Rákaptak az orosz módszerre: Egy olajnagyhatalom magához csatolná a szomszéd országot

A kis dél-amerikai ország, Guyana az utóbbi időben arról lett nevezetes, hogy a korábban rendkívül szegény területen

páratlan gazdasági növekedés indult, miután jelentős olajmennyiséget találtak, és meg is kezdték kitermelését.

Az országnak mindössze 800 ezer lakosa van, így gyorsan javult az életminőség: az egy főre jutó GDP az USA, Kanada és a Bahamák után a negyedik legmagasabb lett az amerikai kontinensen. A nagy szomszéd foga megfájdult a sikeres területre.

Térképrajzolás, kamu népszavazás

Maduro a The Guardian szerint Venezuela térképét máris átrajzolta, a kiszemelt területet, a szomszéd ország olajban gazdag kétharmadát a térképen már bekebelezte, és már küldi is a dokumentumot az iskoláknak, egyetemeknek, sőt, minden lakosnak, ismerkedjenek vele.

Venezuela korlátlan ura vasárnap egy villámnépszavazást is tartott saját népe körében, hogy elfoglalják-e a területet, természetesen az igenek elsöprő arányban győztek.

Rögtön lerabolná

A kiszemelt területen, a jelenlegi Guyana kétharmadán, 160 ezer négyzetkilométeren létrehozná Guyana-Esequiba államot, egyfajta Donyecki Néköztársaságot.

A terület lakosai angol nyelvűek, miután Guyana 1814-től az 1966-os függetlenné válásig brit gyarmat volt, így ők nem annyira érzik magukat venéznek, mindenesetre venezuelai állampolgárságot kapnának.

A hirtelen jött jólét gyorsan elillanna: maradna a venezuelai nyomor, az olajat pedig vinné Maduro. Olyannyira, hogy máris rendeletet írt alá, miszerint,

ha sikerült megszerezni a területet, venezuelai cégek rögtön vegyék át az ásványkincsek kitermelését.

Honvédő háború

A hadsereg felvonultatását már meg is kezdte a határon, hisz a területet valahogy birtokba kell venni, ha önként nem jönnek, mire a gigantikus másik szomszéd, Brazília máris reagált: páncélosokat küldött a határra. Persze Guyana sem adja magát könnyen: mondhatnánk, ahol van egy támadó Putyin, ott van egy honvédő Zelenszkij is. Nos,

a guyanai elnök, Irfaan Ali máris készültségbe helyezte haderejét,

és az ukrán példából tudjuk, hogy az elszántság igencsak kompenzálhatja a túlerőt, pláne, ha még külső támogatás is van.

Időben odacsapni

Miután az események gyorsan zajlanak, ezt most gyorsan kell megszervezni: Ali elnök már riadóztatta az ENSZ-t és az Egyesült Államokat, és a befektetőket máris próbálta megnyugtatni, hogy

a stabil, demokratikus államot megvédi a nemzetközi közösség, nem fog Maduro kezére jutni.

Kétségtelen, hogy Venezuela nem atomhatalom, nem is nagyhatalom, nem nehéz odacsapni egyet, ha támadásba lendülne, ráadásul az USA-nak régóta bögyében van Maduro, akár csak korábban kommunista elődje, Hugo Chavez.

Nem is lenne szerencsés, ha a terület-, és ásványkincsrablás divatja tovább terjedne, ezért vélhetően elkerülhetetlen lesz a külső beavatkozás.