Trump vs. Harris – miben különbözik a két jelölt gazdaság- és külpolitikája?
Globál
2024. november 5-én elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ahol a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump küzd meg az ország vezetéséért. Bár mindketten az infláció csökkentését, az árstabilitás visszaállítását és az amerikai termelőkapacitások hazahozatalát tűzték ki célul, gazdaságpolitikájuk alapvetően eltérő. A világ egyik legnagyobb gazdaságának jövője forog kockán ezen a választáson.
Kamala Harris egy esélyegyenlőségre épülő gazdaságot hozna létre, amelyben kibővíti a szociális segélyek és az olcsó egészségbiztosítás elérhetőségét. Vagyonadót vezetne be, és bővítené a családoknak nyújtott adókedvezményeket. Az adóemelésekből és a vagyonadóból 1,8 ezer milliárd dollár többletbevételt remél tíz év alatt - írja cikkében az Oeconomus.
Donald Trump vámokra alapozná a szövetségi költségvetést, és adócsökkentést ígér.
Négy fő gazdaságpolitikai terve van: adócsökkentés, védővámok bevezetése, kamatcsökkentés, valamint a jegybank (FED) függetlenségének korlátozása.
Ismételt megválasztása esetén meghosszabbítaná és kiterjesztené 2017-es adóreformját, tovább csökkentve a társasági nyereségadót a hazai termelő cégek számára. Emellett felfüggesztené a társadalombiztosítási járulékok adóztatását, növelné a családi adókedvezményt, és pénzügyi hozzájárulást vezetne be a nagy pénzintézetekkel szemben.
Amennyiben mindkét elnökjelölt a kampányígéreteik szerint fog cselekedni a hivatalba lépést követően, akkor az óriási deficit még nagyobbra duzzadásával lehet számolni, hiszen Trump és Harris egyaránt adócsökkentésekkel kampányol – a demokrata jelölt esetében ráadásul ez még kiadásnövekedéssel is párosul. Az előrejelzések szerint az Egyesült Államok államadóssága pár éven belül elérheti a bruttó hazai össztermék 130 százalékát; ezzel az USA az eladósodottság mértékének szempontjából egy csoportba fog kerülni Olaszországgal.
Kamala Harris és Donald Trump külpolitikája
Donald Trump és Kamala Harris eltérő kül- és védelempolitikai elképzeléseket vázoltak fel. Trump a védelmi kiadások növelését tervezi, és elnöksége alatt először érheti el az Egyesült Államok katonai költségvetése az ezermilliárd dolláros határt.
Emellett a NATO-beli szerepvállalás megkérdőjelezésével ösztönözné szövetségeseit a kiadások növelésére, és az eddigi 2 százalékról 3 százalékra emelné az elvárt GDP-arányos védelmi kiadások szintjét. A külpolitikáját a nagyhatalmi versenyre, különösen Kínával és Oroszországgal összpontosítja.
Harris a multilaterális együttműködés mellett áll ki, és a NATO szoros támogatására törekszik,
megerősítve az amerikai elkötelezettséget Ukrajna iránt. Harris továbbra is támogatná Ukrajna védelmi erőfeszítéseit, amíg szükséges, míg Trump azt állítja, hogy az európai országoknak nagyobb részesedést kellene vállalniuk.
A Kínával való kapcsolatokban Trump agresszívebb fellépést sürget, míg Harris a verseny „kockázatmentesítésére” törekszik, elkerülve a teljes leválasztást. Harris célja, hogy Amerika legyen a győztes a XXI. század versenyében, míg Trump a kereskedelmi viszonyok radikális átalakítását ígéri.
A Közel-Keleten Trump Izrael és Szaúd-Arábia támogatására, valamint Iránnal szembeni konfrontációra épít, míg Harris a konfliktusok humanitárius aspektusait is figyelembe veszi. A két politikai nézet eltérő irányokat képvisel, amelyek hatással lesznek az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolataira és politikáira a következő években.
Az USA és az EU viszonya
Kamala Harris, az amerikai alelnök,
viszonylag kevéssé ismert az Európai Unió vezetői körében, és kampányának eddigi szakaszában nem sok konkrétum derült ki elképzeléseiről.
Az EU egyes részei számára azonban Harris győzelme kedvezőbb lehet, mint Donald Trump második elnöksége. Az uniós várakozások szerint Harris külpolitikai irányvonala alapvetően a Biden-adminisztráció politikáját követné. Ez azt jelentené, hogy Harris folytatná Ukrajna támogatását, és biztosítaná az Egyesült Államok elköteleződését a NATO irányában.
Gazdaságpolitikájával kapcsolatban azonban kedvezőtlenebb kilátások vannak.
Harris várhatóan a hazai termelés és a csúcstechnológiák állami támogatásának növelésére törekedne, ami protekcionista intézkedéseket is magában foglalhat.
Donald Trump visszatérése az elnökségbe jelentős feszültségeket okozhat az EU-val folytatott kereskedelemben. Trump folyamatosan bírálta az EU-t, és a kereskedelmi kapcsolatok jelentős romlására számítanak Brüsszelben. Az EU-nak tartania kell attól, hogy Trump alatt csökken Ukrajna támogatása és változás következik be az USA NATO-szerepvállalásában. Trump protekcionista gazdaságpolitikája még szigorúbb lehet, mint az első elnöksége alatt, ami további vámokat és kereskedelmi korlátozásokat eredményezhet.
A magyar-amerikai kapcsolatok alakulása a választás után
A magyar kormány viszonya kifejezetten hűvös a hivatalban lévő demokrata kormányzattal, és nyíltan Trump visszatérését támogatja, remélve, hogy a kétoldalú kapcsolatok a Trump-elnökség alatt megszokott szintre emelkednek.
A diplomáciai kapcsolatokkal ellentétben, gazdasági téren kiválóak a magyar-amerikai kapcsolatok: a kétoldalú kereskedelem korábban nem látott mértékben bővült az elmúlt években. Az Egyesült Államok a harmadik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, és a kétoldalú kereskedelem is jelentős növekedést mutatott.
A jövőbeni amerikai elnökválasztás eredményei jelentős hatással lesznek Magyarország gazdaságára és az Egyesült Államokkal való politikai kapcsolataira.
A teljes cikk az alábbi linken tekinthető meg:
