésben. A gazdasági visszaesés hosszú távon is hatással lehet a térség stabilitására, mivel a munkalehetőségek hiánya növeli a társadalmi feszültségeket és az elvándorlási kedvet. A gazdasági összeomlás közvetlen hatása a mindennapi életben is megmutatkozik.

A munkanélküliség és az alapvető áruk hiánya miatt a lakosság jelentős része a humanitárius segélyektől függ.

Az ENSZ és az EU hangsúlyozta, hogy támogatják a kormányzás átadását a Palesztin Hatóságnak, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2803. számú határozatával. Az állásfoglalás, amelyet tavaly novemberben fogadtak el, üdvözölte Donald Trump amerikai elnök Béketanácsának létrehozását, amelynek célja Gáza újjáépítésének elősegítése.

A nemzetközi közösség szerepe kulcsfontosságú lehet,

azonban a politikai megosztottság és a biztonsági kockázatok jelentősen lassíthatják a folyamatot.

Fontos belátni, hogy az újjáépítés megkezdéséhez számos kritériumot kellene teljesíteni.

Egyrészt tartós tűzszünetre és a szolgáltatások azonnali helyreállítására lenne szükség,

nem beszélve a humanitárius segítség folyamatos hozzáférhetőségéről.

Gáza újjáépítése egy komplex folyamat, amely egyszerre igényel biztonsági garanciákat és példátlan mértékű humanitárius koordinációt.

A folyamat sikere nagymértékben függ attól, hogy a nemzetközi közösség képes-e hosszú távon fenntartani az együttműködést

egy rendkívül instabil geopolitikai környezetben. Amennyiben hiba csúszik a számításokba, akkor a több tízmilliárd dolláros terv könnyen egy elhúzódó, részleges rekonstrukciós kísérletté válhat.